Így neveld a fügédet!

Korábban már írtam a  füge dézsában való neveléséről , ezért ezt most nem fogom külön részletezni. Ennek a posztnak most elsősorban az a célja, hogy felsoroljam – a teljesség igénye nélkül – azokat a füge fajtákat, amelyek alkalmasak lehetnek a dézsás tartásri, így akár a teraszon is tarthassunk fügét. Ez a poszt tehét nem más, mint a blognak egy folyamatosan firssített, szűkített tartalomjegyzéke, amelyen csak a konténeres nevelésre alkalmas fajták vannak feltünttve azon fügefajták közül, melyekről már a blogban is megtalálható az adott fajtát bemutató poszt (ami egyben azt is jelenti, hogy már rendelkezem legalább egy példánnyal ebből a fajta fügéből, hiszen csak olyanról írok, amit már sikerült beszereznem) . A fajtanevekre kattintva elérhető a róla szóló teljes bemutató írás is. DÉZSÁS NEVELÉSRE ALKALMAS FÜGEFAJTÁK: Blanche d'Argenteuil füge Farmosi Törpe füge Firoma® füge Litte Miss Figgy® füge Mary Lane füge Morena füge Pingo de Mel füge Violette de Sollies füge A fentebb fel

Jeszenszky Árpád (A füge - 1963) szerint a Keszthelyi barna az egyik legelterjedtebb hazai tájfajta, amelyet egyébként már az akkor sokkal hidegebb és zordabb teleink mellett is hazai termesztésre ajánlott fajtaként írt le. Az első elérhető fotót a fajtáról maga Jeszenszky készítette egy Vonyarc-Vashegyi bokorról, így a neten fellelhető írások a fajta eredetét mind ehhez a helyhez kötik. Közepes növekedési eréjű  fajta, amelynek ágrendszere erősen szétterülű, így igen nahy helyet kíván meg magának. Vesszői világosbarnák, majd idősebb korukra szürkésbarnák lesznek világosabb szürke pontozással. Az ízközök jellemzően rövidek. Levelei többynire öt karájosak, de előfordulnak háromkaréjos, vagy akár teljesen ép szélű levelek is a bokron. Korán termőre forduló fajta (a telepítés utáni harmadik évtől rendszeresen terem) és igen bőven termő mind első, mind pedig második terméshulláma. Bíztató a fajtával kapcsolatban, hogy már az 1960-as években tett megfigyelések alapján is az első terméshu

Nem pontosan emlékszem már sajnos, hogy hol olvastam bővebben a Keszthelyi fekete fügéről (Ficus Carica) , de azt egészen biztosan tudom, hogy azóta rajta van a füge-bakancslistámon. Azonban idehaza sajnos nem túl sok helyen kapható ez a – nevéből valószínűsíthetően – Keszthelyről vagy annak környékéről származó már-már majdnem feketére érő jó fagytűrésű lila füge. Egyszer már sikerült kosárba tennem egy webshopban, de felhívtak, hogy sajnos elfogyott, mást tudnának helyette küldeni. Akkor így lett Della Signora fügém helyette... Jelenleg jobb fotóm nincs róla... A minap azonban a kedvenc fügés közösségi csoportomban valaki bedobta a hírt, hogy a Praktikerben most éppen kapható a Keszthelyi fekete füge is a Györöki lapos , a Dalmatie és egyéb néhány fajtamegjelölés nélküli fügével együtt. Azonban mint kiderült, minden áruházba csak néhány darab (8-10) érkezett a Keszthelyi fekete fügéből, és a csoportban fellendült érdeklődés miatt a Füge kedvelők szerintem nagyjából zárt és tömött

A Dalmatie (egyéb nevei: San Pietro, Du Japon, Blanche) fügéről (Ficus Carica)  először Trabut írt 1904-ben, amely feltételezések szerint Lesina (Hvar) szigetéről származik, a dalmát tengerparton (Horvátország) . Ez a füge egy kis termetű fügefa, nem túl erős növekedési eréllyel, felfelé törő ágakkal, valamint igen csekély hajlandósággal az elágazódásra, így eléggé szellős bokrot alkot. Ha elágazódásokra kívánjuk kényszeríteni, akkor nem fogjuk megúszni a metszést (a metszéssel viszont bánjunk óvatosan, mert a füge esetében a túlzott metszés megbosszulja magát) . A füge metszéséről ITT és ITT írtam részletesebben. Levelei leginkább ötkarélyosak. Magassága végső méretében sem nagyon haladja meg a 250 centit, szélessége pedig a 200 centit, így mondhatjuk, hogy egy félrötpe, kompakt fügebokor, amely kimondottan ideális kisebb kertekbe is, ahol szűkös a hely. A hideggel szembeni ellenállás jó, az esetek túlnyomó részében szinte az összes fiatal ága beérik a télre, ami lassú növekedésén

Az Arany mézfügének (Ficus carica) a  bokra három-négy méter magasságig nő és szétterülő, sűrű ágrendszerének köszönhetően igen terepélyes méreteket képes elérni. Levelei nagyok és öt karéjosak leginkább. Fagytűrése a fügék között átlagos. Növekedési erélye eléggé erős, és korán termőre fordul. Az Arany mézfüge gyűmölcse középnagy, körtére emlékeztető alakú. Bőre nagyon szép sárga, vagy sárgászöld színű, éréskor barna pöttyök (cukorfoltok) jelennek meg rajta, mint ez általában a sárga fügéknél szokott lenni (ha esetleg érdekel, akkor itt írtam a fügéken megjelenő cukorfoltokról ) . Pépje borostyán színű lédús és mézédes. Általában két hullámban júliustól októberig érik. Friss fogyasztásra a legjobb, de dzsemnek, bornak is kiválóan alkalmas. Állítólag még aszalható is magas cukortartalma miatt. Mivel azonban ez a mézfüge is olyan, hogy a teljesen érett füge serlegnyílásán képes megjelenni egy "mézcsepp", így rendkívüli módon vonzhatja a hangyákat . És bár serlegnyílása zárt

A Della Signora vagy más néven a Della Monaca füge (Ficus Carica) füge egy nagyon finom, jó ízű füge. Nekem ez a füge azonban nem szerepelt feltétlenül a bakancslistámon. Egy rendelés kereén belül Keszthelyi fekete fügét szerettem volna vásárolni, de felhívott a kertészet, hogy az éppen nincs nekik, és elkezdtek fajtákat ajánlgatni nekem, de nagyjából a rendelteken kívül minden fajtából volt már nekem, ami nekik. Ekkor mondtam, hogy csak a Della Signora fügéjük az, ami nekem nincs még meg, küldjék azt a Keszthelyi fekete helyett (azóta egyébként nagy szerencsémre sikerült besereznem azt is, így már e füge tekintetében teljes a lelki békém :p) . Így jutttam hát hozzá ehhez a fajtához, de már nem bánom. Végül is ezt is szerettem volna megszerezni, csak egy kicsit később. De sebaj, megvan! Most már akkor mindok néhány szót magáról a fajtáról: A Della Signora füge fája közepesen erős növekedési eréjű és nagyon jól bokrosodó. Levelei jellemzően inkább háromkaréjosak. Unifera tipusú , ami

Előfordul időnként, hogy az ember elültet egy fügeborot (Ficus Carica) , majd pár év múlva, mikor az már jócskán megnő, rájön, hogy nem éppen a legjobb helyre sikerült elültetni, mert nem elég napos, nem elég szélvédett, vagy éppen csak túl közel van a kerítéshez, esetleg a házfalhoz. Ilyenkor felmerül a gondolat, hogy vajon a korosabb, idősebb fügét át lehet-e még ültetni? Jó hírem van!  Igen, a több éves fügebokor átültetése is szinte biztos siker lehet, ha betartunk néhány alapvető dolgot, amelyeket most megosztok az olvasóval. Mikor kell átültetni a korosabb fügebokrot? Az átültetés mindig egy sokk a növényeknek, így a fügének is. Azért, hogy ennek a sokknak a hatásait a minimumra korlátozzuk, a legjobb időszak a tavaszi vegetáció beindulása előtt van, ami a füge esetében általában március-április jellemzően. Ekkor kell kiválasztanunk egy napfényes, fagymentes napot az átültetésre. Ilyenkor a fügénk még alszik, így nem fogja annyira megviselni az átültetés. Amit azonban soha ne teg