Hogyan védjük meg a fügét a madaraktól?
Itt a nyár, javában érik a füge. Vagyis hát az ország nyugati részében talán pont az első terméshullám utolsó darabjait szedik éppen, miközben a középső és keleti részen most kezd érni, vagy épp érésben van. A szebbnél szebb és a kívánatosnál is kívánatosabb fügék pedig nem csak minket vonzanak, hanem tollas barátainkat is. Akarom mondani, a volt barátainkat, mert aki a fügémre tör, az nem lehet a barátom, igaz? Mondhatnánk ezt, hiszen nincsen annál bosszantóbb, mint amikor a mosolygós fügét analizálva úgy döntök, a teljes éréshez, az édeni tökéletes állapot eléréséhez kell még egy napot hagyni sütkérezni, és majd holnap! Majd holnap jól leszedem, és megeszem. Aztán mikor eljön a holnap, és csigákat megszégyenítő nyál csíkot húzva magam mögött megyek ki a tökéletesre érett fügémért, akkor...
...látom, hogy éppen most szállt el róla a tollas „fosztogató”. Én meg, aki eddig állat- és madárbarát voltam, hirtelen az összes eddig ember által kimondott, és még ki nem mondott átkot rászórnám a szerencsétlen madárkára. De nem teszem, mert tudom, hogy nyár van. Forró és aszályos nyár, amikor nem csak mi, gondolkodó képességgel megáldott főemlősök tikkadunk ki teljesen, hanem minden más élőlény is, közöttük tollas barátainkkal.
Csakhogy míg nekünk van két kezünk, van vezetékes vizünk, és klimatizált házunk a hűtőben néhány fokra hűtött szódával és sörrel, addig nekik annyi jut, amennyit a természet ad. És ilyen aszályos időkben bizony a természet igen szűkmarkú. Nem sok vízhez jutnak, ezért bármit megcsipkednek, aminek van nedvességtartalma, és hát a fügének van! És mindemellé még pofátlanul finom is, így nem csoda, hogy a madarak szeretik megdézsmálni. Egyébiránt is szeretik az állatok a fügét, amiről már korábban cikket is írtam „Ki eszik fügét? Mindenki!” címmel, amelyben leírom, hogy a fügefajták több, mint 1280 madár-, emlős-, hüllő- és halfaj étrendjében is megtalálhatóak. Így hát, ha más nincsen, a kényszer ráviszi őket, hogy minket „fosztogassanak”.
Mit tehetek, hogy megvédjem a fügémet a madaraktól?
Erre több költséges, és kevésbé költséges megoldás is kínálkozik, de a két legnépszerűbb a madárháló, és az organza tasak. Én most az olyan kétes hatékonyságú, de rendkívül kertet csúfító megoldásoktól tartózkodnék, mint a fákra aggatott CD lemezek, vagy mindenhova felkötözgetett színes nylon-szalagok. Egyrészt valóban csúnyák, másrészt természetet szerető emberként azt gondolom, a madarak jelenléte a kertben több haszonnal jár, mint amennyi kárt okoz, ezért én olyan megoldásokat javasolnék, amelyek nem elűzik a madarakat, csak csökkentik a veszteségeinket úgy, hogy eközben tollas barátaink is jól érezzék magukat nálunk.
Madárháló a fákra...
A madárháló hatékonysága elég jónak mondható a madarak ellen, de esztétikailag nem sokkal jobb, mint a CD korongok. De legalább működik. Addig, ameddig. Felhelyezése két méternél magasabb fákra nehézkes, és könnyen sérülhetnek az ágak, hajtások. A madarak beleakadhatnak, vagy ha valahogyan betalálnak mégis alá, nem biztos, hogy a kivezető utat is megtalálják.
Arról nem is beszélve, hogy nem túl olcsók, főleg, ha sok fáról van szó, és persze a macerás felhelyezést egy legalább háromszor olyan macerás leoperálás követi majd, mert addigra a szél, a bokor növekedés úgy beledolgozza a hálót az ágakba, hogy ember legyen a talpán, aki leszedi. Ráadásul egy hálókkal teleaggatott kert esztétikai, és relaxációs hatása is jelentősen csökken. (Ki akarna a fenti látványban gyönyörködni a teraszon szürcsölgetve a korábban említett hideg szódát, vagy sört?) Maradjunk annyiban, hogy a háló nem házi kertekbe való, nem is oda lett kitalálva, és nem igazán természetközeli megoldás.
Organza tasak...
Az organza tasak egy nagyszerű találmány! Addig, ameddig egy-két fügefánk van, amik nem nagyobbak egy méternél. Az organza tasak ugyanis nem más, mint egy igen sűrű szövésű, de fényt, levegőt, csapadékot átengedő szövetből varrt tasak. Ezek különböző méretben kaphatóak, és a lényegük, hogy minden egyes termésre egyenként kell felhelyezni, majd leszedni róla.
Ha valakinek csak egyetlen jól megtermett fügebokra van, ami képes akár 20-30 kg fügét teremni, hamar rá fog jönni, hogy nincs kedve akár száznál is több fügére egyenként tasakokat kötözgetni. Pedig az organza tasak megvédi a fügét száz százalékban a madaraktól, sőt, néhány hat lábú potyázótól is, mint a darazsak, poloskák, vagy akár a hangyák. De ez csak kis mennyiségű termés esetén lehet megoldás. De akkor mi maradt még?
Madárbarát kert!
Igen! Jól olvastad. Elsőre az ember azt gondolná, hogy ha madárbaráttá teszem a kertem, és ezáltal még több tollast vonzok a portámra, akkor ezzel a kártétel mértéke is nőni fog. De ez nem igaz! Nekem madárbarát kertem van, és tapasztalatból mondom, nincs több károm, mint másnak, sőt! Kevesebb a rovar kártevőm, a csigám, a lóférgem, stb. Egy jól kialakított madárbarát kertben a számunkra fontos gyümölcsöknek nagyjából a tíz százaléka lesz csak a madaraké, annyi meg úgy gondolom, bele kell, hogy férjen.
Ahhoz, hogy csökkentsük a madarak által a gyümölcsökben tett károkat, ismernünk kell az igényeiket, szükségleteiket, és meg kell nekik azokat adni. Az ember is olyan, hogy ha választhat, hogy valamit csak úgy odaadnak neki, vagy meg kell érte küzdeni, akkor ha mindenki nem is, de a többség a könnyebb utat választja, mert evolúciós kód az élőlényekben, hogy a lehető legkevesebb energia felhasználásával elégítsék ki életszükségleteiket.
Mi kell a madárbarát kerthez?
Először is nem árt, ha a nyári hónapokban biztosítunk nekik egy helyet, ahol ihatnak, azaz létesítsünk egy madáritatót. Ez bármiből lehet, amiben megáll a víz, és a madarak le tudnak szállni, és tudnak inni belőle. Ez lehet egy erre a célra gyártott műremek, amely a kert éke is egyben, vagy csak szimplán egy
nagyobb virágláda alátétje, aminek a közepébe teszünk egy féltéglát. Így lesz hova leszállniuk, és a szél sem fogja egykönnyen felborítani. Ez a legfontosabb, mert a nyári forróságban minden csepp folyadék számít, és ha szomjasan kutatva nem találnak vizet, akkor megcsipkedik a leglédúsabb gyümölcseinket még akkor is, ha éppen nem éhesek.
Madáretető, vagy tápnövények a madaraknak...
Nem árt ezen felül, ha kirakunk egy madáretetőt is, amibe a magkeverék mellé naponta teszünk nekik gyümölcsöket is. Ha a spájzban már megráncosodott az alma vagy körte, és nekünk nem elég guszta, ne dobjuk ki. Tegyük ki a madaraknak. Nálunk a kert végében van egy komposztáló. Nem keretes, csak egy halom a kert végében, amire a zöldség - és gyümölcsmaradékot is dobáljuk. Amellett, hogy mindig van friss komposzt, rengeteg eleséget nyújt a madaraknak, akik ennyivel is kevesebbet esznek le a fáinkról. Hiszen egy kidobott dinnyehéj belsejéből könnyebb kicsipegetni a lében gazdag maradékot, mint egy faágon egyensúlyozva megpróbálni enni egy himbálódzó gyümölcsből.
Ha nem akarunk madáretetőt, vagy azt még kiegészítenénk mással is, akkor ültethetünk a kertünkbe olyan növényeket, amiket a madarak szeretnek. Akár még jobban is, mint a fügénket. Ilyen növény a madárbirs, bodza, galagonya, magyal, egyes berkenye fajok, eperfa, sóskaborbolya, tűztövis, stb. Akit a téma jobban érdekel, az MME cikkéből tájékozódhat. Az ilyen növények akár még bele is illeszkedhetnek kertünk esztétikai képébe, valamint igen előnyös, ha a kert nem tiszta „ző'd gyep”, hanem van benne sok minden más növény is, ami egy természethez közeli kertben előfordulhat (más néven réti gaz).
Esőztető öntözés.
Én néha napközben is beindítom az egyik esőztető öntözőfejet, mert a hőség kellős közepén a madarak nagyon szokták élvezni.
Rendesen fürdőznek a vízpermet alatt, ráadásul a nedves fűben mindig találnak szöcskét, tücsköt, sáskát, bogarat, ami nekem nem kell, de ők hálásan szedegetik össze. És nem, nem ég ki a fű a tűző napon öntözéstől, szerencsére ez már bizonyított tény. A fecskék például imádnak az éppen nem használt medencénk fölött kőrözni, és zuhanórepüléssel inni belőle, ami nem hogy nem zavar minket, de szeretjük nézni is. Amikor fürdünk benne, akkor persze a közelébe sem mennek.
Ennyi?
Nagyjából igen. Ha ezeket megtesszük, akkor hamarosan meg fogjuk tapasztalni, hogy sokkal kevesebb kárt tesznek a gyümölcseinkben. És tudom, manapság inkább divatos a bajt üldözéssel, kergetéssel, irtással kezelni, de ha hajlandóak vagyunk szemléletet váltani, és másként megközelíteni a problémákat, akkor akár sokkal természetesebb és természetközelibb megoldásokat is találhatunk. A cikkben leírtak az átlagos kerti madarakra vonatkoznak. A seregélyek hatalmas csoportokban való támadása ellen nagyon nehéz védekezni, és az ellen nem sok hatással van a madárbarát kert. Ellenük tényleg a madárháló a leghatásosabb.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Ez szép és jó, amíg nem egy szőlőtermő vidéken vagy, ahol nem az a gond, hogy jön egy éhes rigó, hanem 100-200 fős seregély rajok lepik el a bokraidat. Ott lehetsz akármilyen madárbarát, termésed nem marad
VálaszTörlésHa esetleg nem olvastad volna végig a cikket a komment megfogalmazása előtt, akkor idézném neked:
Törlés"A cikkben leírtak az átlagos kerti madarakra vonatkoznak. A seregélyek hatalmas csoportokban való támadása ellen nagyon nehéz védekezni, és az ellen nem sok hatással van a madárbarát kert. Ellenük tényleg a madárháló a leghatásosabb."
Sajnálom, de mindenre én sem tudok megoldást...