Translate

A mesés fügefa

A most következő cikk szintén egy általam készített fordítás, ismét egy fügéről szóló tudományos irás fordítása, amely ismét azért jött létre, mert fantasztikus tudományos háttere van a fügének, és jelentős érdeklődés középpontjában áll a világ számos országában. Hozzánk azonban ezek a tudományos írások valahogy nehezn jutnak el, ha egyáltalán eljutnak. Nekem nagyon megtetszett Dr. Nanthinee Jevanandam: A Fabulous Fig Tree (a mesés fügefa) írása, amelyet most elhoztam a füge rajongóinak. :)

A mesés fügefa

A fügét (ficus) gyakran "alapkőfajként" emlegetik, ami azt jelenti, hogy ezek a fák aránytalanul nagy szerepet játszanak egy adott ökoszisztéma számos lényének életében. Ennek a jelentőségnek az egyik fő oka, hogy a fügefák számtalan élőlény számára nyújtanak táplálékot az esőerdőben. Egy kutatás kimutatta, hogy több mint 1270 emlős- és madárfaj, valamint számos hüllő és hal táplálkozik különböző mértékben fügével. Ezen túlmenően sok más trópusi esőerdei fa szezonális, azaz csak bizonyos időszakokban terem, míg a füge egész évben ontja gyümölcseit, így megbízható és tápláló élelmet jelent az erdőben élő madarak és egyéb vadállatok számára.

Hosszú múltra visszatekintő gyümölcs

A vadon élő füge évmilliók óta létezik, de úgy tűnik, őseink már 11 400 évvel ezelőtt termesztették a Közel-Keleten. Ezt 2006-ban állapították meg izraeli és egyesült államokbeli régészek, akik szárított füge maradványaira bukkantak egy régészeti lelőhelyen a Jordán-völgyben. Felfedezésük, amelyet a Science folyóiratban tettek közzé, arra utal, hogy a fügét már az olajbogyó és a szőlő előtt is tudatosan ültették és gondozták, így ez a mai napig a legrégebbi termesztett gyümölcs.

Az emberiség által termesztett legtöbb füge egyetlen faj, a Ficus carica fajtája, más néven a közönséges füge. A carica név Cariából származik, amely Kis-Ázsia egyik régiója a mai Törökország területén. Törökország a világ legnagyobb fügetermelője, a teljes fügetermelés körülbelül 27%-át adja, ezt követi Egyiptom, majd az USA. Ázsiában Japánban és Kínában termesztenek fügét, de azt többnyire a hazai piacra szánják. A füge termesztése és beltartalmai értékeinek elismerése elősegítette a füge széles körben való elterjedését, így manapság a füge mindenütt megtalálható, ahol az időjárási körülmények megfelelőek a számára. Ennek köszönhetően az őshonos elterjedési területükön kívül eső területeken is termesztik, mint például Franciaország, vagy Kalifornia.

Fák, melyek létezése apró darazsaktól függ...

Széles körben elterjedt termesztésük és kulináris csemegékként való népszerűségük ellenére kevesen tudják, hogy a Ficus carica mellett több mint 700 fügefaj létezik világszerte. Körülbelül 500 faj található Ausztráliában, így ez a régió a legváltozatosabb a füge tekintetében. A legismertebb helyi fajták; a banyán fa, illetve a fojtogató füge (Ficus benjamina, és Ficus microcarpa), melyek egy arra repülő madár által egy másik, fa ágára pottyantott ürülékben megbúvó apró magvakként kezdik meg életüket. A fügecsemete ekkor kihajt, és léggyökereket ereszt a talaj felé. Ezek a gyökerek - amelyek meglehetősen kísérteties hangulatot kölcsönöznek ezeknek a fügéknek - később megvastagszanak, idővel összezárulnak, és „megfojtják” a gazda fát, amely ezáltal lassan elhal. A megmaradt Banyán vastag lombkoronát növeszt, sűrű gyökérrácsokkal, melyek bőséges élőhelyet biztosítanak más növényeknek és állatoknak. A kambodzsai Angkor Wat komplexum romjain a nagy fojtogatófügék meghódítottak néhány templom romot, gyökereik élő faréteggel borítják be az ősi kőfalakat.

