Translate

Amerikai lepkekabóca a fügén – hogyan védekezzünk ellene?

Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) egy Amerikából behurcolt polifág kártevő, amely bár 2004-óta jelen van hazánkban, nem egy nagyon meghatározó kártevő. Rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjébe és a lepkeszárnyú kabócák (Flatidae) családjába tartoznak. Háztetőszerűen összecsukott szürkésfehér, viaszporral borított, ezüstös szárnyai és sárga szemei könnyen felismerhetővé teszik. Mérete mindösszesen 5-8 mm, és a növényeken pattanva közlekedik.

Igen sokféle termesztett, vadon előforduló növényen, illetve gyomnövényen megtelepedik és táplálkozik. A közterületre ültetett növényfajok közül főként az ostorfán, a vadgesztenyén, a juharon, a hárson, a kőrisen, az akácon, a platánon és az eperfán gyakori. Házi kertekben leginkább szőlőn, őszibarackon, dión és birsen károsít, de nem veti meg a fügefákat, fügebokrokat sem. Ezek a szipókás rovarok leggyakrabban a növények hajtásain és a levelek fonákán, a főér közelében találhatók meg. Jelenlétük könnyen felismerhető, hiszen az alattuk elhelyezkedő levelek, tárgyak felülete ragacsos a rovar által termelt váladéktól. Magyarországon 2004-ben észlelték először, azóta azonban stabilan jelen van hazánkban.

A rovar tojás állapotban a fás szárú növények kérgén telel át, majd májusban kelnek ki tojásaikból, és lárvaként kezdik el gyengíteni a növényeket. Mégpedig úgy, hogy kiszívják azok nedveit. Szívogatásával általában nem okoz különösebb kárt a növényen, viszont a lárvák és a nimfák által nagy mennyiségben termelt viaszváladék és mézharmat annál több kellemetlenséget eredményez. A mézharmaton a korompenész nevű gombafaj telepedik meg, mely fekete bevonatot képez mind a növényeken, mind az alatta elhelyezkedő tárgyakon, pl. padokon, autókon. A kifejlett lepkék júliustól nyár végéig rajzanak. Októberben pedig tojásokat raknak a fás növények kéregrepedéseibe, melyek ott telelnek át, és májusban indul újra a körforgás.

Az amerikai lepkekabóca elleni védekezés a rovar testét borító viaszréteg miatt meglehetősen nehéz. A lárvák és a nimfák korai fejlődési szakaszukban, a fertőzött levelek, hajtások levágásával és megsemmisítésével gyéríthetők a leghatásosabban. Kémiai védekezésre a május végi, június eleji időszak ajánlott, amikor a tojásból kikelő lárvák és a belőlük fejlődő nimfák testét még nem borítja sűrű, pelyhes viaszbevonat. A védelmet jelentő viaszréteg kialakulása után a permetezés már nem maradéktalanul eredményes, de – ha korábban nem történt meg – még ekkor is ajánlott elvégezni.

Figyelembe véve a kártevő biológiai sajátosságait, a NÉBIH a permetezésre felhasználható rovarölő hatóanyagok közül a felszívódó hatású készítményeket – így például tiametoxam, acetamiprid –, valamint a kontakt hatóanyagú szereket – pl. deltametrin, lambda-cihalotrin – ajánlja. A tapadás elősegítésére célszerű a permetlébe. Ugyanakkor sokat segíthet a megelőzésben a tél végi és a tavaszi rügypattanás előtti lemosópermetezés is, amely az áttelelő petéket gyéríti.

Amennyiben nem szeretnénk vegyszereket használni, a legegyszerűbb házi praktika, ha a lárvákat egyszerű nagyobb töménységű szappanos vízzel lefújjuk, illetve a fertőzött leveleket eltávolítjuk, és megsemmisítjük. És a legvégére egy jó hír: megjelent hazánkban az amerikai lepkekabóca természetes ragadozója, a lepkekabóca-ollósdarázs is, melyről a Mezőhír vonatkozó cikkében ovashtunk bővebben.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdonságokkal bíró utó

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét, és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejle

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2021 fugesember.hu