Translate

Firoma® füge - fajtabemutató

A most bemutatásra kerülő füge fajtát két ok miatt tartottam érdekesnek Magyarországi viszonylatban kipróbálni. Az egyik, hogy egy törpe fajta, ami azt jelenti, hogy 2.5-3m magasságnál nem nagyon nő nagyobbra, a másik ok pedig, hogy azt írták róla, hogy teljesen télálló. Mivel ez egy német nemesítésű fajta, gondoltam, ha ott télálló, akkor jó eséllyel minálunk is. Azonban, mivel ez egy védjegyzett fajta, a beszerzése nem egyszerű. Sokáig csak olvasgattam róla, és vágyakoztam utána, mígnem egyszer csak megpillantottam az áhított Firoma fügét az egyik kertészeti áruház katalógusában. Rögtön kosárba is raktam sok egyéb gyümölcstermővel együtt, majd jól megrendeltem.

Mint már észrevehettétek, valahogy mindig rátalálok azokra a fügékre, amikről szinte semmi magyar nyelvű anyag nincsen. A Firoma füge is ilyen. Tudomásom szerint itthon egyetlen kertészet említi meg encyklopédiájában nagyjából három mondat erejéig. Én nem voltam rest, átnyálaztam a német irodalmat róla, hogy összeállítsak belőle egy magyar adatlapot a fajtáról.

A Firoma füge bemutatása:

A német Kordes cég új, védjegyzett füge szelekciója! A ’Firoma’ füge nagyon gazdagon terem, gyümölcsei csábítóan édesek és intenzív aroma jellemzi őket. Jó termőképességének köszönhetően már a fiatal részein is sok termést érlelhet. Körte alakú termésének bőre lilás, vörösesbarna, húsa barnás lila, állaga közepesen kemény. Jellemzően július-augusztusban érik, de kedvezően meleg időjárás mellett lehet egy második érés is szeptember-október hónapokban. Levelei tenyeresen karéjosak, fényesek és sötétzöldek. Ágrendszere erősen elágazó, kérge szürke. Évi növekedése 20-40 cm, végső magassága legfeljebb három méter. A Firoma füge egy kompakt bokor, amely rendkívül jól ellenáll a hidegnek. Állítólag a mi éghajlatunkon teljesen télálló, bár nekem azért ez ügyben lennének kétségeim, mert az adatlapokon mindenhol -10 celsius fokot írnak hidegtűrésnek. Kompakt mérete miatt a Firoma füge kiválóan alkalmas szoliterként vagy akár dézsás nevelésre is.

Kisebb kertekbe, vagy szűkebb kertrészekbe kimondottan ideális választás lehet. Egyelőre sajnos ennél többet nem tudok a fajtáról írni, amint lesz elegendő tapasztalatom vele kapcsolatban, mindenképpen frissítem a cikket. Addig sajnos ennyivel kell beérnetek. Remélem azért, hogy mielőbb jelentkezhetek valami új infóval, mert számomra nagyon ígéretesnek tűnik a német Firoma füge. A hidegtűréssel kapcsolatban pedig mindenképpen muszáj leszek kísérletezni, mert ha -10 celsius foknál tényleg kifekszik, akkor maximum dézsában tartható nálunk. Bár az mindenképp biztató, hogy azt írják róla szinte mindenhol, amit a Michurinska-10 fügéről is írnak, hogy ha tövig fagy, akkor kihajt tőből, és már az az évi hajtásokon termést hoz. Szóval nagyon kíváncsi leszek rá. :)

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása - 3. rész: légbujtás, léggyökereztetés

A füge szaporításáról szóló cikksorozat előző két részében írtam a füge dugványozásáról és a füge vízben gyökereztetéséről . Mindkét módszer elsődlegesen a nyugalmi állapotban vágott dugványokhoz, ág darabokhoz használható. Azokkal azonban az a helyzet, hogy termőképes növény leghamarabb is két év múlva fejlődik belőlük általában. Ha valaki nem akar ennyi időt várni, és szeretne magának egy évet (vagy akár többet is)  megspórolni a növény neveléséből, annak ajánlom a légbújtást, vagy más néven a léggyökereztetést. Ez sem bonyolultabb, mint a dugványozás, sőt! Még egyszerűbb is talán. De mi is az a légbujtás? Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, mert az nem lenne igaz. Ugya

A füge szaporítása - 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal (anyanövény) megegyező tulajdonságokkal bíró utód