Egy másik kevéssé ismert tény a fügével kapcsolatban, hogy ezek a csodálatos, életet adó fák teljes mértékben függenek az apró, mindössze néhány milliméter hosszúságú darazsaktól, mint az egyetlen rovaroktól, amelyek képesek sikeresen beporozni virágaikat. Ezek a fügedarazsak nagyon különböznek a hagyományos értelemben vett darazsaktól, vagy méhektől, amelyek a parkokban és kertekben látogatják a virágokat, és fészkelnek bonyolult kaptárokban; A fügedarazsak felnőtt korukban nem táplálkoznak, nem csípnek, és teljesen ártalmatlanok az emberre; igazából fügedarazsak nélkül egyáltalán nem lenne fügénk. A füge és a fügedarazsak teljes mértékben kifejezik azt, amit az ökológusok obligát mutualizmusnak neveznek. Ez azt jelenti, hogy egyik partner sem tud szaporodni a másik nélkül. A kapcsolatot bonyolítja, hogy az összes fügefaj hozzávetőleg kétharmada egy az egyhez viszonyban áll egymással, vagyis minden fügefa fajt csak egyetlen fügedarázs faj képes beporozni. Így a beporzó kipusztulása a hozzá tartozó fügefa kipusztulását is jelenti.

A kínaiak a fügét „Wu hua guo”-nak vagy „virágtalan gyümölcsnek” nevezik, ez a név találóan írja le a füge jellegzetes szaporodási jellemzőit. A szabadban, az ágak csúcsairól nyíló, mutatós virágok helyett a füge zárt serleget hoz létre, amely tele van apró virágok százaival. Ezt a syconiumnak nevezett serleget gyakran gyümölcsnek gondolják, de ez nem gyümölcs, amíg meg nem történik a beporzás, hanem egy befelé fordult virágzat. A serleg alján a megfigyelhető egy apró bejárat, az úgynevezett ostiolum, vagy magyarul a serlegnyílás. Ez a lyuk arra szolgál, hogy a nőstény fügedarázs bejusson a syconiumba. Ezután megkezdi a füge beporzását és a tojások lerakását. Utódai, amikor végre felnőnek, párosodnak egymással a szikóniumon belül. A hím darazsak a párzás után elpusztulnak, de a párosodott nőstény az ostiolumon keresztül távozik a syconiumból, eközben a testére tapadt virágport is magával viszi, hogy ugyanabból a fajból más fügét látogasson meg. Amikor eléri és belép egy másik füge syconiumába, a testén lévő pollen megtermékenyíti a fügét. Ezzel tulajdonképpen mind a füge, mind a fügedarázy életcikrlusa megismétlődik, ez biztosítja mindkettőjük számára a szaporodás egyetlen lehetőségét. Ezalatt a syconiumban lévő beporzott virágok beérnek. Így lesz a befelé forudlt virázzatból egy befelé fordult fürt, mert a füge gyümölcse tulajdonképpen nem más, mint egy aprócska termésekből álló, serlegbe zárt fürt. Tehát, a fügefa bölcsőt biztosít a fügedarázs utdai számára, cserébe a fügedarázs beporozza a füge virágait. Ez egy kölcsönösség, amely több mint 60 millió éve tart, és biztosítja mindkét élőlény túlélését.

Szingapúrban a füge a fás szárú növények második legnagyobb nemzetsége a maga 48 őshonos fajával, amelyek közül 32, azaz 66% kritikusan veszélyeztetettnek vagy országosan kipusztultnak minősül. Ez nagyrészt az erdőirtás eredménye, amely a sziget szinte teljes eredeti növényzetét olyan városi terekkel váltotta fel, amelyekben csak néhány szívós fügefaj él, mint például a banyánok. Az összes fügefaj túlélését fenyegeti egy másik, sokkal kiterjedtebb veszély az apró beporzók kihalásának lehetősége. Dr. Nanthinee Jevanandam (aki a Szingapúri Nemzeti Egyetemen végezte PhD-kutatását fügével kapcsolatban) és kollégái által, négy Szingapúrban talált fügedarázs felhasználásával végzett vizsgálatuk arra utal, hogy a klíma felmelegedése nem biztos, hogy jót tesz a rövid életű apró beporzóknak, mivel a trópusokon várható hőmérséklet-emelkedés lerövidítheti a fügedarazsak élettartamát. Egy olyan rovar esetében, amely kifejlett példányainak élettartama már csak 1-2 nap, ez drasztikusan lecsökkenti a párzáshoz, a megfelelő füge megtalálásához, a tojásrakáshoz és a virágok beporzásához szükséges idejét. Idővel a beporzási esély csökkentése vagy hiánya kevesebb érett fügéhez vezet, ami viszont a városi és a vadon élő állatokat is hátrányosan érintheti, mivel elveszítenék az egyik legértékesebb táplálékforrásukat.

