Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus, 2021

Translate

Sárga Óriás füge, alias Pedro füge – fajtabemutató

Az első figéim egyike a Pedro füge, vagy magyarosabb nevén a Sárga óriás füge. Azért esett rá a választásom annak idején, mert nem csak a termései gyönyörűek, hanem maga a növény is rendkívüli éke a kertnek. A bokor habitusa szétterülő, így könnyen lehet belőle olyan szolitert nevelni, amelyik szélesebb, mint amilyen magas. Levelei hatalmasra tudnak nűni, és újjasan szeldeltek. Nekem amúgyis a kedvenceim közé tartoznak azok a fügék, amelyeknek újjas óriás levelei vannak. A másik ok, amiért vettem, mert biztonsággal ad első és második termést is még nálam, az alföldön is, ahol azért nem ritkák a tavaszi fagyok. Elágazásokra hajlamos, de ha sok vizet kap, nagyon megnyúlnak hajtásai, ezért a locsolásával óvatosan kell bánni. Télállósága átlagos, mint a legtöbb fügének. A -13-15 fokot komolyabb károsodás nélkül átvészeli, de a sokkal hidegebbet nem bírja. Nálam általános taőasztalat, hogy -14 fok alatt már egy-egy csúcsrügy és néhány vékonyka, télre nem kellően beérett vessző elfagyhat. Ez

Fügefa, amely alakította az emberi történelmet...

A fügefák nemcsak tanúi voltak a történelemnek, hanem formálták is azt. Sőt! Jövőnket is gazdagíthatják. Az alábbi cikket a bbc.com oldalán leltem meg „The tree that shaped human history” címmel Mike Shanahan tollából (2017. január 17.) . Annyira megtetszett az írás, hogy gondoltam, muszáj a Fügés emberen megjelennie ebből egy fordításnak. Korábban már jelentettem meg fordítást a fojtogató fügéről, amely egy sziget gazdaságát mentette meg . Ezúttal a füge történelem alakító jelentőségéről olvashatunk egy fantasztikus írást. A fotók forrása szintén az eredeti cikk. Több mint 2000 évvel ezelőtt egy nagy fügefa egyik ágát levágták Nagy Ashoka indiai császár parancsára. Buddha állítólag e hatalmas fügefa alatt érte el a megvilágosodást. Ashoka királyi rangot ajándékozott a levágott ágnak, és egy vastag szegélyű tömör aranyvázába ültette azt. Ezután elvitte az ágat a hegyek fölé, le a Gangesz folyón a Bengáli-öbölbe. Ott a lánya egy hajó fedélzetére vitte, és Sri Lankára indult, hogy bemut

Te ittál már fügekávét? – avagy a fügekávé története

A minp egy fügéről szóló beszélgetés folyamán merült fel a fügekávé kifejezés. A kedvenc fügés facebook csoportomban beszélgettünk pár taggal, amikor az egyik srác bedobta, hogy egy rokona Ausztriából hozott fügekávét, amelynek kimondottan érdekes, karamellás íze van. Rögtön felkaptam a fejem erre, és eldöntöttem, hogy jobban beleásom magam a témábe és kerekítek egy posztot erről, mert roppan érdekesnek találom. Az már egy másik kérdés, hogy mint vállalkozó kedvű gasztroblogger ezt mindenképpen saját magam el is fogom készíteni, és meg is fogom kóstolni. De erről majd a maga idején hírt fogok adni a gasztroblogomban . De visszatérve a fügekávé témájához. Beleástam magam egy kicsit a témába, ami olyan lett végül, mint egy időutazás. Megpróbállak most titeket is kicsit visszarepíteni az időben. A fügekávé története... A füge kávé eredetéről annyit sikerült kiderítenem, hogy első említés az 1800-as évek elejéről származik Ausztriából, ahol mint kávépótló kezdték el gyártani és fogyasztan

Tudtad, hogy valószínűleg te is éretlenül eszed a fügét?

Amikor a füge elkezd színesedni és puhulni, sokan rögtön szaladnak a kosárkáért, és elkezdik leszedni a fügét anélkül, hogy tudatában lennének annak, hogy akkor az a füge még nem érte el a tökéletes érési állapotot. Olyannyira nem, hogy sok csalódást tud okozni, hogy még fellelhető benne ilyenkor a kellemetlen ízű tejnedv, amitől ragacsos lesz az ember szája. És bár édes a füge, de mégis van egy kellemetlen mellékíze. Ha te is így jártál, ne szaladj rögvest a baltáért, hogy kivágd ezt a vacak ízű fügét a kertedből, hanem fogadd el: bár te úgy láttad, már megérett, de igazából még kellett volna neki két-három nap. De akkor honnan lehet tudni, hogy beérett a füge? A füge érési folyamatáról tudni kell, hogy amikor megjelenik a bokron a picike, épp csak gombostűfejnyi fügécske, onnantól - fajtától függően - nagyjából 12-18 hétre van szüksége, hogy teljesen beérjen, de átlagosan 100 nappal számolhatunk. A füge eleinte lassacskán növöget, majd egy bizonyos méretnél leáll a növekedés, és töb

Fügerozsda (Cerotelium fici) – hogyan védekezzünk ellene?

