Translate

Korosabb, idősebb füge átültetése

Előfordul időnként, hogy az ember elültet egy fügebokrot (Ficus Carica), majd pár év múlva, mikor az már jócskán megnő, rájön, hogy nem éppen a legjobb helyre sikerült elültetni, mert nem elég napos, nem elég szélvédett, vagy éppen csak túl közel van a kerítéshez, esetleg a házfalhoz. Ilyenkor felmerül a gondolat, hogy vajon a korosabb, idősebb fügét át lehet-e még ültetni? Jó hírem van! 

Igen, a több éves fügebokor átültetése is szinte biztos siker lehet, ha betartunk néhány alapvető dolgot, amelyeket most megosztok az olvasóval.

Mikor kell átültetni a korosabb fügebokrot?

Az átültetés mindig egy sokk a növényeknek, így a fügének is. Azért, hogy ennek a sokknak a hatásait a minimumra korlátozzuk, a legjobb időszak a tavaszi vegetáció beindulása előtt van, ami a füge esetében általában március-április jellemzően. Ekkor kell kiválasztanunk egy napfényes, fagymentes napot az átültetésre. Ilyenkor a fügénk még alszik, így nem fogja annyira megviselni az átültetés. Amit azonban soha ne tegyünk: soha, semmilyen körülmények között ne ültessünk át fügét akkor, amikor már elkezdett beindulni, vagy amikor még vannak levelei! Átültetésre mindig a mély, nyugalmi időszak a megfelelő, ellenkező esetben akár a fügénk pusztulását is okozhatjuk.

Hova ültessem át a fügét?

Hogy milyen helyeket szeret a füge, arról részletesen írtam a füge kiültetése című cikkemben, most itt csak kivonatosan ismételném önmagam: könnyen felmelegedő, laza, vízáteresztő talajt, és nagyon sok napfényt szeret. Nem bírja a fagyzugos, huzatos, árnyékos helyeket. Akit ennél részletesebben érdekelnek a füge igényei, az olvassa el a fentebb említett cikket, vagy akár a füge gondozásáról és környezeti igényeiről írt cikkemet. Mindkettőben nagyon hasznos információk találhatóak.

Hogy ültessem át a korosabb, idősebb fügét?

És akkor most érkeztünk el a cikkem eredendő mondanivalójához. Ahhoz, hogy tudjuk, hogyan kell átültetni egy idősebb fügebokrot, először meg kell értenünk, hogyan "működik" a füge. Ezért azzal kezdeném, hogy leírom az alapokat, ami egyébként nem csak a fügére, hanem nagyjából minden fás szárúra érvényes. A füge arra törekszik fejlődése és növekedése során, hogy a gyökértömege összhangban legyen a lomkoronája méretével.

Ha ez az egyensúly felborul bármelyik javára, az a növényt visszaveti hosszú időre a fejlődésben, vagy akár annak pusztulását is okozhatja. Hiszen a lombkoronába a gyökerek által felszívott víz, és a felvett mikro- és makroelemek adják az éltető energiát, míg a gyökereket a lombkorona látja el tápanyagokkal. Tömören és röviden ez lenne a lényeg. Ha túl nagy a gyökérzet a lombkoronához képest, akkor hatalmas vegetatív burjánzásba kezd a növény, ha szélsőséges a különbség, akár a gyökértömeg részleges pusztulása is bekövetkezhet. Szerencsére ez az eset ritkábban fordul elő, bár túlzottan erős, szakszerűtlen metszés előidézhet ilyet is akár (a füge helyes, és szakszerű metszéséről itt és itt írtam bővebben). Ha pedig túl nagy a lombkorona a gyökértömeghez képest, akkor a füge egyszerűen kiszárad, mert a csekély gyökérzet nem tud annyi nedvességet felvenni a talajból, amennyit a lombkorona elpárologtat. Ebben az esetben szinte teljesen biztos a pusztulás. Márpedig amikor kiásunk egy fügét, hogy átültessük, akkor a legóvatosabb munkavégzés mellett is jelentős mennyiségű gyökérzet fog leszakadni, megsérülni. Főleg a vékony, hajszálgyökerek mennyisége szokott jelentősen csökkenni, pedig a növény szempontjából ezek a legfontosabbak. Ezért amikor egy korosabb, idősebb fügét szeretnénk átültetni, mindenképpen szükség lesz egy radikálisabb, erősebb metszésre, visszavágásra.

Hogyan metsszem meg, vágjam vissza a fügét átültetés előtt?

Erre az egyharmad-kétharmad szabályt szoktam alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a talajból előtörő hajtások egyharmadát vágjuk ki talajszint felett. Érdemesebb ilyenkor az idősebb törzseket kivágni, mert azok jó eséllyel már amúgy is felkopaszodtak.

