Keszthelyi barna füge – fajtabemutató
Jeszenszky Árpád (A füge - 1963) szerint a Keszthelyi barna az egyik legelterjedtebb hazai tájfajta, amelyet egyébként már az akkor sokkal hidegebb és zordabb teleink mellett is hazai termesztésre ajánlott fajtaként írt le. Az első elérhető fotót a fajtáról maga Jeszenszky készítette egy Vonyarc-Vashegyi bokorról, így a neten fellelhető írások a fajta eredetét mind ehhez a helyhez kötik.
Közepes növekedési erejű fajta, amelynek ágrendszere erősen szétterülő, így igen nagy helyet kíván meg magának. Vesszői világosbarnák, majd idősebb korukra szürkésbarnák lesznek világosabb szürke pontozással. Az ízközök jellemzően rövidek. Levelei többnyire öt karéjosak, de előfordulnak háromkaréjos, vagy akár teljesen ép szélű levelek is a bokron. Korán termőre forduló fajta (a telepítés utáni harmadik évtől rendszeresen terem) és igen bőven termő mind első, mind pedig második terméshulláma. Biztató a fajtával kapcsolatban, hogy már az 1960-as években tett megfigyelések alapján is az első terméshullám teljesen, de még a második egy része is beérett. Pedig akkoriban a hidegebb tavaszok, és csapadékos, hidegebb őszök miatt sokkal rövidebb volt a füge hazai szezonja, mint manapság. Így számomra mindenképp biztató fajta. Az akkor ismert fajták közül ez volt a legbővebben termő fajta.
Termése körte alakú, szára közepesen hosszú. Nyaka karcsú és megnyúlt. Terméseinek átlagos súlya nagyjából 70-80 gramm között mozog, és az első és másodtermés méretben jellemzően megegyező. Bőre barnás színű, amely a nyaki rész közelében zöldesbe megy át, serlegnyílása körül pedig sötétebb barna. A pép teljes érésben világosbarna, kocsányosodó, íze édes, és zamatos. Szárazabb nyarakon a fügék a fán megaszalódnak, amely tulajdonsága miatt szintén értékes, hiszen nem túl gyakoriak a jól aszalható Adriai típusú fügék. A Keszthelyi Kísérleti Intézetben 1956-ban elvégzett laboratóriumi vizsgálat szerint az érett termés 18% cukrot (glükóz) és 0,233% savat (borkősav), míg a fán megaszalódott gyümölcs 31,3% cukrot, és 0,407% savat tartalmaz. Ezeket az adatokat csak érdekességként vettem át a fentebb már említett kiadványból.
Jeszenszky Árpád szerint elsőrendű étkezési fajta, amely ugyanakkor rendkívüli módon alkalmas mind aszalásra, mind pedig lekvárkészítésre. Mivel jól bírja a szállítást, még akár piacos fajtának is megfelelő lehet.
Nekem mindez pont elegendő volt ahhoz, hogy mindenképpen a gyűjteményemben akarjam tudni, ami hála az egyik kedves Füge kedvelő csoporttagnak, sikerült is. Kaptam ugyanis több gyönyörű, egészséges dugványt, amelyeket sikerrel vettem rá a gyökeresedésre, így most már néhány cseréppel nevelgetek a Keszthelyi barna fügéből is. Ezúton is köszönöm szépen. :-)
Azt azonban érdemes tudni róla, hogy mint minden pirosas, lila, vagy éppen barna füge, ez is vonzza a madarakat érési időben, így mindenképpen gondolnunk kell a tollas barátaink elleni védelemre is.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.
Megjegyzések
Szólj hozzá!