Jelenleg a fügének a fügerozsda (Cerotelium fici) a legkomolyabb ismert betegsége, mely nem füge specifikus kórokozó, azaz nem csak a fügén, hanem az eperfa félék családjába tartozó szinte minden növényen károsít. Rendszertanilag a bazídiumos gombák közé sorolható. Ez a rozsdagomba egy hiányos fejlődésű, egygazdás kórokozó. Ez azt jelenti, hogy egy, vagy több fejlődési alakja hiányzik és csak ezen a növény fajon károsít. A növényen először apró sárga foltok jelennek meg, főleg a felső leveleken, majd később ez a színezet barnás narancssárgára vált és szögletessé válnak. A szögletes foltok gyakran egybeolvadnak és egy barnás sáv alakul ki a levélszélén. A levelek elkezdenek becsavarodni az erek felé, majd száradásnak indulnak és felületük csökken. A csökkenő zöld felület hatására a fotoszintézis nem lesz kielégítő. A levelek száradni kezdenek és súlyos fertőzés esetén pedig a fa gyakorlatilag szép lassan elveszíti a teljes lombozatát. Gyümölcsön egyelőre nem írtak le kártételt. A fertő

Füge cerkospórás levélfoltossága – hogyan védekezzünk ellene?

Nagyon gyakori levélbetegsége a fügének, mely súlyos fertőzöttség esetén akár teljes lombvesztést is okozhat. A füge cerkospórás levélfoltosságának (Cercospora fici) felismerése nem bonyolult feladat, ugyanis a levélen és időnként az érő fügéken is apró barna szögletes vagy szabálytalan foltok jelennek meg, amelyeknek közeoe a későbbiek folyamán elkezd kivilágosodni. Súlyos fertőzés esetén a foltok összenőnek, levéldeformációt okoznak. Ha az időjárási körülmények kevezően alakulnak a számára, terjedése rendkívüli módon fel tud gyorsulni. A fertőzés kiindulási pontja első sorban a talajra került beteg levelek, melyeken konídiumokkal képes áttelelni. Ezek a konídiumok viszonylag hosszú ideig csírázóképesek maradnak. A kórokozónak nincsen nagyon magas hőigénye, a fertőzéshez szükséges optimális hőmérséklet a számára 20 °C. Ugyanakkor igen magas, 98%-os relatív páratartalmat igényel, hogy kellő gyorsasággal tudjon fejlődni. Mivel azonban magasabb hőmérsékleten és magasabb páratartalmon má

Fügefa vagy fügebokor? Melyik a jobb válaszátás?

Folyamatosen felmerülő kérdés a házikertben fügét termeszteni szándékozók között, hogy bokornak vagy fának neveljék-e a fügéjüket. Ennek a megválaszolásához érdemes megvizsgálni a füge igényeit , és a környezeti tényezőket, hiszen a füge mint növény több féle módon is nevelhető. Kezdjük azzal, hogy a füge nagyon szeret bokrosodni, és rengeteg új hajtást indít a talaj szintje alól, ezért elsősorban azzal van munkánt, ha fának akarjuk nevelni, nem azzal, ha bokornak. Ennek ellenére természetesen alkalmas a füge arra, hogy fává neveljük, de vajon érdemes-e? Kérdezheti a lelkes háztáji kertészkedő. A kertészek legtöbbször azt ajánlják, hogy bokornak neveljük a fügét, ne fává. Mondhatnám úgyis, hogy tíz kertészből tizenegy ezt ajánlja! :) De miért is? Hiszen a mediterrán országokban olyan gyönyörű fügefákat lehet látni, akkor mi miért ne nevelhetnénk fává? Érdemes azonban tudni, hogy a füge nem viseli túl jól a nagy hidegeket. Szinte az összes fajtára jellemző, hogy ha több órát meghaladóan

Itt a fügeszezon, tudtad, hogy a levele is gyógyhatású?

Néhány évtizede hazánkban a füge még egy egzotikus növénynek számított, amit az országnak csak kevés pontján lehetett tartós sikerrel nevelni. Mára azonban annyira megváltozott az éghajlatunk, hogy szinte bárki ültethet a kertjébe fügét , és tartós sikereket érhet el a nevelésével, gondozásával . És ha egyszer ültethetünk fügét, miért is ne tennénk? Hiszen egy rendkívül finom és egészséges gyümölcsöt termő növényről van szó, amelynek még a megjelenése is kimondottan kellemes a szemnek. A füge már az ókorban is fontos része volt az étrendnek az egyiptomiak, a görögök vagy éppen a rómaiak körében. Mivel a leszüretelt füge gyorsan romlásnak indul, nehezen tárolható és szállítható, a friss fügét a lehető leghamarabb együk meg, vagy valamilyen formában dolgozzuk fel. Ehetjük például nyersen, aszalva, sőt lekvárt is főzhetünk belőle, de keverhetjük salátába is, valamint ínycsiklandó előétel lehet a kecskesajttal tálalt füge is. A vállalkozbb szelleműek pedig készíthenek belőle fügelikőr, vag

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2021 fugesember.hu