Így neveld a fügédet!

A füge (Ficus Carica) metszésről már több posztomban is esett szó, sőt, önálló cikkben is ejtettem már pár szót a füge metszéséről . Aki tehát olvassa rendszeresen a fügéről szóló erősen tematikus blogomat, az tuhatja, hogy általánosságban azt az álláspontot képviselem, hogy a fügét nem kell metszeni, mert arra rendkívüli vegetatív növekedéssel és a termések mennyiségének jelentős csökkenésével reagál.  Ugyanakkor tudom, hogy vannak alkalmak, amikor van létjogosultsága a füge metszésének. Ilyen például az alakító matszés, a fiatalító metszés, a téli fagykárok utáni metszés, vagy a korosabb füge bokrok átültetés előtti visszavágása. És ha már elővesszük a metszőollót, akkor igyekezzünk elkerülni a tipikus hibákat a füge metszésekor... Mikor kell megejteni a füge metszését? A Füge metszését a legjobb a tavaszi fagyok után megejteni. Ekkorra már biztosan látszódnak az esetleges fagykárok is, és ennek figyelembe vételével tudjuk elvégezni a munkát. Mint azt már a fügével kapcsolatos ta

A Petrovača Bileja néven ismert füge Horvátországból származik, és egy igen szívós füge. Sajnos azonban minden horvátországi faluban más neve lehet ugyanannak a fügének, ami eléggé megnehezíti az egyértelmű és csalhatatlan azonosítást. Így van ez ezzel a fügével is sajnos. Ismeretesek még a következő megnevezések erre a fügére: 'Petrovka', 'Trkva', 'Mljetkinja', 'Bonboni', 'Cukerini', ' A Zuccherini", "Bletkinja", "Mletkinja", és még ki tudja, mennyi neve lehet. Két másik értékes horvát fajtával ( Zamorčica füge , Termenjača füge ) együtt kaptam egy kedves ismerősömtől dugványok formájában. Minden esetre az biztos, hogy ez egy értékes fajta Horvátországban. Alakja tipikus füge alakú, vékony bőre pedig élénk világoszöld színű, húsa (a bőr és a pép közötti rész) vastag, fehér. Pépje ötétvörös, lédús, édes némi bogyós felhanggal (olyan beszámolót is olvastam, amely szerint dióra emlékeztető íz is fellelhető benne) . Le

Mint azt már a Petrovača bileja fügéről szóló cikkemben is leírtam, Horvátországban igen gyakori, hogy egy és ugyanazon fügének falvanként más nevet adnak. Ez alól a Zamorčica füge sem kivéte, ami szintén egy Horvátországi fajta. Ezt, és két másik fajtát ( Termenjača füge , Petrovača bileja füge ) egy kedves ismerősömtől kaptam dugványok formájában, aminek gyűjtőként nagyon megörültem, mert értékes fajta hírében állnak. Ennek a fajtának az elterjed nevei még Horvátországban:  'Zamojcica', 'Barsanica', 'Dobra smokva', 'Visilica', 'Suševka', 'Sušeoka', 'Sušelica', 'Hrvatska', smokva' 'Sušeljka', 'Poljarica', 'Bilica', 'Manjukva', 'Tenica', 'Tjenica', 'Adriatica' (Kalifornia) , 'Dalmatskaya' (Krím) . A  Zamorčica füge egyébként Horvátországban az egyik legjobb és legelterjedtebb fügefajta.  Az egész horvát tengerparton termesztik, főleg a szigeteken. Horváto

A Termenjača füge Horvátországból származik, amelyet két másik értékes horvát fajtával ( Petrovača bileja füge , Zamorčica füge ) együtt kaptam egy kedves ismerősömtől dugványok formájában. Mint azt a másik két fajtánál is leírtam, a horvát fügéknek van egy olyan sajátossága, hogy ahány falu, ahány település, annyiféle nevet adnak ugyanannak a fajtának. Ez kissé megnehezíti a fügék beazonosítását, de azért nem lehetetlen. Ennek a fajtának az alábbiak is ismert nevei még: „Terminica”, „Termulica”. Ezzel ez a fajta még a szerencsésebbek közé tartozik, hiszen ötnél kevesebb elnevezése van. :) A Termenjača füge egy értékes fajta, mert kiválóan alkalmas aszalásra. Első terméseit állítólag elhullajtja, de számomra egyelőre még nem egyértelmű, hogy miért. Majd ha lesznek saját tapasztalataim a fajtával, akkor többet tudok erről írni. A másodtermése igen apró, mindössze 45 grammos átlagsúlyt produkál, és augusztus első dekádjában érik. Termései hosszúkásak a szárnál enyhén ívelt nyakkal. Bőre