Így neveld a fügédet!

Tavaly novemberben megjelentettem a Fügés emberen egy előrejelzést a várható 2021/2022 téli időjárásról , amelyet akkor sokan túlzónak és pánikkeltőnek tituláltak. Az előrejelzésben extrém hidegbetörések és enyhébb időszakok váltakozásairól volt szó főképp a tél második felére, valamint csapadékos télről. A kép csak illusztráció, és nem fügefát ábrázol Annak ellenére, hogy nagyon extrém hidegek azért nem voltak, valóban egymást követték az enyhébb és a hidegebb időszakok, méghozzá sajnos igen nagy hőmérséklet különbségekkel, mert bizony megesett többször, hogy egyik héten plusz tíz-tizenkét fok körül alakult a nappali csúcs, és hajnalban sem ment nulla fok alá a hőmérő, míg a következő héten hajnalban már akár mínusz tíz-tizenkét hidegebben voltak, miközben a nappali csúcs alig emelkedett a pozitív tartományba. Mindehhez társult egy igen szeles, időnként erősebb viharokkal tarkított csapadékmentes, rekord szinten száraz időjárás, amely viszont ellentétben áll az előrejelzéssel. Összefo

A friss füge elég megosztó jelenség, mert kevés ember van, aki kóstolta, de közömbös maradt iránta. Valaki vagy szereti nagyon a friss fügét, vagy egyáltalán nem szereti. Persze az is kérdés, hogy aki nem szereti, az azért nem szereti, mert nem bírja a tömény cukorbombát, vagy azért nem szereti, mert még  sosem evett igazán érett fügét   (a linkre kattintva megtudhatod, milyen is az igazán érett füge) . A kereskedelmi láncok polcain eladásra kínált „friss” fügék ugyanis bárminek nevezhetők, csak éppen frissnek és érettnek nem, ugyanis ha az lenne, ki sem bírná a hosszú utazást, szállítást, és a sokszori átpakolást. Ezért féléretten leszedik, aminek köszönhetően a cukorfoka és nedvességtartala elenyésző, a kaucsukos tejnedvtartalma azonban még elég magas, így egy száraz, kelemetlen ízű vacak csak az egész. Aki ilyen formában találkozott először fügével, az nem csoda hogy nem szereti. Akadnak azonban olyanok, akik valóban nem rajonganak túlzottan az érett fügéért, de az aszalt változatáé

Ez a poszt Mike Shanahan  The nearly magical properties of fig trees  című blogbejegyzésének magyar nyelvű fordítása, amelyet a szerző 2018. szeptember 17-én publikált blogján. Szeretem olvasni a cikkeit, bejegyzéseit, mert hatalmas tisztelettel ír a természetről, ezen belül a fügékről és azok szerepéről az ökológiában. Amikor 1883-ban kitört az indonéz Krakatoa vulkán, az általa kibocsátott hullámok a mintegy 50 kilométerre fekvő Jáva nyugati részén fekvő Bantamba-t is elérték, és a parttól számított több mint 300 méternyire letarolták az erdőt. Egy évvel később odalátogató francia tudósok elmondták, hogy csak magas fügefák maradtak állva, csupasz ágaik az ég felé nyúltak. Visszatérve a Krakatoa-ra, az életnek nyoma sem volt. A sziget nagy része elpárolgott, és ami megmaradt, azt egy 60 méter mély hamutakaró alá temették. Nemsokára azonban ott is több fügefa faj kezdte megvetni a gyökereit, amelyek vélhetően vándormadarak és denevérek által kiürített magvakként érkeztek. Ezek a fák ne

A Panino füge (Ficus Carica) egy jó minőségü füge hírében álló fajta, ezért mindenképpen be akartam szerezni. Idei első rendelésemmel meg is érkezett egy csodaszép egészséges növény Bulgáriából, bár ez a fajta nem tartozik az itthon beszerezhetetlen fajták közé. Említik még az alábbi neveken is:  Fico dell'Abate, Albachiara . A Panino füge egy végső méretét tekintve alacsony, kompakt méretű füge. Koronája zárt, tömött, inkább felfelé törő, mint elterülő, ezért ez a fajta alkalmas lehet dézsás nevelésre is . Levelei három-, ötkaréjosak és kicsik. A sürű lombozata miatt szükséges lehet a ritkító metszés is, hogy szellős legyen a lombkoronája. Terméseit azonban unifera mivolta okán csak egy hullámban érlel; első termése nincsen. Mindezért azonban bőven kárpótol minket a bő másodtremés, melynek fügéi nagyok, átlagosan 90-100 gramm körüliek, és augusztustól a fagyokig érnek. Az lapított gömb alakú Panino füge bőre éretten is zöld (vagy sárgászöld) marad, ami miatt nem tanusítanak irán

