aszalt füge , gasztro ,

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk...

Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, mikor meglátjuk. 😋 Ilyen aszalt füge pedig sajnos kevés helyen kapható itthon, hiszen nálunk (még) nincs akkora kultúrája, mint mondjuk Törökországban. De semmi pánik! Ha rendelkezünk olyan füge fajtával, amely alkalmas az aszalásra, akkor mi magunk is készíthetünk otthon istenien finom, jó minőségű aszalt fügét. Ennek a módját fogom most veletek megosztani.

Minden fügét lehet aszalni, nem?

Bár ilyen-olyan trükkökkel ki lehet szárítani bármilyen élő szövetet, így bármelyik fügét is anélkül, hogy az romlásnak indulna, mégis azt kell mondjam, hogy nem! Nem minden füge alkalmas az aszalásra. Ahhoz, hogy tökéletesen aszalódjon a füge, tökéletes harmóniában kell lennie a cukor -, víz - és savtartalmának. Ebből azonnal adódik, hogy bizony nem minden füge alkalmas az aszalásra. Onnan lehet tudni, hogy egy füge alkalmas-e, hogyha a fán felejtjük (és nem falják fel a hangyák, darazsak vagy madarak), akkor nem megcefrésedik, nem megpenészedik, nem megrohad, hanem nemes egyszerűséggel megaszalódik. Amelyik füge tehát a fán felejtve nem aszalódik meg, abból sosem lesz igazi aszalt füge, csak valami trükkökkel meghackelt szárított izé... 😕

Nem akarok senkit sem megbántani ezzel, tudom, hogy sokan szeletelik, karikázzák (nehogy megrohadjon, mire kiszárad), és napon vagy aszalógépben szárítgatják a kertből szedett fügéiket, de ha egyszer megkóstolnának egy igazi aszalt fügét, egyből megéreznék a különbséget. Olyan ez, mint a Lidl-ben kapható „friss füge”, és a fáról leszakított, valóban érett, friss füge közötti differencia, amelyben természetesen nem a Lidl-ös ehetetlen vacak kerül ki győztesen. Na de ennyi kitérő után térjünk rá arra, amiről a cikk igazából szól...

Hogyan kell házilag fügét aszalni?

A füge aszalása házilag nem nagy ördöngősség, hiszen a lényegi részt a nap elvégzi helyettünk. Ami nagyon fontos, hogy a megfelelő időpontban végezzük. A füge aszalódásához a napon nagyjából 7-12 nap szükséges a hőmérséklettől, a légmozgástól, valamint a páratartalomtól függetlenül. A mostani forró, aszályos időszakban egy hét bőven elegendő, hiszen a rendkívül alacsony páratartalom okán minden nagyon hamar szárad. Tehát egy olyan időpontot kell kiválasztani, amikor nagyjából 7-12 napig nem várható csapadék. Ha aszalás közben mégis úgy adódna, hogy csapadék várható, akkor gondoskodnunk kell róla, hogy védve legyen az épp aszalódó füge (letakarjuk, vagy bevisszük száraz helyre). Ez a macera elkerülhető persze, ha sütőben vagy aszalógépben készítjük, de ha a lehető legtöbbet szeretnénk megtartani a füge beltartalmi értékeiből, akkor a legjobb megoldás a napon aszalás.

A hely...

Az aszaláshoz először is kell valamilyen tálca, ami alkalmas erre. Ha megfelelő fügénk van, ami hajlamosabb az aszalódásra, mint a romlásra, akkor bőven elegendő egy egyszerű fa gyümölcsös rekesz. Olyan, amilyen a zöldségeseknél is lenni szokott (vannak egyszer használatos változatok, amiket a zöldségestől akár el is kérhetünk, úgy is kidobná). Ha nem épp aszalásra alkalmas fügénk van, akkor olyan kell, ami alul is átereszti a levegőt (ez lehet egy léckeretre erősített szúnyogháló, vagy valamilyen rácsos szerkezet). A továbbiakban csak szárító tálcaként fogok rá hivatkozni.

A füge...

Aszalni éppen úgy, mint befőzni is csak a legszebb, legjobb minőségű füge alkalmas. Téves elképzelés, hogy ami már nem elég szép ahhoz, hogy megegyük, az majd jó lesz feldolgozni. Így tehát a fáról a lehető legérettebb, és legegészségesebb fügéket szedjük le aszalni. Ami már sérült (megcsípte a madár, darázs, hangya, stb) azt inkább alapos mosás után fogyasszuk el, ha még arra alkalmas, de aszalni már ne rakjuk oda.

A módszer...

És itt jön a lényeg! 😊 A leszedett fügéket rakjuk szellősen a szárító tálcára, hogy ne érjenek egymáshoz, majd tegyük ki egy olyan helyre, ahol egész nap közvetlen napfény éri, és szabadon mozog a levegő. Fontos a levegő szabad áramlása, mert az elősegít az aszalódást. Ezt követően (ha nem hálós/rácsos a szárítótálca) naponta forgassuk át a fügéket, hogy minden oldaluk egyformán aszalódjon. Ha a környékünkön sok a darázs és hangya, akkor érdemes hálóval lezárni a szárító tálcát, hogy ne férjenek hozzá a potya falatokra vágyók. Éjszakánként érdemes vagy letakarni, vagy fedett helyre vinni a tálcákat, hogy a száradó füge ne érintkezzen az éjszaka kicsapódó páratartalommal – bár ilyen a mostani aszályos időkben pont nincsen –, majd másnap ismét tegyük a napra. Nagyjából egy hét aszalás után a fügénk készen áll a fogyasztásra, vagy a későbbiekbe való elraktározásra.

Akkor van egyébként kész az aszalt füge, ha összenyomva még puha, de már nem folyik a belsejéből lé. Kettévágva belül nincs látható nedvesség, de ha beleharapunk, akkor lágy, és puha. Ne szárítsuk túl, mert akkor kemény lesz, és rágós. Ha ezt az állapotot elértük, akkor kész.. Igen, ezzel valóban készen is vagyunk! Ugye, hogy nem is volt bonyolult?

Hogyan tárolhatom az aszalt fügét?

Az aszalt füge tárolásáról – mivel az több módon is történhet – egy önálló cikket írtam így tárold az aszalt fügét, hogy sokáig elálljon címmel. Akit érdekel, ott tájékozódhat az általam javasolt módszerekről. Mindenkinek kellemes füge aszalást kívánok! 😎

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu