Fügés ember

A Közönséges füge (Ficus carica) gyökérrendszerének átfogó tudományos monográfiája: morfológiai, anatómiai és ökofiziológiai elemzés Az utóbbi időben többször láttam vitát a közösségi oldalakon arról, hogy milyen is a füge gyökérzete valójában, és hogy mennyire eltérő egy magonc és egy dugványról nevelt füge gyökérzete. Felvetődött az az elképzelés, hogy a magonc füge karógyökeret növeszt, amit a dugvány nem tud, mert neki csak járulékos gyökerei vannak. A feltételezés szerint nagyon megéri fügét nevelni magról, majd később arra oltani nemest, mert így ellenállóbb és magasabb tűrőképességű fügénk lehet. Még mindig ugyanezen elképzelés szerint a magról nevelt füge gyökerei 10-15 vagy akár 50 méteres mélységekbe lehatolhat, ami számomra abszolút nem hiteltelen volt. De aki ismer, tudja, hogy nem hagyom annyiban a dolgokat, ezért belevetettem magam ebbe nem kicsit bonyolult témába, és nem sajnáltam az időt és energiát. Több, mint két tucat angol nyelvű kutatási anyagot lapoztam át, hogy...

A 2026-os év eleje olyan meteorológiai fordulatot hozott Magyarország számára, amelyre nem csupán a látvány, hanem a hidrológiai jelentősége miatt is évtizedekig emlékezni fogunk. Az Alföldön és a központi országrészben tapasztalt rendkívüli hómennyiség ugyanis nem egy egyszerű téli epizód: ez az esemény a vízhiánnyal küzdő táj számára a túlélést, a kertek és mezőgazdasági területek számára pedig egy kritikus fontosságú védőpajzsot jelent. Hogy kontextusba helyezzük a mostani helyzetet: az Alföld síkságain 2018 óta nem fordult elő ekkora kiterjedésű és vastagságú összefüggő hótakaró. Az elmúlt hét évben a teleinket leginkább a „száraz hideg” jellemezte, ami ökológiai szempontból az egyik legveszélyesebb állapot. A mostani havazás tehát egy hosszan tartó aszályos ciklust szakított meg a legoptimálisabb pillanatban. A hótakaró mint hidrológiai aranytartalék A szakmai becslések lenyűgözőek: az Alföldre lehullott hó vízegyenértéke megközelíti az egymilliárd köbmétert, országos szin...

A füge (Ficus carica) kapcsán a legtöbb kertész fejében egy mediterrán életérzést árasztó, hatalmasra növő bokor vagy fa képe él, amely a kert védett szegletében dacol az elemekkel. Éppen ezért sokak számára meglepő, sőt, néha értetlenkedést kiváltó látvány, amikor valakinél télen a nappali ablakában sorakoznak a zöldellő fügepalánták. Gyakran hallani a kritikát: „A füge nem szobanövény!” Ez elméletben igaz is, hiszen a fügének szüksége van a téli pihenőre és a kinti fényviszonyokra, a gyakorlatban azonban számos olyan helyzet adódik, amikor a lakásban való teleltetés nemcsak indokolt, hanem az egyetlen esély a növény túlélésére vagy a sikeres fajtabővítésre. Az egyik leggyakoribb ok, amiért a füge beköltözik a fűtött falak közé, az az őszi beszerzés és a növény kora. Egy frissen vásárolt, 1-2 literes cserépben lévő, alig egy-két éves kis fügét kockázatos rögtön a végleges helyére kiültetni a hideg beállta előtt. Ezek a fiatal növények még nem rendelkeznek olyan mély és kiterjedt ...

Az elmúlt évek enyhe telei sok hobbikertészt elringattak azzal az illúzióval, hogy a füge (Ficus carica) immár teljesen honosodott növényünk, amely nem igényel különösebb gondoskodást a leghidegebb téli hónapokban sem. Azonban az előttünk álló napok időjárás-előrejelzései komoly figyelmeztetést tartogatnak: a hőmérséklet egyes régiókban -15 Celsius-fok alá, sőt akár a kritikus -20 fok közelébe is süllyedhet. Bár a füge rendkívül szívós növény, a mediterrán eredete miatt a hazai telek még mindig komoly veszélyt jelentenek rá. Ez az írás abban segít, hogy szakmai alapokon, bevált módszereket követve, hatékonyan és időben védekezhessünk a fügék számára végzetes fagyok ellen. Kreatív Kertész weboldalamon bővített tartalommal is megjelent ez a cikk , ahol nem csak a fügék téli védelme téma, hanem minden fagyérzékeny növényé. A kritikus határ: Miért pont a -15 fok? A füge tűrőképessége fajtától, kortól és a növény állapotától is függ, de általánosságban elmondható, hogy...