A Paradiso füge (Ficus Carica) , amely valószínűleg a Battaglia Green és az Ischia Green szinonimája, egy nagyon ígéretesnek tűnő füge a számomra, mert eddig szinte csak jókat hallottam róla. Így muszáj voltam beszerezni, ami idén sikerült is egy gyönyörű, egészséges cserepes füge személyében. A Paradiso (magyarra fordítva: paradicsom [értsd: mennyország]) fügefa nevéhez bájos történet fűződik. A mese egy idős férfiról szól az olaszországi Genovában, aki minden nap a nagyra becsült és szeretett fügefája alatt üldögélve fogyasztotta a fügéből és kenyérből álló reggelijét. Amikor az arra járó emberek érdeklődtek tőle a hogyléte felől, a férfi válasza ez volt: „Ez az én Paradisomom” . Nos, hogy a történet igaz, vagy sem, és a fajta neve valóban innen ered-e, azt nem tudni. Minden esetre nagyon kedves történet, amelytől rögtön szerethetőbbé válig ez a fajta már ismeretlenül is. :) A Paradiso füge növekedési erélye és végső mérete egyaránt közepes. Ágrendszere szétterülő, így igen helyigén

A füge háziasítása jóval a gabonafélék megjelenése előtt döntő változást jelenthetett az emberiség történelmében. A régészbotanikusok bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdaság hajnala a fügefák háziasításával kezdődhetett a Közel-Keleten mintegy 11400 évvel ezelőtt, nagyjából 1000 évvel azelőtt, hogy a régióban háziasítottak volna olyan alapvető élelmiszereket, mint a búza, az árpa és a hüvelyesek. A felfedezés szerint a háziasított füge körülbelül 5000 évvel korábbi, mint azt korábban gondolták a szakemberek, így a gyümölcsfák a legrégebbi ismert háziasított növény. Kép forrása: www.world-archaeology.com Ofer Bar-Yosef, a Harvard Egyetem, Mordechai E. Kislev és Anat Hartmann, a Bar-Ilan Egyetem munkatársa pedig a Science folyóirat e heti számában számol be eredményeiről. „Tizenegyezer évvel ezelőtt az emberi gondolkodásban egy alapvető változás történt – a Föld kiaknázása helyett a környezet aktív megváltoztatása felé, hogy az igényeinknek megfeleljen” – mondja Ba

Ez a poszt Mike Shanahan  Who eats figs? Everybody (Ki eszik fügét? Mindenki)  című blogbejegyzésének magyar nyelvű fordítása, amelyet a szerző 2013. január 22-én publikált blogján. Szeretem olvasni a cikkeit, bejegyzéseit, mert hatalmas tisztelettel ír a természetről, ezen belül a fügékről és azok szerepéről az ökológiában. „A füge elfogyasztásának legmegfelelőbb módja, ha négy részre osztjuk a csonknál fogva, és felnyitjuk, hogy csillogó, rózsás, nedves, mézes, nehéz. szirmú négyszirmú virágot alkosson. … De a közönséges módszer az, ha a szájunkhoz emeljük, és egy harapással kiesszük belőle a belsejét.”  – írta D. H. Lawrence Én közönséges fügefaló vagyok. Kevés dolog okoz nagyobb örömet, mint amikor beleharapok egy érettbe és megeszem. Megfelelő fügével az ízek olyan intenzívek, gazdagok lehetnek, hogy számomra egyértelműnek tűnik, hogy más gyümölcshöz nem lehet hasonlítani. De a füge, amit eszem, csak egy a közel ezer fügefaj közül, és hogy mi eszi meg a többit, az igazán érdekes.

Korábban már írtam nektek a palmi.bg bolgár kertészetről, ahonnan sok egyéb mellett rengeteg fajta fügét lehet beszerezni. Éppen a mai napon érkezett meg egy újabb rendelésem tőlük, amelyben hét fajta volt. Szép lassan majd mindegyikről írni fogok, de az első a Hardy Yellow füge lesz, amelyről a kertészet a következőket állítja: „Ez egy nagyon érdekes fajta, amelyet körülbelül 15 évvel ezelőtt találtunk egy magánkertben Assenovgrad városában, Bulgáriában, de lehet, hogy görög eredetű. Amíg nem tudjuk meghatározni a végleges hivatalos nevét, addig a Hardy Yellow nevet használjuk. Ez a fajta jobban, vagy ugyanolyan mértékben teljesített, mint a Michurinska-10 a 2012. februári fagyos időszakban, amikor kísérleti táblánkon károsodás nélkül telelt át.  ”  – palmi.bg A Hardy Yellow termése nagy, 100-120 g körüli. Bőre sárga, húsa pedig borostyánsárga, édes, lédús. Nem túl tartósak, így sajnos tárolásra és szállításra nem nagyon alkalmasak, fogyasztásuk frissen javasolt. Két hullámban és bős

Ha még a blog olvasása közben nem derült ki számodra, akkor most elárulom, hogy teljesen beleszerettem a fügébe, mint gyümölcstermő növénybe. Annyira különc, egyedi és fajtagazdag növény, hogy azt elmondani is nehéz lenne. Mindezek mellett ősídők óta velünk van, egyes régészeti leletek szerint már a dinoszauroszok korában is volt füge, tehát egy igaz túlélő. Azt már több cikkben is leírtam, hogy mennyire tápláló ez a növény, és hogy eredeti hazájában, az amazonasi esőerdőkben több faja is egész évben fő táplálék forrása az ott élő rengeteg állatnak (ha érdekel, erről bővebben olcashatsz itt és itt ) . A Ficus nemzetség számtalan fajt tartalmaz, de emberi fogyaszthatóság és a termesztés szempontjából csak a közönséges füge (Ficus Carica) bír nagyobb jelentőséggel (a Ficus nemzetség több faja is érlel ehető termést, de azokat nem termesztik) , melynek önmagában van akár 700-800 fajtája, ha csak az Adriai tipusú fügét nézzük, de azért még ott van a másik három típus is:  San Pedro, Szm

Az idei első cserepes füge rendeléseim egyike volt a Turca füge (Ficus Carica) , mert már régóta szemeztem vele az interneten. A fajta egyik sajátossága, hogy unifera tipusú , ami azt jelenti, hogy csak egyszer terem, első terméshulláma nincsan, de mindezek ellenére nagy elvárásaim vannak a fajtával szemben, mert a róla olvasottak erre adnak okot. A Turca füge egy Török füge, amelynek fája igen jó növekedési eréllyel van megáldva. Ágrendszere a szétterülő és a felfelé törő között helyezkedik el, így a kifejlett lombkorona alakja megközelítőleg gömb formájú. Levelei nem túl nagyok, és leginkább három karéjosak enyhén fogazott szélekkel. Terméseit pedig egy hullámban augusztus közepétől október elejéig érleli. Nos, eddig ez még csak egy szép bokor, de akkor írnék a terméseiről is. A Turca füge termései nem túl nagyok, mindössze 50-70g körüliek. Formájuk lehet alulról kicsit lapított tojás forma, vagy kicsit megnyúlt forma is rövid szárral. Vékony bőre fekete alapon lilás, pépje pedig gus

A Füge antraknózis   (Colletotrichum acutatum)  egy nem régiben felfedezett betegség. Ez a kórokozó már feltűnt a szamócánál is, de sajnálatos módon a fügén (Ficus Carica) is jelen van . Rendszertanilag az acervuluszos gombák közé sorolható a betegség. A kórokozó számos más gyümölcsön is okoz tüneteket pl: meggyen. Elsősorban a gyümölcsökön és a levélen fog tüneteket okozni. A termésen sárgásbarna, vagy világosabb színű vizenyős léziók alakulnak ki, amik később besüllyednek. A foltokban barnássárga penészgyep figyelhető meg, majd a szövet jellegzetesen megszilárdul, kiszárad és mumifikálódik. Amennyiben az ágakat károsítja, azokon hosszanti irányban fekete léziók jelenhetnek meg. A beszáradt gyümölcsmúmiákon képes a kórokozó áttelelni, illetve sokszor a levelekben látensen jelen van és onnan fertőzi át a gyümölcsöket. Nagy befolyásoló tényező a csapadék, ugyanis csapadékos időben nagyobb a fertőzés veszélye. A magas pártartalom szintén nagyon kedvez a kórokozónak. Védekezés: A fertőz

