Így neveld a fügédet!

Az alábbi cikket   Emma Marris írta a National Geographic magazin számára még 2016-ban One Tiny Wasp Turns a Fig Tree Into a 150-Foot-High Eden  címen, amely Christian Ziegler német fotóriporter, trópusi ökológus kalandjait mutatja be, amit az Amazonasi esőerdőben kutatja a nem ritkán több, mint negyven méter magas fügefák (nyilván ezek nem a nálunk is megélő Ficus Carica faj tagjai, de azért mégis fügék) lombkoronájában lakmározó számtalan élőlényt. Engem mindig elvarázsolnak az ilyen történetek, ezért ez már nem az első cikk, amelyet lefordítok magyarra, hogy itthon is elérhető legyen. Madarak, denevérek, majmok tucatjával: A termő fügefa az élet lázadása. Mindez a fa és egy rovar ősi partnerségére nyúlik vissza. „Ez teszi őket nagyon különlegessé: a trópusi erdőben bármikor van egy füge, amelynek gyümölcse van.” Christian Ziegler német fotós, egy trópusi biológus, aki egy panamai esőerdő szélén él, egyik szenvedélyéről beszél. Ziegler elmagyarázza, hogy ahol más fáknak külön termő

A most következő cikk szintén egy általam készített fordítás, ismét egy fügéről szóló tudományos irás fordítása, amely ismét azért jött létre, mert fantasztikus tudományos háttere van a fügének, és jelentős érdeklődés középpontjában áll a világ számos országában. Hozzánk azonban ezek a tudományos írások valahogy nehezn jutnak el, ha egyáltalán eljutnak. Nekem nagyon megtetszett Dr. Nanthinee Jevanandam:   A Fabulous Fig Tree (a mesés fügefa) írása, amelyet most elhoztam a füge rajongóinak. :) A mesés fügefa A fügét (ficus) gyakran "alapkőfajként" emlegetik, ami azt jelenti, hogy ezek a fák aránytalanul nagy szerepet játszanak egy adott ökoszisztéma számos lényének életében. Ennek a jelentőségnek az egyik fő oka, hogy a fügefák számtalan élőlény számára nyújtanak táplálékot az esőerdőben. Egy kutatás kimutatta, hogy több mint 1270 emlős- és madárfaj, valamint számos hüllő és hal táplálkozik különböző mértékben fügével. Ezen túlmenően sok más trópusi esőerdei fa szezonális, a

Úgy szokás emlegetni, hogy hazánkban a fügének ( Ficus Carica)  nem sok ismert kártevője és kórokozója van, de azért mégiscsak akad pár. Ezek többsége nem jelentős, és nem is nagy a kártételük, de azért érdemes megemlíteni őket, hogy aki találkozik velük, tudja mi (füge) fán is teremnek. Ezért az elmúlt időkben elég sok cikket írtam róluk. Most ezeknek szeretnén szentelni egy összefoglaló bejegyzést, hogy könnyebb legyen közöttük az eligazodás, hogy mind megtalálható legyen egyetlen helyen. De hogy mégse egy végeláthatatlan poszt legyen belőle, csak röviden összegezném az egyes kórokozókat, kártevőket, majd alatta egy hivatkozással tovább lehet jutni az adott témában részletesen megírt cikkhez. A sort a hazánkban leginkább ismert, és egyben legjelentősebb kártevővel kezdeném. Füge-levélmoly (Choreutis nemorana) Európa mediterrán területein jelentősen elterjedt kártevő, gyakori faj, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Elterjedéséne

Ha lehet hinni a Severe Weather Europe előrejelzéseinek , akkor a 2021/2022-es európai tél jelentősen hidegebb lehet, mint az eddigi években megszokott telek. A hosszútávú időjáráselőrejelzést általában a poláris örvényre (Polar Vortex) szokták alapozni, így ahhoz, hogy megértsük, az miként befojásolja az időjárást, először pár szót érdemes ejteni arról, hogy mi  is az a poláris örvény?  A sarki örvény lényegében olyan, mint egy nagy ciklon, amely akkor jön létre, amikor az Északi-sark feletti sztratoszféra lehűl a beköszönő sarvidéki éjszaka - azaz a nap melegének hiánya - miatt. Az emiatt egyre inkább felhalmozódó hideg levegő örvényleni kezd. Ennek köszönhetően jön létre a sarkpont felett egy akár 10 km átmérőjű - az óra járásával ellentétes irányú - hideg ciklon hozzávetőlegesen 30 km magasságban. De hogyan befolyásolja ez az időjárásunkat? Ez a poláris örvény magába zárja a sarkvidéki hideg légtömeget, a peremén létrejövő nagy hőmérséklet-különbség pedig egy nagyon magasan fújó f

Amint az őszi napok egyre hűvösebbek lesznek, úgy kezd el szépen lassan készülődni a fögefa is a téli álomra. Amikor pedig az első csípős hajnali fagyok eljönnek, a füge ( Ficus Carica)  lombja sárgulni kezd, majd szépen lassan, egyik napról a másikra elkezd kopaszodni. Ezzel annak köszönhető, hogy a gyökérnyomás csökken, a nedvkeringése pedig egyre lassabb és lassabb, mígnem végül szinte teljesen leáll. Mint a kertben minden más növénnyel, a fügével is akad néhány teendőnk ősszel. Sokat ugyan nem kell vele foglalkozni, de azt a néhány dolgot, amit alábbiakban leírok, érdemes megtenni, a szeretett fügénk meg fogja hálálni. Mik a fügefával kapcsolatos őszi teendők? Pótoljuk a nyáron elhasznált tápanyagot, trágyázzuk meg a fügét... A füge trágyázása megint egy olyan dolog, ami megosztja az embereket. Egyik része azt mondja, minek, a füge megél a terméketlen homokon is, a másik fele pedig azt mondja, jót tesz neki. Én azt mondom, a körültekintő és átgondolt trágyázással nem ártunk a fügén

A fügét több módon is szaporíthatjuk, és ezen szaporítási módokról külön-külön posztokban írtam már korábban, illetve még fogok is a jövőben. Ezt a posztot mintegy áttekintő, gyűjtőposztnak szánom, ahonnan az összes füge szaporítási módszer elérhető egy lapról, illetve rövid leírást találhatsz itt a különböző szaporítási módokról, és ha valamelyik megtetszik, akkor megmutatja, arról hol olvashatsz bővebben... A füge dugványozása A dugványozás tulajdonképpen nem más, mint egy növény lemásolása (klónozása) . A dugványozással az utód az alannyal teljesen megegyező genetikával rendelkezik, mert nem megtermékenyítés (növények esetén beporzás) útján történik a szaporítás, hanem a növény egy részét (a füge esetében szárrészt) nedves közegbe dugva arra ösztönözzük, hogy járulékos gyökereket képezzen. Röviden így foglalnám össze a dugványozás lényegi részét. Különböző növények különböző mértékű hajlamosságot mutatnak a járulékos gyökerek fejlesztésére. Szerencsénkre a füge rendkívül jól gyöke