aszalódó , fajtabemutató , keszthelyi barna ,

Keszthelyi barna füge – fajtabemutató

Jeszenszky Árpád (A füge - 1963) szerint a Keszthelyi barna az egyik legelterjedtebb hazai tájfajta, amelyet egyébként már az akkor sokkal hidegebb és zordabb teleink mellett is hazai termesztésre ajánlott fajtaként írt le. Az első elérhető fotót a fajtáról maga Jeszenszky készítette egy Vonyarc-Vashegyi bokorról, így a neten fellelhető írások a fajta eredetét mind ehhez a helyhez kötik.

Közepes növekedési erejű  fajta, amelynek ágrendszere erősen szétterülő, így igen nagy helyet kíván meg magának. Vesszői világosbarnák, majd idősebb korukra szürkésbarnák lesznek világosabb szürke pontozással. Az ízközök jellemzően rövidek. Levelei többnyire öt karéjosak, de előfordulnak háromkaréjos, vagy akár teljesen ép szélű levelek is a bokron. Korán termőre forduló fajta (a telepítés utáni harmadik évtől rendszeresen terem) és igen bőven termő mind első, mind pedig második terméshulláma. Biztató a fajtával kapcsolatban, hogy már az 1960-as években tett megfigyelések alapján is az első terméshullám teljesen, de még a második egy része is beérett. Pedig akkoriban a hidegebb tavaszok, és csapadékos, hidegebb őszök miatt sokkal rövidebb volt a füge hazai szezonja, mint manapság. Így számomra mindenképp biztató fajta. Az akkor ismert fajták közül ez volt a legbővebben termő fajta.

Termése körte alakú, szára közepesen hosszú. Nyaka karcsú és megnyúlt. Terméseinek átlagos súlya nagyjából 70-80 gramm között mozog, és az első és másodtermés méretben jellemzően megegyező. Bőre barnás színű, amely a nyaki rész közelében zöldesbe megy át, serlegnyílása körül pedig sötétebb barna. A pép teljes érésben világosbarna, kocsányosodó, íze édes, és zamatos. Szárazabb nyarakon a fügék a fán megaszalódnak, amely tulajdonsága miatt szintén értékes, hiszen nem túl gyakoriak a jól aszalható Adriai típusú fügék. A Keszthelyi Kísérleti Intézetben 1956-ban elvégzett laboratóriumi vizsgálat szerint az érett termés 18% cukrot (glükóz) és 0,233% savat (borkősav), míg a fán megaszalódott gyümölcs 31,3% cukrot, és 0,407% savat tartalmaz. Ezeket az adatokat csak érdekességként vettem át a fentebb már említett kiadványból.

Jeszenszky Árpád szerint elsőrendű étkezési fajta, amely ugyanakkor rendkívüli módon alkalmas mind aszalásra, mind pedig lekvárkészítésre. Mivel jól bírja a szállítást, még akár piacos fajtának is megfelelő lehet.

Nekem mindez pont elegendő volt ahhoz, hogy mindenképpen a gyűjteményemben akarjam tudni, ami hála az egyik kedves Füge kedvelő csoporttagnak, sikerült is. Kaptam ugyanis több gyönyörű, egészséges dugványt, amelyeket sikerrel vettem rá a gyökeresedésre, így most már néhány cseréppel nevelgetek a Keszthelyi barna fügéből is. Ezúton is köszönöm szépen. :-)

Azt azonban érdemes tudni róla, hogy mint minden pirosas, lila, vagy éppen barna füge, ez is vonzza a madarakat érési időben, így mindenképpen gondolnunk kell a tollas barátaink elleni védelemre is.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu