Translate

A fügével kapcsolatos tavaszi tennivalók

Eljött a tavasz, a napközbeni hőmérséklet tartósan 10 celsius fok felett van. A tavaszi napsugarakban fürdőzve a füge már lassacskán ébredezni kezd téli álmából. A nedvkeringés megindul, a rügyek duzzadni kezdenek, majd lassan kipattannak. Amikor az első jeleit látjuk a füge ébredezésének, eljött az ideje szeretett növényük körüli tavaszi munkálatoknak. Ha kedvencünk kapott téli takarást, és eddig még nem tettük volna meg, akkor most takarjuk ki. Ne féljünk kitakarni, mert bár jöhetnek még áprilisban fagyok, de a mi éghajlatunkon addigra már a takarás alatt felébred a füge, és onnantól a takarás csak kárt okoz neki, mert elzárja a fénytől, a friss levegőtől. Ettől alulfejlett lehet, és könnyen befülledhet, berohadhat. Szóval a takarás biztosan kárt okoz, ha már a napközbeni hőmérséklet átlagban 10 celsius fok felett van, míg az áprilisi fagy csak esetleges.

Miután tehát eltávolítottuk a takarást, lazítsuk fel körülötte a talajt, és ha ősszel nem tettük volna meg, akkor érett komposzttal, vagy érett szarvasmarha trágyával szórjuk meg nagyjából egy-két méteres sugarú körben a fügebokrunk méretétől függően. Műtrágyát ne használjunk, vagy ha végképp nincs más, legalább ne túl magas nitrogéntartalmút, mert vegetatív növekedésre ösztönzi a fügét, és még a túl sok nitrogén miatt a terméseit is lerúghatja.

Döntsük el, akarjuk egy ritkítani az esetlegesen elsűrűsödött bokrunkat. Ha igen, akkor maximum a tövek egyharmadát vágjuk ki tőből a talaj szintjében. Ilyenkor érdemes a részben vagy egészében fagykárt szenvedett töveket kiegyelni. A megmaradt részeket nézzük át, és az esetlegesen elfagyott ágakat metsszük le az első egészséges rügyig. További metszést a füge nem igényel, mert ahogyan azt a füge metszése posztomban megírtam már, a füge a metszésekre erős vegetatív növekedéssel reagál, ami végül elburjánzáshoz vezethet, valamint csökken a terméshozam is. Arról nem is beszélve, hogy az ágvégek visszavágásával nagy valószínűséggel a termés egy részét is levágjuk, hiszen ha nem fagytak el, a tavalyi kis fügekezdemények már ott vannak az ágakon. Mindezen felül a bokor belsejében keresztbe növő ágakat érdemes még kivágni. Ezeket mindig az elágazásnál csípjük le tőből, ne hagyjunk kis csonkokat, főleg ne rügyeket.

A ritkítás okán lemetszett ágakat feldarabolhatjuk három-hat rügyes darabokra (ízközök hosszától függően), és dugványozással szaporíthatjuk őket, hogy még több fügénk legye, vagy hogy családtagjainkat, barátainkat élő fügenövénnyel ajándékozhassuk meg. Ugyanerre lehet jó, ha a feleslegesnek vélt tősarjakat kiássuk, és leválasztjuk az anyanövényről. Ezeket elültetve szintén eredményesen többszörözhetjük meg fügeállományunka.

Egy tipp: ha nem tudjuk eldönteni, melyik ágrész fagyott el, akkor hagyjuk inkább. Egy-két hét múlva elkezd összeszáradni, beráncosodni az elfagyott rész. Ettől el is vékonyodik, és már távolabbról is jól látható lesz, meddig fagyott el. Ekkor viszont már úgy vágjuk vissza, hogy épp csak egy picit hagyjunk a fagyott részből még. Ez azért szükséges, mert eddigre már intenzív keringése van a fügének, és ha egészséges részt vágunk meg, elkezd kifolyni az értékes nedve.

Ezeken felül más tavaszi teendőnk nem lesz a fügével. Lévén, hogy kártevője alig akad a mi éghajlatunkon, permetezni sem kell.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása - 3. rész: légbujtás, léggyökereztetés

A füge szaporításáról szóló cikksorozat előző két részében írtam a füge dugványozásáról és a füge vízben gyökereztetéséről . Mindkét módszer elsődlegesen a nyugalmi állapotban vágott dugványokhoz, ág darabokhoz használható. Azokkal azonban az a helyzet, hogy termőképes növény leghamarabb is két év múlva fejlődik belőlük általában. Ha valaki nem akar ennyi időt várni, és szeretne magának egy évet (vagy akár többet is)  megspórolni a növény neveléséből, annak ajánlom a légbújtást, vagy más néven a léggyökereztetést. Ez sem bonyolultabb, mint a dugványozás, sőt! Még egyszerűbb is talán. De mi is az a légbujtás? Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, mert az nem lenne igaz. Ugya

A füge szaporítása - 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal (anyanövény) megegyező tulajdonságokkal bíró utód