Translate

Amerikai lepkekabóca a fügén - hogyan védekezzünk ellene?

Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) egy Amerikából behurcolt polifág kártevő, amely bár 2004-óta jelen van hazánkban, nem egy nagyon meghatározó kártevő. Rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjébe és a lepkeszárnyú kabócák (Flatidae) családjába tartoznak. Háztetőszerűen összecsukott szürkésfehér, viaszporral borított, ezüstös szárnyai és sárga szemei könnyen felismerhetővé teszik. Mérete mindösszesen 5-8 mm, és a növényeken pattanva közlekedik.

Igen sokféle termesztett, vadon előforduló növényen, illetve gyomnövényen megtelepedik és táplálkozik. A közterületre ültetett növényfajok közül főként az ostorfán, a vadgesztenyén, a juharon, a hárson, a kőrisen, az akácon, a platánon és az eperfán gyakori. Házi kertekben leginkább szőlőn, őszibarackon, dión és birsen károsít, de nem veti meg a fügefákat, fügebokrokat sem. Ezek a szipókás rovarok leggyakrabban a növények hajtásain és a levelek fonákán, a főér közelében találhatók meg. Jelenlétük könnyen felismerhető, hiszen az alattuk elhelyezkedő levelek, tárgyak felülete ragacsos a rovar által termelt váladéktól. Magyarországon 2004-ben észlelték először, azóta azonban stabilan jelen van hazánkban.

A rovar tojás állapotban a fás szárú növények kérgén telel át, majd májusban kelnek ki tojásaikból, és lárvaként kezdik el gyengíteni a növényeket. Mégpedig úgy, hogy kiszívják azok nedveit. Szívogatásával általában nem okoz különösebb kárt a növényen, viszont a lárvák és a nimfák által nagy mennyiségben termelt viaszváladék és mézharmat annál több kellemetlenséget eredményez. A mézharmaton a korompenész nevű gombafaj telepedik meg, mely fekete bevonatot képez mind a növényeken, mind az alatta elhelyezkedő tárgyakon, pl. padokon, autókon. A kifejlett lepkék júliustól nyár végéig rajzanak. Októberben pedig tojásokat raknak a fás növények kéregrepedéseibe, melyek ott telelnek át, és májusban indul újra a körforgás.

Az amerikai lepkekabóca elleni védekezés a rovar testét borító viaszréteg miatt meglehetősen nehéz. A lárvák és a nimfák korai fejlődési szakaszukban, a fertőzött levelek, hajtások levágásával és megsemmisítésével gyéríthetők a leghatásosabban. Kémiai védekezésre a május végi, június eleji időszak ajánlott, amikor a tojásból kikelő lárvák és a belőlük fejlődő nimfák testét még nem borítja sűrű, pelyhes viaszbevonat. A védelmet jelentő viaszréteg kialakulása után a permetezés már nem maradéktalanul eredményes, de – ha korábban nem történt meg – még ekkor is ajánlott elvégezni.

Figyelembe véve a kártevő biológiai sajátosságait, a NÉBIH a permetezésre felhasználható rovarölő hatóanyagok közül a felszívódó hatású készítményeket – így például tiametoxam, acetamiprid –, valamint a kontakt hatóanyagú szereket – pl. deltametrin, lambda-cihalotrin – ajánlja. A tapadás elősegítésére célszerű a permetlébe. Ugyanakkor sokat segíthet a megelőzésben a tél végi és a tavaszi rügypattanás előtti lemosópermetezés is, amely az áttelelő petéket gyéríti.

Amennyiben nem szeretnénk vegyszereket használni, a legegyszerűbb házi praktika, ha a lárvákat egyszerű nagyobb töménységű szappanos vízzel lefújjuk, illetve a fertőzött leveleket eltávolítjuk, és megsemmisítjük. És a legvégére egy jó hír: megjelent hazánkban az amerikai lepkekabóca természetes ragadozója, a lepkekabóca-ollósdarázs is, melyről a Mezőhír vonatkozó cikkében ovashtunk bővebben.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása - 3. rész: légbujtás, léggyökereztetés

A füge szaporításáról szóló cikksorozat előző két részében írtam a füge dugványozásáról és a füge vízben gyökereztetéséről . Mindkét módszer elsődlegesen a nyugalmi állapotban vágott dugványokhoz, ág darabokhoz használható. Azokkal azonban az a helyzet, hogy termőképes növény leghamarabb is két év múlva fejlődik belőlük általában. Ha valaki nem akar ennyi időt várni, és szeretne magának egy évet (vagy akár többet is)  megspórolni a növény neveléséből, annak ajánlom a légbújtást, vagy más néven a léggyökereztetést. Ez sem bonyolultabb, mint a dugványozás, sőt! Még egyszerűbb is talán. De mi is az a légbujtás? Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, mert az nem lenne igaz. Ugya

A füge szaporítása - 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal (anyanövény) megegyező tulajdonságokkal bíró utód