A megmaradt törzseket, hajtásokat pedig vágjuk vissza teljes hosszuk kétharmadára (vagy ha nagyon nagy volt a bokor, akkor akár a felére is). Ezek fügebokor esetében sokkal egyértelműbbek, mint a fává nevelt fügék esetében. Ha fának neveltük fügénket, akkor ugyanezt a folyamatot úgy végezzük el, hogy a korona magasságára legyen érvényes. A levágott ágakat akár dugványozhatjuk is, hogy ne menjenek kárba.

A koros füge, és annak ültetőgödrének kiásása

Ha készen vagyunk a metszéssel, visszavágással, akkor elkezdhetjük kiásni az új helyen az ültetőgödröt. Az ültetőgödör mérete legyen másfélszer olyan átmérőjű, mint a bokor metszés utáni lombkoronájának az átmérője, mélysége pedig legalább 50-60 cm. Ha kiástuk az ültetőgödröt, akkor  tehetünk az aljára szerves trágyát, vagy komposztot, majd arra egy vékony réteg földet.

Ezután álljunk csak neki a fügebokor (vagy fa) kiásásának. Kiásásnál az a fő szabály, hogy a metszés utáni lombkorona szélességében kezdjük el kiásni, és a lehető legnagyobb gyökértömeget mentsük meg. Amennyiben sikerül, próbáljuk meg földlabdával kiemelni, mert akkor a földlabdán belül biztosan sok hajszálgyökér marad sértetlenül. Mivel a füge gyökereinek nagy része a talajszinttel párhuzamosan fut, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a fő gyökereket mind el kell vágnunk majd, mert azok jóval messzebb futnak, mint a metszés utáni korona szélessége. De ez nem baj. Vágjuk el nyugodtan őket, a lényeg, hogy a mellék gyökerekből, és az azokon lévő hajszál gyökerekből a lehető legtöbb maradjon épségben. Ezért is jó, ha sikerül földlabdával kiszedni.

A füge elültetése az új helyre

Ha minden jól ment, akkor már csak el kell ültetnünk az új helyére a fügét. Helyezzük földlabdával együtt az ültető gödörbe. Győződjünk meg róla, hogy a fügebokrunk az új helyen ugyanolyan mélyre, vagy mélyebbre kerül, mint a régi helyén volt. Ha nem elég mély az ültetőgödör, inkább még mélyítsünk rajta. Ha megfelelő, akkor temessük be földdel úgy, hogy a gyökerek közé is kerüljön föld. Menet közben lehet kicsit iszapolni vízzel, hogy rendesen bemosódjon a föld a gyökerek közé. Lábbal ne kezdjük el tömöríteni, taposgálni a földet, mert azzal komoly károkat okozhatunk a gyökérzetben. Egyszerűen csak temessük be úgy, hogy a fügebokor körül kis halomban legyen a föld. Idővel magától le fog tömörödni. Ha ezzel készen vagyunk, akkor már csak alaposan be kell öntöznünk.

Ha mindent jól csináltunk, akkor a tavaszi ébredésnél elkezdődik a begyökeresedés is. Mint a cikk elején írtam, az átültetés mindig egy sokk a növénynek, még akkor is, ha óvó gondoskodás mellett végezzük el. Ezért ne legyünk türelmetlenek, adjunk időt a fügénknek arra, hogy kiheverje ezt a sokkot, hiszen nem ő tehet róla, hogy rossz helyre ültettük. Az első évben lassan, és keveset fog látszólag fejlődni, de ez csak azért van, mert először a gyökérzetét teszi rendbe, majd csak azután (jellemzően a második, vagy harmadik évtől) kezd el a lombkoronára, és a termésekre koncentrálni.

A frissen átültetett fügebokrot ne trágyázzuk, de azért mégis!

Fontos, hogy a frissen átültetett fügebokornak, vagy fügefának elsősorban a gyökerek képzésére kell fordítani az energiáit. Ezért kerülendők a nitrogén tartalmú műtrágyák, mert azok elsősorban a zöld részek növekedését serkentik, ami egy sérült gyökérzettel rendelkező növény esetében egyáltalán nem szerencsés. Azonban meghálálja az első év teljes szezonjában a foszfor tartalmú levéltrágyázást, mert a foszfor serkenti a gyökeresedést, így ez mindenképpen hasznára fog válni. És ha már a trágyázásnál tartunk, akkor akit érdekel, az a füge trágyázása cikkemben elolvashatja, hogy lehet a fügét az igényeinek megfelelően táplálni. :)

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu