Így neveld a fügédet!

Régóta tervezek már cikket írni a füge konténeres neveléséről, hiszen hazánkban is igen sok kicsi kerttel rendelkező háztulajdonos van, és ők is joggal szeretnének fügét. A másik oka, hogy valaki dézsában szeretne fügét nevelni az lehet, hogy olyan helyen él, ahol a füge telente mindig, vagy legalábbis majdnem mindig tövig fagy, vagy annyira súlyos fagykárt szenved, hogy a regenerálódásra fordított folytonos figyelme miatt nem terem az adott helyen a füge gyümölcsöt. Mindezen problémákra lehet megoldás a konténerben nevelt füge. És bár egyes vélemények szerint a fügét nem lehet dézsában tartani, azért érdemes mégiscsak megpróbálni, hiszen ennek a véleménynek ellentmond a világon számos helyen sikeresen tartott dézsás füge. Sőt! Annyira lehetséges, hogy néhány fontos szabályt betartva még gyümölcsöt is érlelnek a konténerben nevelt fügék. A konténeres füge ültetése A füge dézsába ültetését soha ne kezdjük egyből nagy dézsával, mert felesges. A kiválasztott fügét először bőven elegendő e

Ha azt mondom, így szeptember derekán, hogy naponta ötször-hatszor merül fel a kérdés: vajon beérik-e még idén a fügém, akkor nem is mondtam sokat, hiszen szinte folyamatosan téma a füge érése, Rengetegen aggódnak ilyenkor a fügéjük miatt, pedig még nem is vagyunk olyan közel a szezon végéhez, hiszen kellően jó idő esetén akár még október végén is érhet a füge hazánkban. Persze ez sokat függ az adott terület mikroklímájától és a füge fajtájától is, de azért ilyenkor annyira nagyon még nem kell aggódnunk, hiszen a hazai fügeérés másodtermésének most van éppen ideje. Ahhoz azonban hogy eltudjuk dönteni, beérik-e még idén a zöld füge a fügebokron vagy fügefán, először tegyünk egy kis kitérőt, és ismerjük meg a füge gyümölcs növekedésének és érésének folyamatát. A füge növekedése és érése hat szakaszra bontható: növekedés virágzás syconium növekedése magképzés termésfal gyors kifejlődése biólógiai érés Ezeket mindet nagyon nem fogom most részletezni, mert a kiskerti fügeimádót nagyrészt cs

Manapság az emberek először szinte mindent a közösségi oldalakon keresnek, és csak utána jönnek az internetes keresők, majd a szakmai oldalak, és talán valahol a sor leges legvégén kullognak az írott szakmai anyagok. Természetesen nem mindenki ilyen, de ez a nagy átlag. A közösségi oldalakon pedig mindenki azt ír, amit akar, és mindenki annyit alkalmaz ebből ebből, amennyit akar. Persze az ajánlások sokszor köszönőviszonyban sincsenek a szakmaisággal, így rengeteg a félre informálás és az ennek következtében előálló csalódások. Így van ez a füge trágyázásával kapcsolatban is. A közösségi oldalakon rengeteg téves információ kering arról, hogyan is kellene a fügét helyesen trágyázni. De akkor hogyan kell a fügét trágyázni valójában? A kérdés nem egyszerű, így a válasz sem lesz az. Ugyanis a trágyázás nem arról szól, hogy "szórj oda neki sok nitrogént, mert attól majd jobban nő" . Bár az állítás igaz, a nitrogéntől valóban jobban nő a növény, de ha nincs egyensúlyban a többi táp

A füge szaporításáról már több bejegyzést írtam. Volt már szó a füge duványozásáról , a füge vízben gyökereztetéséről és a füge légbújtásáról , valamint a gyökér- és tősarjas szaporításról . Ebben a részben pedig a füge porbujtását fogom bemutatni, ami nem sokban tér el a légbujtástól, a működése is nagyjából ugyanaz, de azért egy kicsit mégis más. Mi az a porbujtás és mi az a feltöltéses bujtás? A porbujtás, amikor egy növény – ez esetben a füge – egy elég rugalmas ágát lehajtjuk a talajra, ott földdel takarjuk, aztán rögzítjük, majd miután az gyökeret eresztett, leválasztjuk az anyanövényről, és elültetjük. Ugye, hogy nem is tűnik annyira bonyolultnak? Ez azért van, mert annyira egyszrű a füge bujtása, hogy ennél más sokkal egyszerűbb dolgokat nehéz lenne kitalálni. :) A feltöltéses bujtásnál viszont nem szükséges ágat lehajtani. Ha van egy talaj közelből előtörő, már megfásodott ág, akkor annak az ágnak a tövét felkupacoljuk földdel, majd nedvesen tartjuk míg meg nem gyökeresedik

A korábbiakban már több módját is leírtam a füge szaporításának , most a füge gyökér- és tősarjakkal való szaporítását fogom bemutatni, ami véleményem szerint egyszerűbb az előzőeknél. De ahhoz, hogy erről beszélhessünk, először tisztázzuk a két fogalmat. Mi az a füge tősarj? A tősarj szorosan az anyafüge mellől előbújó hajtás, amely nem az anyanövény gyökerének egy részéről nő ki, hanem az anyanövény tövéről a gyökerek szintje fölött, de jóllehet, még a talaj szintje alatt. Ezek a sarak nem biztos, hogy rendelkeznek elegendő saját gyökérzettel a leválasztáshoz, ezért mielőtt leválasztanánk egy füge tősarjat, mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy alkalmas-e rá. Általában, ha elég ideje van, és tényleg a talaj szintje alól tört elő, akkor saját gyökeret fog ereszteni. Ezt megvizsgálhatjuk, ha óvatosan megkapargatjuk körülötte a földet. Ha azt látjuk, hogy van saját gyökere, és annak mennyisége arányban van a füge tősarj mérteével, akkor a gyökérsarj leválasztásánál leírtak szerint eljárva l

Az első figéim egyike a Pedro füge, vagy magyarosabb nevén a Sárga óriás füge. Azért esett rá a választásom annak idején, mert nem csak a termései gyönyörűek, hanem maga a növény is rendkívüli éke a kertnek. A bokor habitusa szétterülő, így könnyen lehet belőle olyan szolitert nevelni, amelyik szélesebb, mint amilyen magas. Levelei hatalmasra tudnak nűni, és újjasan szeldeltek. Nekem amúgyis a kedvenceim közé tartoznak azok a fügék, amelyeknek újjas óriás levelei vannak. A másik ok, amiért vettem, mert biztonsággal ad első és második termést is még nálam, az alföldön is, ahol azért nem ritkák a tavaszi fagyok. Elágazásokra hajlamos, de ha sok vizet kap, nagyon megnyúlnak hajtásai, ezért a locsolásával óvatosan kell bánni. Télállósága átlagos, mint a legtöbb fügének. A -13-15 fokot komolyabb károsodás nélkül átvészeli, de a sokkal hidegebbet nem bírja. Nálam általános taőasztalat, hogy -14 fok alatt már egy-egy csúcsrügy és néhány vékonyka, télre nem kellően beérett vessző elfagyhat. Ez

A fügefák nemcsak tanúi voltak a történelemnek, hanem formálták is azt. Sőt! Jövőnket is gazdagíthatják. Az alábbi cikket a bbc.com oldalán leltem meg „The tree that shaped human history” címmel Mike Shanahan tollából (2017. január 17.) . Annyira megtetszett az írás, hogy gondoltam, muszáj a Fügés emberen megjelennie ebből egy fordításnak. Korábban már jelentettem meg fordítást a fojtogató fügéről, amely egy sziget gazdaságát mentette meg . Ezúttal a füge történelem alakító jelentőségéről olvashatunk egy fantasztikus írást. A fotók forrása szintén az eredeti cikk. Több mint 2000 évvel ezelőtt egy nagy fügefa egyik ágát levágták Nagy Ashoka indiai császár parancsára. Buddha állítólag e hatalmas fügefa alatt érte el a megvilágosodást. Ashoka királyi rangot ajándékozott a levágott ágnak, és egy vastag szegélyű tömör aranyvázába ültette azt. Ezután elvitte az ágat a hegyek fölé, le a Gangesz folyón a Bengáli-öbölbe. Ott a lánya egy hajó fedélzetére vitte, és Sri Lankára indult, hogy bemut

A minp egy fügéről szóló beszélgetés folyamán merült fel a fügekávé kifejezés. A kedvenc fügés facebook csoportomban beszélgettünk pár taggal, amikor az egyik srác bedobta, hogy egy rokona Ausztriából hozott fügekávét, amelynek kimondottan érdekes, karamellás íze van. Rögtön felkaptam a fejem erre, és eldöntöttem, hogy jobban beleásom magam a témábe és kerekítek egy posztot erről, mert roppan érdekesnek találom. Az már egy másik kérdés, hogy mint vállalkozó kedvű gasztroblogger ezt mindenképpen saját magam el is fogom készíteni, és meg is fogom kóstolni. De erről majd a maga idején hírt fogok adni a gasztroblogomban . De visszatérve a fügekávé témájához. Beleástam magam egy kicsit a témába, ami olyan lett végül, mint egy időutazás. Megpróbállak most titeket is kicsit visszarepíteni az időben. A fügekávé története... A füge kávé eredetéről annyit sikerült kiderítenem, hogy első említés az 1800-as évek elejéről származik Ausztriából, ahol mint kávépótló kezdték el gyártani és fogyasztan