Translate

Füge metszése – hogyan ne metsszük le előre a termést a fügéről?

A füge (Ficus Carica) metszéséről már több posztomban is esett szó, sőt, önálló cikkben is ejtettem már pár szót a füge metszéséről. Aki tehát olvassa rendszeresen a fügéről szóló, erősen tematikus blogomat, az tudhatja, hogy általánosságban azt az álláspontot képviselem, hogy a fügét nem kell metszeni, mert arra rendkívüli vegetatív növekedéssel, és a termések mennyiségének jelentős csökkenésével reagál. 

Ugyanakkor tudom, hogy vannak alkalmak, amikor van létjogosultsága a füge metszésének. Ilyen például az alakító metszés, a fiatalító metszés, a téli fagykárok utáni metszés, vagy a korosabb füge bokrok átültetés előtti visszavágása. És ha már elővesszük a metszőollót, akkor igyekezzünk elkerülni a tipikus hibákat a füge metszésekor...

Mikor kell megejteni a füge metszését?

A Füge metszését a legjobb a tavaszi fagyok után megejteni. Ekkorra már biztosan látszódnak az esetleges fagykárok is, és ennek figyelembe vételével tudjuk elvégezni a munkát. Mint azt már a fügével kapcsolatos tavaszi tennivalók cikkben is leírtam, ilyenkor lehet elvégezni az alakító, fiatalító metszést is, de ilyenkor van ideje annak is, hogy az idősebb, korosabb fügebokrokat felszedjük, majd átültessük máshová, ha időközben kiderült volna, hogy korábban nem a megfelelő helyre ültettük.

Arról, hogy hogyan kell szakszerűen metszeni a fügét, már a fentebb is belinkelt írásokban többször is szót ejtettem, így most nem ismételném önmagamat. Ennek a posztnak inkább az a lényege, hogy bemutassam, hogyan nem szabad metszeni a fügét, ha szép, egészséges és bőven termő fügebokrokat, fügefákat szeretnénk nevelni.

Néhány szó arról, hogyan terem a füge.

Ahhoz, hogy megértsük, miért úgy kell metszeni a fügét, ahogyan kell, először szót kell ejteni arról, mikor, hogyan, és hol hozza terméseit a füge. A hazánkban tartott, és gondozott fügék túlnyomó többsége adriai típusú, amelyre jellemző, hogy beporzás nélkül két hullámban érlel fügéket. Az első hullám termései a tavalyi évben fejlődött hajtásokon nő, a másodtermés pedig az idei hajtásokon fejlődik ki. Azok az ágak pedig, amelyekről letermett mind az első, mind a másodtermés, a továbbiakban termést nem hoznak.

A füge nem csak az ágvégeken terem.

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az ágvégeken terem a füge, de ez egy helytelen megfogalmazás, mert még nem termett hajtások méretüktől függetlenül teljes hosszukban hoznak termést (a legjobb példa erre a japán művelési mód, ahol minden évben új hajtásokat nevelnek, amelyek hossza meghaladja a másfél métert is akár. Ezeken teljes hosszukban terem a füge, majd tavasszal ezeket visszametszik néhány rügyre, és újakat növesztenek a helyükre). Ezért nem helyes "a füge az ágvégeken terem" kifejezés. Ágvégeken a naspolya terem, nem a füge. :)

Metszési hibák, amiket sose kövess el!

És akkor elérkeztünk a mondandóm igazi lényegi részéhez. Mint láthattuk, termés szempontjából a legértékesebbek az egy éves, vagy annál fiatalabb ágak. Az ennél öregebb részeken termés nem várható, csak új hajtások. Ezért nagyon fontos, hogy metszésnél odafigyeljünk néhány fontos dologra.

Ne vágjunk vissza ágakat a felénél, és ne csipkedjük az ágvégeket sem, mert egyrészt ezzel leendő termést vágunk le, másrészt ezzel újabb hajtások növekedésére késztetjük a fügét, ami túlzott elburjánzáshoz vezethet, ami nem tesz jót a fügének, mert ezzel együtt megnövekszik a víz - és tápanyag igénye is. Valamint a sok félbevágott ág mindig elkezd több új hajtást is növeszteni, amitől a bokor elsűrűsödik, a belső részeit nem éri kellő részben a napfény, és a levegő, amitől kevesebb lesz a termés, nehezebben érik be, és utat enged a gombás megbetegedéseknek. Arról nem is beszélve, hogy a metszés miatt az ágon lentebb levő, úgynevezett alvó rügyekből kezd el kihajtani, ami későbbi rügyfakadást, majd ennek következményeként későbbi másodtermés megjelenést eredményez, amelyek a késés miatt nagyobb eséllyel nem fognak beérni őszre.

Egy nagyon helytelenül metszett füge.

Ezért, ha már metsszük a fügét, akkor tegyük azt helyesen, és az elöregedett részeket az első elágazásig kövessük vissza, és ott egy, vagy maximum két rügy meghagyásával csípjük vissza. Ezzel biztosítjuk, hogy a levágott ág helyébe ne három-öt új ág nőjön, hanem majd csak maximum kettő, amiből később is csak az erősebbet érdemes megtartani. A helyzet nagyjából ugyanez az elfagyott részekkel is, azzal a kivétellel, hogyha azt látjuk, hogy csak a csúcsrügy fagyott el, de az alatta lévő rész él, akkor inkább ne is nyúljunk hozzá.

És ha már megtörtént a rossz metszés, mit lehet tenni?

Ha pedig már megtörtént a baj, és eme cikk olvasására már csak többszöri helytelen metszést követően kerül sor, akkor sincsen nagy gond. A füge helyrehozható könnyen. A több éve is rosszul metszett fügék igen el tudnak burjánzani, és ilyenkor a koronájuk is elég kaotikusan tud kinézni. A baj azonban kitartó, türelmes munkával orvosolható, ha követjük a leírtakat. Nézzük körbe a bokrot, és keressük meg azokat az elágazási pontokat, ahol még nem nevezhető sűrűnek, és elburjánzottnak. Az ilyen résznél az elágazás egyik részét vágjuk vissza 2-3 rügyre.

Egy szépen, helyesen metszett füge.

A másik felét még idén ne bántsuk, mert ha minden ágat visszavágnánk, felborulna a gyökérzet és a lombkorona szükségszerű aránya, amely hosszú időre visszavetné növényünket a fejlődésben. Tehát minden törzsön (ha több törzsű a fügénk) csak egy ilyen erős visszavágást eszközöljünk 2-3 rügyig. Nyáron, az ezekből a rügyekből fejlődött új hajtásokból csak egyet hagyjunk meg. Azt amelyik lehetőleg a bokor központi részétől kifelé nő. A többit tőből vágjuk ki.

Következő évben ismételjük meg ugyanezt a munkafolyamatot az elágazások másik felével. Kitartó munkával maximum két év alatt helyrehozható akár egy évekig is rosszul metszett fügebokor is. Ahogy jön helyre, úgy fog egyre többet teremni, ami motiválni fog minket arra, hogy a jövőben odafigyeljünk a füge helyes metszésére.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu