Így neveld a fügédet!

Néhány évtizede hazánkban a füge még egy egzotikus növénynek számított, amit az országnak csak kevés pontján lehetett tartós sikerrel nevelni. Mára azonban annyira megváltozott az éghajlatunk, hogy szinte bárki ültethet a kertjébe fügét , és tartós sikereket érhet el a nevelésével, gondozásával . És ha egyszer ültethetünk fügét, miért is ne tennénk? Hiszen egy rendkívül finom és egészséges gyümölcsöt termő növényről van szó, amelynek még a megjelenése is kimondottan kellemes a szemnek. A füge már az ókorban is fontos része volt az étrendnek az egyiptomiak, a görögök vagy éppen a rómaiak körében. Mivel a leszüretelt füge gyorsan romlásnak indul, nehezen tárolható és szállítható, a friss fügét a lehető leghamarabb együk meg, vagy valamilyen formában dolgozzuk fel. Ehetjük például nyersen, aszalva, sőt lekvárt is főzhetünk belőle, de keverhetjük salátába is, valamint ínycsiklandó előétel lehet a kecskesajttal tálalt füge is. A vállalkozbb szelleműek pedig készíthenek belőle fügelikőr, vag

A füge egy ökológiai csoda. Bár lehet, hogy soha többet nem akarsz enni belőle... A nautil.us oldalán „The Incredible Fig” címen megjelent cikkre véletlenül bukkantam rá, de annyira fantasztikus volt Margaret „Meg” Lowman írása, hogy úgy gondoltam, erről muszáj vagyok a Fügés emberen megjelentetni egy fordítást, mert egy teljesen új oldaláról ismerhetjük meg ezáltal a Ficus nemzetség tagjait egy csodálatos kalandozás keretein belül. Az írás egyébként részlet a The Arbornaut: A Life Discovering the Eighth Continent in the Trees Above Us - Meg Lowman című kötetből. De nem is szaporítom tovább a szót, jöjjön a fordítás:  Egyik kedvenc sétányom a világon egy gyönyörű füge (ez nem fordítási hiba, ez egy lombkorona magasságában épített függő sétány - a szerk.) a Falealupo faluban, Savai'i szigetén, Samoa, korábban Nyugat-Szamoa. Paul Cox etnobotanikus kollégám 1994-ben meghívott, hogy látogassam meg ezt a csodálatos szigetet, történelmének egy igen kritikus pillanatában. A 16 törzsf

A  Fügeszú  (Hypoborus ficus)  rendszertanilag a bogarak (Coleoptera) rendjébe és az ormányos bogarak (Curcolinidae) családjába tartozik. A kifejlett bogár igen apró, mindösszesen 1-1,5 mm. Színe sötétbarma, a hátán pedig sárga szőröket visel. Elterjedése leginkább a mediterrán térség és a Kanári-sigetek, de az éghajlatváltozásoknak köszönhetően állítóag már Németországban és Magyarországon is megjelent a fügének ez a gyakori, és igen nagy károkozásra képes kártevője. Törökországban például a füge egyik legjelentősebb kártevője. Ennek a kártevőnek egy évben négy nemzedéke fejlődik ki és lárvái képesek áttelelni a fügefa belsejében. A kifejlett imágók akkor aktivizálódnak, amikor az időjárás kellőenmeleg. Lyukakat fúrnak a fügefa belsejébe, majd ide rakják le a tojásaikat. A kikelő lárvák először egy főkamrának nevezett üreget rágnak ki a fügefa ágában. A fejlődésuk során a lárvák a főkamrából több - úgynevezett oldalkamrát - rágnak, ahol bábozódnak, majd a fejlődés végfázisaként kike

A füge szaporításáról szóló cikksorozat előző két részében írtam a füge dugványozásáról és a füge vízben gyökereztetéséről . Mindkét módszer elsődlegesen a nyugalmi állapotban vágott dugványokhoz, ág darabokhoz használható. Azokkal azonban az a helyzet, hogy termőképes növény leghamarabb is két év múlva fejlődik belőlük általában. Ha valaki nem akar ennyi időt várni, és szeretne magának egy évet (vagy akár többet is)  megspórolni a növény neveléséből, annak ajánlom a légbújtást, vagy más néven a léggyökereztetést. Ez sem bonyolultabb, mint a dugványozás, sőt! Még egyszerűbb is talán. De mi is az a légbujtás? Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, mert az nem lenne igaz. Ugya

A hangyáknak általánosságban véve a kertben több hasznuk van, mint amennyi kárt okoznak, ezért alapesetben a hangyákat nem soroljuk a kártevők közé. Azonban vannak esetek, amikor igenis komoly károkat okoznak a termésekben. Ilyen eset a füge és a hangya esete. A hangyákról azt kell tudni, hogy nagyjából mindennél jobban szeretik a cukrot és az édes dolgokat. Ha csak egyetlen csepp cukros valamit is találnak, perceken belül több százával lepik az el a hangyák. A füge pedig érés közeli és érett állapotában is rengeteg cukrot tartalmaz, hiszen édes, mint a méz. Ha a hangyák felfedeznek egy fügefát, amin éppen érik a füge, pillanatok alatt ellepik azt. Sőt, simán előfordulhat, hogy egyazon fügefán többféle hagngya is megjelenik egyszerre. Ez azért baj, mert nagyon nehéz ellene drasztikus és a hangyákra nézve élet ellenes módszerek bevetése nélkül védekezni. Az sem lehet megoldás, hogy idő előtt leszedjük a fügét, hogy majd az ablakpárkányon beérik, mert a füge nem utóérő. Amint leszakítjuk

Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) e gy Amerikából behurcolt polifág kártevő, amely bár 2004-óta jelen van hazánkban, nem egy nagyon meghatározó kártevő. Rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjébe és a lepkeszárnyú kabócák (Flatidae) családjába tartoznak.  Háztetőszerűen összecsukott szürkésfehér, viaszporral borított, ezüstös szárnyai és sárga szemei könnyen felismerhetővé teszik. Mérete mindösszesen 5-8 mm, és a növényeken pattanva közlekedik. Igen sokféle termesztett, vadon előforduló növényen, illetve gyomnövényen megtelepedik és táplálkozik. A közterületre ültetett növényfajok közül főként az ostorfán, a vadgesztenyén, a juharon, a hárson, a kőrisen, az akácon, a platánon és az eperfán gyakori. Házi kertekben leginkább szőlőn, őszibarackon, dión és birsen károsít, de nem veti meg a fügefákat, fügebokrokat sem. Ezek a szipókás rovarok leggyakrabban a növények hajtásain és a levelek fonákán, a főér közelében találhatók meg. Jelenlétük könnyen felismerhető, h

Az elmúlt jó néhány éveben országszerte felütötte a fejét a gombásodás okozta levélfoltosság, amit sokan a füge mozaikvírusként (FMV) azonosítanak a hasonló tünetek miatt. Természetesen nem minden az, aminek látszik hiszen a vírusokon kívül még ott vannak a baktériumok és a gombák is, amelyek sot általánosságban véve több esetben okoznak gondot, mint a vírusok. Az alábbi teljes cikk Berényi József fügetermesztő írása, és személyes tapasztalatain és kísérletein alapuló gyógymód a minden valószínűsggel gombás eredetű levélfoltosság ellen. Köszönjük, hogy megosztotta velünk, és hozzájárult, hogy a blog keretein belül közkincsé tegyük ezt a tudást. A gomba okozta betegség pedig nem vírus, és réz, kén tartalmú gombaölő szerekkel kezelhető, és a folyamat visszafordítható. Én öt éve kaptam az első fertőzött növényemet, ami egy szempillantás alatt lefertőzte az egész állományt (azóta már több helyről is kaptam, és több ismerős is kapott ezektől független forrásból fertőzött növényeket) . Ebbő

A fügemozaik betegség (FMD) egy komplex vírusos betegség, amellyel 12 vírus, köztük egy megerősített kórokozó, fügemozaik mozaik emaravírus (FMV) és három viroid társul világszerte. A fügének egy régóta ismert és világszinten jelentős vírusos betegsége. Az FMD-t először az 1930-as évek elején írták le Kaliforniában. A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön fog tüneteket okozni. A betegség hatására a levélen jól látható sárga (klorózisos) , úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. Ezek később a teljes levéllemezre kiterjednek, majd beszáradnak, barnulnak, míg legvégül a levél lehullik. Súlyos fertőzés esetén teljes levélhullást eredményezhet a kórokozó. Mindezen tünetek mellett jellegzetes lehet még, hogy a levélér kifehéredik, a leveleken defomitás jelentkezik. Nagyon súlyos fertőzés esetén úgynevezett tölgyfalevelűség alakul, vagyis a levél nagyon hasonlítani fog egy tölgyfa levélre. A gyümölcsökön is hasonló tüneteket okoz a kórokozó. A fertőzött gyümölcsök sokszor lehulla

A levélmolyfélék családjába tartozó füge-levélmoly (Choreutis nemorana) egyre több helyen okoz gondot a füge bokrokon. Ezt a kártveőt igen gyakorta ligeti molynak is nevezik, ami azonban a faj életmódjának ismeretében kerülendő, szemantikai értelemben félrevezető. Európa mediterrán területein jelentősen elterjedt kártevő, gyakori faj, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Elterjedésének északi határa Közép-Európa, Európa északabbi területein nem fordul elő. Legészakabbi előfordulása Londonból származik, ahol 2014-ben jelent meg. Megjelenését Kínában is észlelték. Hazánkban először 1955-ben írták le Csepelen, vélhetően behurcolták, majd évtizedekig nem bukkant fel. Hosszú idő után, 2011-ben az ELTE budapesti füvészkertjéből közölték előfordulását. 2014-től már egyre több helyről jelentették: a Dunántúlról, a Mecsekből, Keszthelyről, a Velencei tó környékéről, a főváros melletti Törökbálintról és Biatorbágyról, és Budapest több pontj

Az én drága feleségem minen héten átnézi a környék üzleteinek akciós újságjait, hogy tisztában legyen vele, hol mikor van valami kihagyhatatlan ajánlat. Így történt, hogy egyszercsak szólt nekem, hogy a Lidl-ben lesz füge csemete akcióban.  Megnéztem, és láttam, hogy a Napolitana füge lesz az, amit egyébként nagyjából minden év azonos időszakában árulnak. Nagyon megörültem neki, hiszen ilyen fügém még pont nem volt. Viszont úgy alakult, hogy abban az időszakban nem tudtunk elmenni Lidl-be, amikor az akció volt. Semmi baj, gondoltam. Nem sokára úgyis jönnek hozzánk látogatóba a feleségem szülei, majd megkérem őket, ugorjanak már be egy fügéért valamelyik Lidl áruházba. Na így kezdődött a füge kálvária... Anyósom bement egy Lidl-be, de nem talált fügét. Kérdésére közölték vele, hogy hipp-hopp elfogyott, de vannak még citrusok és olajfa. De ha egyszer nekem füge kell! Szóval nem lett fügém. Közben a kedvenc fügés facebook csoportomban meg olvasgatom, ki mennyit vett belőle. Kb. megevett a

A füge (Ficus Carica) egy csodálatos növény, már megjelenésében is szemet gyönyörködtető, hát még a beérett fügék mézédes íze. Nem csoda, hogy egyre többen választák a kertjükbe a fügét, hiszen a lassan, de biztosan változó éghajlati viszonyainknek köszönhetően a füge jól érzi magát nálunk, és több éréshullámban is megajándkéoz minket a bibliában is említett fantasztikus terméseivel, ha kertünkben a megfelelő helyre ültetjük. Korábban már írtam a füge gondozásáról és környezeti igényeiről , ebben a posztban most pár mondatban azt szeretném összefoglalni, hogy hogyan is ültessük ki krtünkbe a fügét. A fügének feltétlenül szükséges, hogy legalább napi 8-10 órában érje teljes napfény, mert enélkül nem fog gyümölcsöt érlelni. Ezért az első és legfontosabb az ültetési hely kiválasztása. Ezen felül szereti könnyen felmelegedő, jó vízelvezetésű talajokat, amelyeknek pH értéke 5,5-8,0 között van. Láthatjuk tehát, hogy nagyjából minden kerti talajon nevelhető füge. Nem zavarja a köves, kavicso

Azt ugye már többször leírtam, hogy a fügég általánosságban nagyjából -15 fokig tolerálják a fagyot, de ha tartósan van hidegebb mínusz 10-12 foknál, akkor már az is károkat okozhat. Vannak fajták amelyek kicsit jobban, és vannak fajták, amelyek kicsit kevésbbé viselik el a fagyokat, de bagyjából ± 2 fok az eltérés a fagytűrésben. Amiről most szeretnék írni, az viszont egy másik téma: a füge részleges fagykára. Mit is jelent ez pontosan? A fentebb leírt hidegtűrés arra az esetre vonatkozik, ha a téli álomban, azaz nyugalmi állapotban van. Azonban ha a hőmérséklet 4-5 napon át meghaladja a 10-12 celsius fokot, akkor a füge lassan elkezd felébresni téli álmából. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ásítózva nyújtózik egyett hajnali napfényben. Sajnos nem enyire látványos a dolog. A nedvkeringése lassan beindul, a rügyek elkezdenek először alig láthatóan, de ha egy hétnél tovább is meleg van, akkor már szemmel láthatóan is duzzadni. Ha ilyenkor a hőmérséklet nulla fok alá cökken akár egyetle