Amikor a fügefa (Ficus Carica) környezeti igényeiről és gondozásáról esik szó, minduntalan leírják (jómagam is több alkalommal tettem már meg) , hogy a széltől védett helyet szereti a legjobban, az a legideálisabb a számára. Ez eddig teljesen rendben is van, de mi van akkor, ha nincs ilyen helyünk?  A kép csak illusztráció, és nem fügefát ábrázol Könnyen előállhat ugyanis az a helyzet, hogy szeles vidéken lakunk, vagy éppen a tanyánkra szeretnénk fügefát ültetni, ahol a közelben semmi, de semmi sem töri meg a sikság egyhangúságát. Ilyenkor természetesen joggal merülhet fel a kérdés: Ha nincs szétől védett helyem, ne is álmodjak saját fügéről? Szerencsére azért a képlet ennél némiképpen árnyaltabb. A füge ugyanis valóban sokkal jobban szereti a széltől védett helyeket, mint az ellenkezőjét, de azért a mediterráneumban is szép számmal fordulnak elő szeles, vagy akár viharos tájakon magányosan lldogáló fügefák. Így tehát az ebből kiderülhet, hogy alapvetően maga a légmozgás nem zavarná

Korábban már írtam a  füge dézsában való neveléséről , ezért ezt most nem fogom külön részletezni. Ennek a posztnak most elsősorban az a célja, hogy felsoroljam – a teljesség igénye nélkül – azokat a füge fajtákat, amelyek alkalmasak lehetnek a dézsás tartásri, így akár a teraszon is tarthassunk fügét. Ez a poszt tehét nem más, mint a blognak egy folyamatosan firssített, szűkített tartalomjegyzéke, amelyen csak a konténeres nevelésre alkalmas fajták vannak feltünttve azon fügefajták közül, melyekről már a blogban is megtalálható az adott fajtát bemutató poszt (ami egyben azt is jelenti, hogy már rendelkezem legalább egy példánnyal ebből a fajta fügéből, hiszen csak olyanról írok, amit már sikerült beszereznem) . A fajtanevekre kattintva elérhető a róla szóló teljes bemutató írás is. DÉZSÁS NEVELÉSRE ALKALMAS FÜGEFAJTÁK: Blanche d'Argenteuil füge Farmosi Törpe füge Firoma® füge Litte Miss Figgy® füge Mary Lane füge Morena füge Pingo de Mel füge Violette de Sollies füge A fentebb fel

Jeszenszky Árpád (A füge - 1963) szerint a Keszthelyi barna az egyik legelterjedtebb hazai tájfajta, amelyet egyébként már az akkor sokkal hidegebb és zordabb teleink mellett is hazai termesztésre ajánlott fajtaként írt le. Az első elérhető fotót a fajtáról maga Jeszenszky készítette egy Vonyarc-Vashegyi bokorról, így a neten fellelhető írások a fajta eredetét mind ehhez a helyhez kötik. Közepes növekedési eréjű  fajta, amelynek ágrendszere erősen szétterülű, így igen nahy helyet kíván meg magának. Vesszői világosbarnák, majd idősebb korukra szürkésbarnák lesznek világosabb szürke pontozással. Az ízközök jellemzően rövidek. Levelei többynire öt karájosak, de előfordulnak háromkaréjos, vagy akár teljesen ép szélű levelek is a bokron. Korán termőre forduló fajta (a telepítés utáni harmadik évtől rendszeresen terem) és igen bőven termő mind első, mind pedig második terméshulláma. Bíztató a fajtával kapcsolatban, hogy már az 1960-as években tett megfigyelések alapján is az első terméshu

Nem pontosan emlékszem már sajnos, hogy hol olvastam bővebben a Keszthelyi fekete fügéről (Ficus Carica) , de azt egészen biztosan tudom, hogy azóta rajta van a füge-bakancslistámon. Azonban idehaza sajnos nem túl sok helyen kapható ez a – nevéből valószínűsíthetően – Keszthelyről vagy annak környékéről származó már-már majdnem feketére érő jó fagytűrésű lila füge. Egyszer már sikerült kosárba tennem egy webshopban, de felhívtak, hogy sajnos elfogyott, mást tudnának helyette küldeni. Akkor így lett Della Signora fügém helyette... Jelenleg jobb fotóm nincs róla... A minap azonban a kedvenc fügés közösségi csoportomban valaki bedobta a hírt, hogy a Praktikerben most éppen kapható a Keszthelyi fekete füge is a Györöki lapos , a Dalmatie és egyéb néhány fajtamegjelölés nélküli fügével együtt. Azonban mint kiderült, minden áruházba csak néhány darab (8-10) érkezett a Keszthelyi fekete fügéből, és a csoportban fellendült érdeklődés miatt a Füge kedvelők szerintem nagyjából zárt és tömött

