Fügés ember

Az idei évben abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy meghívtak Balatonfüredre hogy tartsak egy előadást a fügéről a Múzeumok Éjszakáján a Jókai Mór Emlékházban , ugyanis Jókai Mórnak is nagy kedvence volt a füge, amelyet nagy becsben tartott és nevelt mind a balatonfüredi villája kertjében, mind pedig a svábhegyi birtokán, amely ma a Jókai-kert nevet viseli. A megtisztelő felkérést ezúttal is köszönöm Nyitrai Orsolya képzőművésznek, aki megszervezte a Jókai Emlékháznál tartandó programot. Ez a posztom ennek az előadásomnak a leirata. Az előadásom apropója így elsősorban Jókai és a füge kapcsolata volt, de mivel kulturális rendezvényre készültem, arra gondoltam sokkal nagyobb távlatból indítom az előadást, hogy aztán a végére eljussunk a nagyszerű regényíró és a füge viszonylatához is. Így lett az előadásom címe: A füge és az emberiség ősi kapcsolata. Füred TV riport az előadásom előtt néhány perccel Füge a földtörténetben A füge egy nagyon ősi gyümölcstermő növény, amely...

A most bemutatásra kerülő Calabacita fügéhez (Ficus carica) , vagy másik nevén a Bermesca fügéhez egy véletlen folytán jutottam hozzá. Egy külföldi fügés fórumon találtam egy perzsa törpefüge névre keresztelt érdekes fügét, ami annyira megtetszett, hogy felvettem a kapcsolatot a posztolóval. Egy kellemes füge alanyú beszélgetést közben kiderült, több érdekes fajtája is van neki, ami engem érdekel, így összeállítottam egy listtát (Bécane, LSU Hollier , LSU Tiger , Perzsa törpe és a Calabacita) , és vettem tőle egy-két dugványt fajtánként. Vagyis nagy mázlim volt, mert a Calabacita fügéből pont volt neki egy felesleges cserepes példány, így azt már eleve gyökeres fügeként vásároltam meg tavaly ősz végén. A Calabacita füge bemutatása A Calabacita fügének ismert szinonimái még a  Bermesca füge , illetve a Pajarera füge is, de én maradnék a Calabacita elnevezésnél. Spanyolországban gyakran termesztett, közönséges fajta, ami talán annak is köszönhető, hogy kiválóan alkalmas mind...

Korábban írtam egy cikket arról, hogy Jókai Mór is szerette a fügét , amely érzését papírra vetette a Kertészgazdászati Jegyzetek című remekbe szabott írásában is. Mielőtt ezt a cikkem megírtam, nyomoztam, hogy esetleg bárhol is lehet-e még Jókai fügéiből. Sajnos sem a budapesti Jókai-kertben, sem a balatonfüredi Jókai Emlékház kertjében nincsen füge jelenleg. Ugyanakkor a Jókai Emlékház tekintetében kaptam egy megtisztelő felkérést, hogy tartsak egy előadást a fügefákról, fügebokrokról a Múzeumok Éjszakája alkalmából megrendezett rendezvénysorozat részeként, amelyet én elfogadtam. Időpont és helyszín: 2024. június 22. 16:00 Jókai Mór Emlékház 8230. Balatonfüred, Honvéd u. 1. Ha van kedvetek és időtök, akkor gyertek el június 22.-én szombaton Balatonfüredre a Jókai Mór Emlékházba . Találkozzunk a hétvégén Balatonfüreden! 😎

Az interneten sokszor igen vad dolgokat lehet fellelni, amelyek kipróbálása vagy alkalmazása akár még élet- és balesetveszélyes is lehet. Egy időben olyan videók járták az internetet, miszerint a füge latexes tejnedvét a szembe csepegtetve különböző szembetegségeket lehet gyógyítani. El sem tudom mondani, hogy ezt kipróbálni mennyire veszélyes lehet, hiszen arról már korábban is írtam, hogy a füge latexes tejnedve irritatív anyag, a bőrrel érintkezve még az arra amúgy nem érzékenyeknél is fényérzékenységet vált ki , amely nyomán kisebb mennyiségű napfény is börégést okozhat. Ugyanez a helyzet akkor is, ha belsőleg alkalmazzunk a füge latexes tejnedvét. Ha pedig valaki érzékeny vagy allergiás rá, akkor nagy erős reakciókat válthat ki a szervezetből a bőrpírtól kezdve egészen akár az érintett bőrfelület felhólyagosodásáig. De akkor miért is lehet a fügelevélből készült teát, vagy éppen a zöld fügékből készülte befőttet elfogyasztani különösebb kockázatok nélkül? Ez azért van, mert a ...

Sokszor írom le magam is, hogy az éghajlatunk változásának köszönhetően egyre több idegenhonos faj jelenik meg hazánkban. Egy faj megjelenhet természetes terjeszkedése révén, illetve behurcolással. A behurcolt fajok csak akkor okozna problémát, ha amúgy a környezeti adottságok, az éghajlat és úgy általában minden kedvező a megtelepedésükhöz és a fennmaradásukhoz. A most bemutatásra kerülő amerikai darázscincér (Neoclytus acuminatus) , vagy ahogy angol nyelvterületeken hívják, a vörösfejű kőrisfúró „redheaded ash borer” az utóbbi, azaz a behurcoltak csoportjába tartozik, bár hozzá kell tenni, hogy ennek ellenére sikeresen hódítja meg az öreg kontinenst. Hazánkban is egyre többször lehet jelenlétét észlelni. Az amerikai darázscincér bemutatása Az amerikai darázscincér nagyjából 12–16 mm hosszúak kifejlett korukban és meglehetősen hosszú csápjaik vannak, amelyek a hegyük felé megvastagodnak. A fej és a tor vörösesbarna színű, szárnyfedőin pedig négy kontrasztos sárga csíkkal rende...

Magyarországon már 2008-óta dokumentáltan jelen van a fügedarázs (Blastophaga psenes) , a Ficus carica és Ficus palmata beporzó rovara. Eddig tőlünk északabbra nem volt még hivatalos adat a fügedarázs jelenlétéről. Ugyanakkor Európa számos országában vannak fanatikus füge gyűjtők és rajongók, akik közül többen is igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy megtelepítsék fügés kertjeikben a fügedarazsakat. Forrás: dez.pensoft.net Nem tudni, hogy ennek köszönhető-e vagy csak spontán természetes úton jelent meg egy szomszédos országunkban ez a parányi rovar, de a mai napon  hivatalos közlemény jelent meg, amely kimondja, hogy Németország nyugati és délnyugati részén négy különböző helységben is detektálták a fügedarázs jelenlétét , amelyet megfigyelt és gyűjtött példányokkal igazoltak is 2022-ben. A kutatók és a szakemberek még vitatják a megjelenés lehetséges okait az ország több pontján is, ugyanakkor azt már biztosan lehet tudni, hogy a három észlelési helyen gyűjtött da...

Sokszor hallom, olvasom, hogy a levéltetvek nem szeretik a fügét, mert nem bírják a latexes tejnedvét. Sejtettem én korábban is, hogy ez azért nem teljesen igaz, bár a saját fügéimen sem láttam sosem tetveket eddig. Ez egy olyan téma, amiben állandóan vita van (mint például a füge metszése , vagy éppen a füge locsolása témákban) , de azt hiszem, most sikerült kelő bizonyítékot szereznem arra, hogy kimondhassam: megdőlt a mítosz, miszerint a levéltetvek nem szeretik a fügét... Az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a munkahelyem környéként (Budapest, XI. kerület) feltérképezzem a füge-levélbolha fertőzöttséget , és ennek okán már igen kora tavasszal bejártam igen sok helyet a kerületben, és megvizsgáltam igen sok fügebokrot. Eközben számos alkalommal találtam sajnos arra bizonyítékot, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de a levéltetvek igenis jelen vannak a fügebokrokon. Az is lehetséges, hogy csak akkor mennek a fügére, ha más nincsen a k...

Megjelent a Kertbarát Magazin legújabb száma , amelyben a fügéről olvashattok egy négy oldalas cikket. A magazin szerkesztősége megkeresett engem, hogy a fügéről még nem írtak, és lenne-e kedvem egy fügés anyag összeállításában részt venni. Nagyon megtisztelőnek éreztem a megkeresést, ezért természetesen igent mondtam. Az eredmény a Kertbarát Magazin május-júniusi számában  olvasható, ez itt csak ízelítő. 😁 Egy érdekes cikket olvashattok a lapban a fügéről, a fügedarázsról, és a füge felhasználásáról a konyhában. Kaphattok tippeket a füge gondozásáról, igényeiről, de ha csak enni szeretitek a fügét, akkor is érdemes lehet elolvasni, mert ínycsiklandó recepteket is találhattok a négy oldalas cikkben. Keressétek az újságárusoknál, mert már megjelent... 🙃

Nagyjából két éve döntöttem el, hogy szeretnék majd saját fügedarázs   (Blastophaga psenes) populációt Farmosra, ezért gőzerővel álltam neki a kaprfügék kinevelésének. Több forrásból is vannak kaprifügéim, és tavaly ért el odáig a dolog, hogy megpróbáljam őket betelepíteni. Az ugye nem titok, hogy Magyarországon már hosszú évek óta jelen van a fügedarázs egy egészen picike területen, de az Alföldön stabil populációja nem ismert eddig, ezért gondoltam, hogy majd én közbejárok az ügyben... Kaptam postán olyan tavaszi (profichi) kaprifüge terméseket, amelyekben ott voltak a pici fügedarazsak, és éppen a kirajzásuk folyt. Ezeket kis kampókkal felakasztgattam a kaprifügéim ágaira, hogy az ezekből kirajzó fügedarazsak legelőször a kaprifügéim nyári terméseit (mammoni) találják meg. Ez meg is történt, az újdonsült lakók beköltöztek a nyári kaprifügéimbe, majd ahogy annak a rendje van, ősszel kirajzottak onnan, és beköltöztek a kaprifügék téli (mamme) terméseibe, ahol leraktá...