Füge a kultúrában és a termesztésben

A vadon élő állatokkal ellentétben mi, emberek szerencsésebbek vagyunk, mivel a boltjainkba és tányérjainkra kerülő étvágygerjesztő füge nagy része partenokarpikus, ami azt jelenti, hogy a füge magától, beporzás nélkül érlel gyümölcsöt. Ezeket hívjuk összefoglaló néven adriai tipusú fügének. A Kaliforniában kereskedelmi forgalomban termesztett füge nagy része ebből a fajtából származik, míg a Közel-Keleten a darázsbeporzástó függő és a partenokarpikus fajták kombinációja. Édessége, tápértéke és bőséges termése miatt a füge fontos szerepet tölt be táplálékforrásként a világ számos kultúrájában. A szárított füge kiváló ásványi anyagok, vitaminok és antioxidánsok forrása. Valójában az aszalt gyümölcsök koncentrált energiaforrások, 100 gramm szárított füge körülbelül 249 kalóriát tartalmaz. A friss füge viszont antioxidánsokat, például A-, E- és K-vitamint tartalmaz. Mind a szárított, mind a friss füge magas kalciumtartalommal rendelkezik, és a gyümölcsök kalciumtartalmát tekintve a narancs után a második helyen áll.

A hagyományos kínai orvoslásban a szárított fügét tonikok összetevőjeként használják, hogy erősítsék a tüdőt és enyhítsék a köhögést. A nyugati konyhában a szárított füge népszerű egészséges, energiadús rágcsálnivaló, mint például a füge newton, amely egy fügemasszával töltött tészta tekercs, amelyet széles körben fogyasztanak. A fügéből lekvárokat, befőtteket, kekszeket és édességeket, például török ​​baklavát is készítenek. Egy őshonos füge, a Ficus auriculata szárított leveleiből gyógytea készíthető. Korábban, a Füge, füge, füge – egy finom gyógyszer, mellékhatások nélkül című cikkemben egyébként már részletesen írtam a füge egészségünre gyakorolt ádásos hatásairól.

A füge jelentősége nem csak abban merül ki, hogy könnyen fogyasztható, tápláló étel. Ezeknek a fáknak keleten is erős vallási jelentősége van. Azt mondják, hogy Buddha egy Bodhi-fa alatt meditált megvilágosodásra, amelyről úgy gondolják, hogy Ficus religiosa, amely Indiában őshonos, de Szingapúrba honosított füge faj. Így minden olyan országban, ahol a buddhizmus uralkodik, mint India, Thaiföld, Srí Lanka és Szingapúr, a fügét tisztelik, gyakran vallási szimbólumként ültetik, és imádják. Thaiföldön számos étteremben az étlap első oldalán a Ficus religiosa levelének lenyomata volt, jelezve, hogy a fügefa milyen mélyen gyökerező vallási jelentőséggel bír a thai kultúrában.

De a merész, mindenütt jelenlévő füge nem tartja vissza magát, és az iszlámon és a buddhizmuson túl a kereszténység felé kalandozott. Egyes tudósok azt állítják, hogy a tiltott gyümölcs, amelyet Ádám és Éva fogyasztott az Édenkertben, a füge volt, nem pedig az alma. És hogy a füge leveleivel takarta magát Ádám és Éva, amikor rájöttek, hogy mezítelenek. A füge, mint tiltott gyümölcs leghíresebb ábrázolását Michelangelo Buonarroti (1475-1564) olasz művész festette a vatikáni Sixtus-kápolna mennyezetére készített remekművű freskóján.

Füge különféle megjelenési

Nem minden füge növekszik hatalmas fává, mint a Banyán vagy a Bodhi. A füge fajonként és fajtánként különböző növekedési formákat mutat, köztük hegymászókat, cserjéket, átlagos méretű fákat és nagy fákat, amelyek jóval a lombkorona fölé érnek. Sok ilyen forma megtalálható Szingapúrban. Az egyik nagy őshonos fügefa a közönséges vörös szárú füge (Ficus variegata), amely akár 40 méter magasra is megnőhet, és főleg parkokban és természetvédelmi területeken található. A botanikus kertben a látogatóközpont közelében nő egy példány, amely a törzsből fürtökben növekvő élénkvörös fügéiről ismerhető fel. Egy másik őshonos fügefaj, a Ficus punctata, egy fás szárú hegymászó, amely széles körben megtalálható a Holland Road mentén, a Botanic Gardens oldalán. Ezt a fajt könnyű észrevenni, amikor éppen fügét érlel, mivel fügéi a narancshoz hasonlítanak. Nagyon gyakori útszéli cserje a fehérlevelű füge (Ficus grossu-larioides), amely más madarak mellett gyakran vonzza a zöld galambokat, a fekete orioléket és az ázsiai koeleket. Ezek a fajok és még sok más faj tarkítják városi tájaikat, és táplálékot biztosítanak a városi faunáknak. Ennek eredményeként a füge kipusztulása vagy területeinek jelentős csökkenése komoly természetvédelmi aggodalomra ad okot. Értéküket betondzsungelükben talán leginkább a helyi madármegfigyelők és fotósok értékelik, akik gyakran özönlenek a fügefákhoz, várva a madarak széles választékát, amelyek meglátogatják ezeket a fákat, hogy terméseikkel táplálkozzanak.

A Szingapúrban talált fügék némelyike ​​2013-ban 120-160 éves. Szerencsére a Nemzeti Parkok Igazgatósága 2001-ben indult örökségfa-programja azonosítja és megőrzi a ritka és történelmi jelentőségű koros fákat. 2013-ban 199 fa szerepelt a listán, ebből 34 füge, amely nyolc fajból állt. A Sentosa-szigeten található 120 éves fügefa vált sztárrá, amikor nagy médiafigyelmet kapott, miután egy 2001-es filmben, a The Tree-ben szerepelt, Zoe Tay népszerű helyi színésznővel.

Az étel, a hit és a vita meghatározza a füge történetét, és több szempontból is „zárókővé” teszi. A saját nagy banyánjainak gyökereihez hasonlóan a csodálatos Ficus is minden formájában és szokásában szilárdan beilleszkedett az emberek és a vadon élő állatok életébe. Tekintettel arra, hogy 48 őshonos fajunk több mint fele veszélyeztetett vagy kihalt, nem szabad feladni erőfeszítéseinket. Amikor legközelebb elmész egy füge mellett, állj meg egy pillanatra, figyeld meg a sok madarat, majmot és mókust, amelyek a gyümölcséből lakmároznak, és értékeld, hogy ez a természetes bőkezűség egy összetett, de törékeny kapcsolat eredménye egy apró darázzsal, melyről sokan hallottak de kevesen látták.

A szingapúri mesés füge, amely a cikk címét ihlette, egy kiváló zsebkönyv, amelyet helyi fügerajongók írtak. A Szingapúrban található fügefajok listáját tartalmazza képekkel, hasznos leírásokkal és a nevezetes fák helyeivel. Könyvesboltokban kapható ez az informatív kis könyv, amelyet akkor használt a szerző, amikor először elindult a füge világába.

Forrás: Dr. Nanthinee Jevanandam (a Szingapúri Nemzeti Egyetemen végezte PhD-kutatását fügével kapcsolatban) A Fabulous Fig Tree című cikke. Dr. Nanthinee Jevanandam PhD fokozatot szerzett ökológiából, több mint 10 éves tapasztalattal az ökológiai kutatás és a fenntarthatósági tanácsadás terén. Szingapúron kívül tudományos és tanácsadói tapasztalata Dél-Afrikára, Malajziára, Mianmarra, Indonéziára és a Fülöp-szigetekre terjed ki.

2015-ben megalapította az EARTHYS Fenntarthatóságot, és azóta két alapvető megoldást fejlesztett ki, az xhebit (fenntartható események) és a MeSBer (fenntartható viselkedési eszköz). Tudományos háttere miatt hisz abban, hogy kutatást kell használni a fenntarthatóság hiányosságainak jobb megértésére és a változás előmozdítására. Rendszeresen ír a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekről.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

Mikor ültessük el a vízben gyökereztetett füge dugványokat?

Én a füge kis mennyiségű szaporítására nagyjából 100%-ban vízben előgyökereztetett füge dugványokat használok, amelyeket a megfelelő időben teljesen egyszerű általános virágföldbe ültetek. A füge vízben gyökereztetéséről már írtam korábban cikket, amelyet meg is szoktam osztani az érdeklődőkkel. Azonban mindezek ellenére a fügés közösségi tereken rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ha vízben gyökereztetjük a fügét, akkor azt mikor lehet elültetni, és vajon milyen közegbe. Erről szeretnék most egy nem túl hosszú cikket. Miért vízben gyökereztetem a dugványokat? Én azért szeretem füge a vízben gyökereztetését, mert láthatóbb a folyamat, mintha rögtön valamilyen nem átlátható közegben (föld+perlit, föld, vermikulit, kókuszrost) teszem ezt. Először is én az egyszerűség híve vagyok, ezért nem vásárolok össze mindenféle gyökereztető közeget. Nekem pedig fontos, hogy lássam a gyökeresedés folyamatát, mert fajta-gyűjtő lévén sokszor veszek különleges füge fajták dugványaiból erópa különböz

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2021 fugesember.hu