A Dalmatie (egyéb nevei: San Pietro, Du Japon, Blanche) fügéről (Ficus Carica)  először Trabut írt 1904-ben, amely feltételezések szerint Lesina (Hvar) szigetéről származik, a dalmát tengerparton (Horvátország) . Ez a füge egy kis termetű fügefa, nem túl erős növekedési eréllyel, felfelé törő ágakkal, valamint igen csekély hajlandósággal az elágazódásra, így eléggé szellős bokrot alkot. Ha elágazódásokra kívánjuk kényszeríteni, akkor nem fogjuk megúszni a metszést (a metszéssel viszont bánjunk óvatosan, mert a füge esetében a túlzott metszés megbosszulja magát) . A füge metszéséről ITT és ITT írtam részletesebben. Levelei leginkább ötkarélyosak. Magassága végső méretében sem nagyon haladja meg a 250 centit, szélessége pedig a 200 centit, így mondhatjuk, hogy egy félrötpe, kompakt fügebokor, amely kimondottan ideális kisebb kertekbe is, ahol szűkös a hely. A hideggel szembeni ellenállás jó, az esetek túlnyomó részében szinte az összes fiatal ága beérik a télre, ami lassú növekedésén

Az Arany mézfügének (Ficus carica) a  bokra három-négy méter magasságig nő és szétterülő, sűrű ágrendszerének köszönhetően igen terepélyes méreteket képes elérni. Levelei nagyok és öt karéjosak leginkább. Fagytűrése a fügék között átlagos. Növekedési erélye eléggé erős, és korán termőre fordul. Az Arany mézfüge gyűmölcse középnagy, körtére emlékeztető alakú. Bőre nagyon szép sárga, vagy sárgászöld színű, éréskor barna pöttyök (cukorfoltok) jelennek meg rajta, mint ez általában a sárga fügéknél szokott lenni (ha esetleg érdekel, akkor itt írtam a fügéken megjelenő cukorfoltokról ) . Pépje borostyán színű lédús és mézédes. Általában két hullámban júliustól októberig érik. Friss fogyasztásra a legjobb, de dzsemnek, bornak is kiválóan alkalmas. Állítólag még aszalható is magas cukortartalma miatt. Mivel azonban ez a mézfüge is olyan, hogy a teljesen érett füge serlegnyílásán képes megjelenni egy "mézcsepp", így rendkívüli módon vonzhatja a hangyákat . És bár serlegnyílása zárt

A Della Signora vagy más néven a Della Monaca füge (Ficus Carica) füge egy nagyon finom, jó ízű füge. Nekem ez a füge azonban nem szerepelt feltétlenül a bakancslistámon. Egy rendelés kereén belül Keszthelyi fekete fügét szerettem volna vásárolni, de felhívott a kertészet, hogy az éppen nincs nekik, és elkezdtek fajtákat ajánlgatni nekem, de nagyjából a rendelteken kívül minden fajtából volt már nekem, ami nekik. Ekkor mondtam, hogy csak a Della Signora fügéjük az, ami nekem nincs még meg, küldjék azt a Keszthelyi fekete helyett (azóta egyébként nagy szerencsémre sikerült besereznem azt is, így már e füge tekintetében teljes a lelki békém :p) . Így jutttam hát hozzá ehhez a fajtához, de már nem bánom. Végül is ezt is szerettem volna megszerezni, csak egy kicsit később. De sebaj, megvan! Most már akkor mindok néhány szót magáról a fajtáról: A Della Signora füge fája közepesen erős növekedési eréjű és nagyon jól bokrosodó. Levelei jellemzően inkább háromkaréjosak. Unifera tipusú , ami

Előfordul időnként, hogy az ember elültet egy fügeborot (Ficus Carica) , majd pár év múlva, mikor az már jócskán megnő, rájön, hogy nem éppen a legjobb helyre sikerült elültetni, mert nem elég napos, nem elég szélvédett, vagy éppen csak túl közel van a kerítéshez, esetleg a házfalhoz. Ilyenkor felmerül a gondolat, hogy vajon a korosabb, idősebb fügét át lehet-e még ültetni? Jó hírem van!  Igen, a több éves fügebokor átültetése is szinte biztos siker lehet, ha betartunk néhány alapvető dolgot, amelyeket most megosztok az olvasóval. Mikor kell átültetni a korosabb fügebokrot? Az átültetés mindig egy sokk a növényeknek, így a fügének is. Azért, hogy ennek a sokknak a hatásait a minimumra korlátozzuk, a legjobb időszak a tavaszi vegetáció beindulása előtt van, ami a füge esetében általában március-április jellemzően. Ekkor kell kiválasztanunk egy napfényes, fagymentes napot az átültetésre. Ilyenkor a fügénk még alszik, így nem fogja annyira megviselni az átültetés. Amit azonban soha ne teg