Translate

Korosabb, idősebb füge átültetése

Előfordul időnként, hogy az ember elültet egy fügeborot (Ficus Carica), majd pár év múlva, mikor az már jócskán megnő, rájön, hogy nem éppen a legjobb helyre sikerült elültetni, mert nem elég napos, nem elég szélvédett, vagy éppen csak túl közel van a kerítéshez, esetleg a házfalhoz. Ilyenkor felmerül a gondolat, hogy vajon a korosabb, idősebb fügét át lehet-e még ültetni? Jó hírem van! 

Igen, a több éves fügebokor átültetése is szinte biztos siker lehet, ha betartunk néhány alapvető dolgot, amelyeket most megosztok az olvasóval.

Mikor kell átültetni a korosabb fügebokrot?

Az átültetés mindig egy sokk a növényeknek, így a fügének is. Azért, hogy ennek a sokknak a hatásait a minimumra korlátozzuk, a legjobb időszak a tavaszi vegetáció beindulása előtt van, ami a füge esetében általában március-április jellemzően. Ekkor kell kiválasztanunk egy napfényes, fagymentes napot az átültetésre. Ilyenkor a fügénk még alszik, így nem fogja annyira megviselni az átültetés. Amit azonban soha ne tegyünk: soha, semmilyen körülmények között ne ültessünk át fügét akkor, amikor már elkezdett beindulni, vagy amikor még vanak levelei! Átültetésre mindig a mélnyugalmi időszak a megfelelő, ellenkező esetben akár a fügént pusztulását is okozhatjuk.

Hova ültessem át a fügét?

Hogy milyen helyeket szeret a füge, arról részletesen írtam a füge kiültetése című cikkemben, most itt csak kivonatosan ismételném önmagam: könnyen felmelegedő, laza, vízáteresztő talajt, és nagyon sok napfényt szeret. Nem bírja a fagyzugos, huzatos, árnyékos helyeket. Akit ennél részletesebben érdekelnek a füge igényei, az olvassa el a fentebb említett cikket, vagy akár a füge gondozásáról és környezeti igényeiről írt cikkemet. Mindkettőben nagyon hasznos információk találhatóak.

Hogy ültessem át a korosabb, idősebb fügét?

És akkor most érkeztünk el a cikkem eredendő mondanivalójához. Ahhoz, hogy tudjuk, hogyan kell átültetni egy idősebb fügebokrot, először meg kell értenünk, hogyan "működik" a füge. Ezért azzal kezdeném, hogy leírom az alapokat, ami egyébként nem csak a fügére, hanem nagyjából minden fás szárúra érvényes. A füge arra törekszik fejlődése és növekedése során, hogy a gyökértömege összhangban legyen a lomkoronája méretével.

Ha ez az egyensúly felborul bármelyik javára, az a növényt visszaveti hosszú időre a fejlődésben, vagy akár annak pusztulását is okozhatja. Hiszen a lombkorába a gyökerek által felszívótt víz, és a felvett mikro- és makroelemek adják az éltető energiát, míg a gyökereket a lomkorna látja el tápanyagokkal. Tömören és röviden ez lenne a lényeg. Ha túl nagy a gyökérzet a lombkoronához képest, akkor hatalmas vegetatív burjánzásba kezd a növény, ha szélsőséges a különbség, akár a gyökértömeg részleges pusztulása is bekövetkezhet. Szerencsére ez az eset ritkábban fordul el, bár túlzottan erős, szakszerűtlen metszés előidézhet ilye is akár (a füge helyes és szakszerű metszéséről itt és itt írtam bővebben). Ha pedig túl nagy a lombkorona a gyökértömeghez képest, akkor a füge egyszerűen kiszárad, mert a csekély gyökérzet nem tud annyi nedvességet felvenni a talajból, amennyit lombkorona elpárologtat. Ebben az esetben szinte teljesen biztos a pusztulás. Márpedig amikor kiásunk egy fügét, hogy átültessük, akkor legóvatosabb munkavégzés mellett is jelentős mennyiségű gyökérzet fog leszakadni, megsérülni. Főleg a vékony, hajszálgyökerek mennyisége szokott jelentősen csökkenni, pedig a növény szempontjából ezek a legfontosabbak. Ezért amikor egy korosabb, idősebb fügét szeretnénk átülteni, mindenképpen szükség lesz egy radikálisabb, erősebb metszésre, visszavágásra.

Hogyan metszem meg, vágjam vissza a fügét átültetés előtt?

Erre az egyharmad-kétharmad szabályt szoktam alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tajból előtörő hajtások egyharmadát vágjuk ki talajszint felett. Érdemesebb ilyenkor az idősebb törzseket kivágni, mert azok jó eséllyel már amúgyis felkopaszodtak.

A megmaradt törzsek, hajtásoka pedig vágjuk vissza teljes hosszuk kétharmadára (vagy ha nagyon nagy volt a bokor, akkor akár a felére is). Ezek fügebokor esetében sokkal egyértelműbbek, mint a fává nevelt fügék esetében. Ha fának neveltük fügénket, akkor ugyanezt a folyamatot úgy végezzük el, hogy korona magasságára legyen érvényes. A levágott ágakat akár dugványozhatjuk is, hogy ne menjenek kárba.

A koros füge és annak ültetőgödrének kiásása

Ha készen vagyunk a metszéssel, visszavágással, akkor elkezdhetjük kiásni az új helyen az ültetőgödröt. Az ültetőgödör mérete legyen másfélszer olyan átmérőjű, mint a bokor metszés utáni lombkoronájának az átmérője, mélysége pedig legalább 50-60 cm. Ha kiástuk az ültetőgödröt, akkor  tehetunk az aljára szerves trágyát, vagy komposztot, majd arra egy vékony réteg földet.

Ezután álljunk csak neki a fügebokor (vagy fa) kiásásának. Kiásásnál az a fő szabály, hogy a metszés utáni lombkorona szélességében kezdjük el kiásni, és a lehető legnagyobb gyökértömeget mentsük meg. Amennyiben sikerül, próbáljuk meg földlabdával kiemelni, mert akkor a földlabdán belül biztosan sok hajszálgyökés marad sértetlenül. Mivel a füge gyökereinek nagyrésze a talajszinttel párhuzamosan fut, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a fő gyökereket mind el kell vágnunk majd, mert azok jóval messzebb futnak, mint a metszés utáni korona szélessége. De ez nem baj. Vágjuk el nyugodtan őket, a lényeg, hogy a mellék gyökerekből és az azokon lévő hajszálgyökerekbő a lehető legtöbb maradjon épségben. Ezért is jó, ha sikerül földlabdával kiszedni.

A füge elültetése az új helyre

Ha minden jól ment, akkor már csak el kell ültetnük az új helyére a fügét. Helyezzük földlabdával együtt az ültető gödörbe. Győződjünk meg róla, hogy a fügybokrunk az új helyen ugyanolyan mélyre, vagy mélyebbre kerül, mint a régi helyénvolt. Ha nem elég mély az ültetőgödör, inkább még mélyítsünk rajta. Ha megfelelő, akkor temessük be fülddel úgy, hogy a gyökerek közé is kerüljön föld. Menet közben lehet kicsit iszapolni vízzel, hogy rendesen bemosódjon a föld a gyökerek közé. Lábbal ne kezdjük el tömöríteni, taposgálni a földet, mert azzal komoly károkat okozhatunk a gyökérzetben. Egyszerűen csak temessük be úgy, hogy a fügebokor körül kis halomban legyen a föld. Idővel magától le fog tömörödni. Ha ezzel készen vagyunk, akkor már csak alaposan be kell öntöznünk.

Ha mindent jól csináltunk, akkor a tavaszi ébredésnél elkezdődik a begyökeresedés is. Mint a cikk elején írtam, az átültetls mindig egy sokk a növénynek, még akkor is, ha óvó gondoskodás mellett végezzük el. Ezért ne legyünk törelmetlenek, adjunk időt a fügénknek arra, hogy kiheverje ezt a sokkot, hiszen nem ő tehet róla, hogy rossz helyre ültettük. Az első évben lassan és keveset fog látszólag fejlődni, de ez csak azért van, mert először a gyökérzetét teszi renbe, majd csak azután (jellemzően a második vagy harmadik évtől) kezd el a lombkoronára és a termésekre koncentrálni.

A frissen átültetett fügebokrot ne trágyázzuk, dezért mégis!

Fontos, hogy a frissen átültetett fügebokornak, vagy fügefának elsősorban a gyökerek képzésére kell fordítani az energiáit. Ezért kerülendők a nitrogén tartalmú műtrágyák, mert azok elsősorban a zöld részek növekedését serkentik, ami egy sérült gyökérzettel rendelkező növény esetében egyáltalán nem szerencsés. Azonban meghálálja az első év teljes szezonjában a foszfor tartalmú levéltrágyázást, mert a foszfor serkenti a gyökeresedést, így ez mindenképpen hasznára fog válni. És ha már a trágyázásnál tartunk, akkor akit érdekel, az a füge trágyázása cikkemben elolvashatja, hogy lehet a fügét az igényeinek megfelelően táplálni. :)

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdon

A füge gondozása és környezeti igényei

A füge (Ficus Carica) egy szubtrópusi (azon belül pedig mediterrán) növény, amely mindezek ellenére mára már egész Európában elterjedt, így megél hazánkban is. Az alapvető igényei a mediterráneumra jellemző környezet biztosította feltételekkel egyezik meg. Nagyon szereti a meleget, a sok napfényt és a nem túl sok csapadékot. A füge évi csapadékigénye nagyjából évi 500 mm körüli (hazánkban az évi csapadékmennyiség nagyjából 500-750 mm között mozog tájegységektől függően) . Nem kevés helyen olvasom azt, hogy a fügét bőségesen kell öntözni, de ez nem teljességgel igaz. De akkor most kell locsolni a fügét vagy sem? A füge annyira szárazságtűrő növény, hogy van ahol a homok megkötésére használják. Nyilván van szüksége vízre, de a mi éghajlatunkon a nyarak esetlegesen extrém száraz időszakait leszámítva nem kíván külön öntözést. Olyannyira nem, hogy a túl sok víz hatására túlzott vegetatív növekedésbe kezdhet, amire csökkenő terméshozammal reagálhat. Egyes fajtáinak gyümölcse felrepedezhe

Címkék

amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Cu de Burro csak másodtermő Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kártevő Kátai aszalódó keszthelyi barna Keszthelyi fekete kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság Little Miss Figgy® Madeleine des Deux Saisons magnélküli Mary Lane Meg Lowman Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Morena Naha Harbour Diner Napolitana növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok Panino Paradiso Pedro Petrovača bileja Petrovka Pingo de Mel Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sárga Óriás Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szüret takarás talajtakarás tápanyag utánpótlás táplálkozás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu