Translate

A füge kártevői és kórokozói, avagy hogyan védjük meg a fügénket...

Úgy szokás emlegetni, hogy hazánkban a fügének (Ficus Carica) nem sok ismert kártevője és kórokozója van, de azért mégiscsak akad pár. Ezek többsége nem jelentős, és nem is nagy a kártételük, de azért érdemes megemlíteni őket, hogy aki találkozik velük, tudja mi (füge)fán is teremnek. Ezért az elmúlt időkben elég sok cikket írtam róluk. Most ezeknek szeretnén szentelni egy összefoglaló bejegyzést, hogy könnyebb legyen közöttük az eligazodás, hogy mind megtalálható legyen egyetlen helyen. De hogy mégse egy végeláthatatlan poszt legyen belőle, csak röviden összegezném az egyes kórokozókat, kártevőket, majd alatta egy hivatkozással tovább lehet jutni az adott témában részletesen megírt cikkhez. A sort a hazánkban leginkább ismert, és egyben legjelentősebb kártevővel kezdeném.

Füge-levélmoly (Choreutis nemorana)

Európa mediterrán területein jelentősen elterjedt kártevő, gyakori faj, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Elterjedésének északi határa Közép-Európa, Európa északabbi területein nem fordul elő. Legészakabbi előfordulása Londonból származik, ahol 2014-ben jelent meg. Megjelenését Kínában is észlelték. Hazánkban először 1955-ben írták le Csepelen, vélhetően behurcolták, majd évtizedekig nem bukkant fel. Hosszú idő után, 2011-ben az ELTE budapesti füvészkertjéből közölték előfordulását. 2014-től már egyre több helyről jelentették: a Dunántúlról, a Mecsekből, Keszthelyről, a Velencei tó környékéről, a főváros melletti Törökbálintról és Biatorbágyról, és Budapest több pontjáról érkeztek a hírek. A legkeletebbi ismert előfordulási helye hazánkban Eger.

A lepke viszonylag kis termetű (15-20 mm-es szárnyfesztávolság), az elülső szárny vörösesbarna, sárgás behintéssel, két világos harántsávval. A hátsó szárny sötét barna, rajta két apró sárgás folt található. A hernyók színe sárgászöld, fekete szemölcsök borítják, hossza legfeljebb 20 mm. A báb hosszú, barna színű, szövedékbe burkolt...

Amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa)

Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) egy Amerikából behurcolt polifág kártevő, amely bár 2004-óta jelen van hazánkban, nem egy nagyon meghatározó kártevő. Rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjébe és a lepkeszárnyú kabócák (Flatidae) családjába tartoznak. Háztetőszerűen összecsukott szürkésfehér, viaszporral borított, ezüstös szárnyai és sárga szemei könnyen felismerhetővé teszik. Mérete mindösszesen 5-8 mm, és a növényeken pattanva közlekedik.

Igen sokféle termesztett, vadon előforduló növényen, illetve gyomnövényen megtelepedik és táplálkozik. A közterületre ültetett növényfajok közül főként az ostorfán, a vadgesztenyén, a juharon, a hárson, a kőrisen, az akácon, a platánon és az eperfán gyakori. Házi kertekben leginkább szőlőn, őszibarackon, dión és birsen károsít, de nem veti meg a fügefákat, fügebokrokat sem. Ezek a szipókás rovarok leggyakrabban a növények hajtásain és a levelek fonákán, a főér közelében találhatók meg. Jelenlétük könnyen felismerhető, hiszen az alattuk elhelyezkedő levelek, tárgyak felülete ragacsos a rovar által termelt váladéktól. Magyarországon 2004-ben észlelték először, azóta azonban stabilan jelen van hazánkban...

Hangyák a fügén

A hangyáknak általánosságban véve a kertben több hasznuk van, mint amennyi kárt okoznak, ezért alapesetben a hangyákat nem soroljuk a kártevők közé. Azonban vannak esetek, amikor igenis komoly károkat okoznak a termésekben. Ilyen eset a füge és a hangya esete. A hangyákról azt kell tudni, hogy nagyjából mindennél jobban szeretik a cukrot és az édes dolgokat. Ha csak egyetlen csepp cukros valamit is találnak, perceken belül több százával lepik az el a hangyák.

A füge pedig érés közeli és érett állapotában is rengeteg cukrot tartalmaz, hiszen édes, mint a méz. Ha a hangyák felfedeznek egy fügefát, amin éppen érik a füge, pillanatok alatt ellepik azt. Sőt, simán előfordulhat, hogy egyazon fügefán többféle hagngya is megjelenik egyszerre. Ez azért baj, mert nagyon nehéz ellene drasztikus és a hangyákra nézve élet ellenes módszerek bevetése nélkül védekezni. Az sem lehet megoldás, hogy idő előtt leszedjük a fügét, hogy majd az ablakpárkányon beérik, mert a füge nem utóérő. Amint leszakítjuk a fáról, az érési folyamata leáll. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy amikor a fügén az első érési jelek mutatkoznak, akkor már jelentős a cukortartalma, de még kell neki néhány nap a teljes érettséghez, hogy igazán élvezetes legyen a fogyasztása... nekünk...

Tovább a teljes cikkhez...

Fügeszú (Hypoborus ficus)

A Fügeszú (Hypoborus ficus) rendszertanilag a bogarak (Coleoptera) rendjébe és az ormányos bogarak (Curcolinidae) családjába tartozik. A kifejlett bogár igen apró, mindösszesen 1-1,5 mm. Színe sötétbarma, a hátán pedig sárga szőröket visel. Elterjedése leginkább a mediterrán térség és a Kanári-sigetek, de az éghajlatváltozásoknak köszönhetően állítóag már Németországban és Magyarországon is megjelent a fügének ez a gyakori, és igen nagy károkozásra képes kártevője. Törökországban például a füge egyik legjelentősebb kártevője.

Ennek a kártevőnek egy évben négy nemzedéke fejlődik ki és lárvái képesek áttelelni a fügefa belsejében. A kifejlett imágók akkor aktivizálódnak, amikor az időjárás kellőenmeleg. Lyukakat fúrnak a fügefa belsejébe, majd ide rakják le a tojásaikat. A kikelő lárvák először egy főkamrának nevezett üreget rágnak ki a fügefa ágában. A fejlődésuk során a lárvák a főkamrából több - úgynevezett oldalkamrát - rágnak, ahol bábozódnak, majd a fejlődés végfázisaként kikel a fügeszú és még mielőtt előjönnének, a párzást is megejtik ezekben az oldalkamrákban...

Tovább a teljes cikkhez.

A füge cerkospórás levélfoltossága (Cercospora fici)

Nagyon gyakori levélbetegsége a fügének, mely súlyos fertőzöttség esetén akár teljes lombvesztést is okozhat. A füge cerkospórás levélfoltosságának (Cercospora fici) felismerése nem bonyolult feladat, ugyanis a levélen és időnként az érő fügéken is apró barna szögletes vagy szabálytalan foltok jelennek meg, amelyeknek közeoe a későbbiek folyamán elkezd kivilágosodni. Súlyos fertőzés esetén a foltok összenőnek, levéldeformációt okoznak.

Ha az időjárási körülmények kevezően alakulnak a számára, terjedése rendkívüli módon fel tud gyorsulni. A fertőzés kiindulási pontja első sorban a talajra került beteg levelek, melyeken konídiumokkal képes áttelelni. Ezek a konídiumok viszonylag hosszú ideig csírázóképesek maradnak. A kórokozónak nincsen nagyon magas hőigénye, a fertőzéshez szükséges optimális hőmérséklet a számára 20 °C...

Tovább a teljes cikkhez.

Füge mozaik vírus, vagy gomba fertőzés okozta levélfoltosság?

Az elmúlt jó néhány éveben országszerte felütötte a fejét a gombásodás okozta levélfoltosság, amit sokan a füge mozaikvírusként (FMV) azonosítanak a hasonló tünetek miatt. Természetesen nem minden az, aminek látszik hiszen a vírusokon kívül még ott vannak a baktériumok és a gombák is, amelyek sot általánosságban véve több esetben okoznak gondot, mint a vírusok. Az alábbi teljes cikk Berényi József fügetermesztő írása, és személyes tapasztalatain és kísérletein alapuló gyógymód a minden valószínűsggel gombás eredetű levélfoltosság ellen. Köszönjük, hogy megosztotta velünk, és hozzájárult, hogy a blog keretein belül közkincsé tegyük ezt a tudást. A gomba okozta betegség pedig nem vírus, és réz, kén tartalmú gombaölő szerekkel kezelhető, és a folyamat visszafordítható. Én öt éve kaptam az első fertőzött növényemet, ami egy szempillantás alatt lefertőzte az egész állományt (azóta már több helyről is kaptam, és több ismerős is kapott ezektől független forrásból fertőzött növényeket).

Ebből is látszik, hogy ez nem lehetett vírusos betegség, mert az nem terjed ennyire gyorsan, annak szüksége van valamilyen közvetítőre (szívogató rovarok, nem megfelelően tisztán tartott eszközök, pl metszőolló). Ellentétben a gombákkal, amelyek kiszórják a spóráikat, amelyeket akár a szél, akár a csapadék vagy az öntözővíz is átvihet egyik növényről a másikra. Az interneten keresgélve nem sok válasz kínálkozott a problémára, mert a levélfoltosság tüneteire ott is leginkább a füge mozaikvírus (FMV) került látótérbe. Ekkor döntöttem úgy, hogy jobban beleásom magam a témába, hiszen a betegség terjedésének sebessége inkább utalt bakteriális vagy gombás fertőzésre, mint vírusosra.

Tovább a teljes cikkhez.

Füge mozaik vírus (FMV)

A fügemozaik betegség (FMD) egy komplex vírusos betegség, amellyel 12 vírus, köztük egy megerősített kórokozó, fügemozaik mozaik emaravírus (FMV) és három viroid társul világszerte. A fügének egy régóta ismert és világszinten jelentős vírusos betegsége. Az FMD-t először az 1930-as évek elején írták le Kaliforniában. A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön fog tüneteket okozni. A betegség hatására a levélen jól látható sárga (klorózisos), úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. Ezek később a teljes levéllemezre kiterjednek, majd beszáradnak, barnulnak, míg legvégül a levél lehullik. A gyümölcsök esetében pedig gyakori jelenség lehet a korai gyümölcshullás, ezáltal pedig a csökkent mennyiségű termés. Mindezen tünetek mellett jellegzetes lehet még, hogy a levélér kifehéredik, a leveleken defomitás jelentkezik.

Nagyon súlyos fertőzés esetén úgynevezett tölgyfalevelűség alakul, vagyis a levél nagyon hasonlítani fog egy tölgyfa levélre. A gyümölcsökön is hasonló tüneteket okoz a kórokozó. A fertőzött gyümölcsök sokszor lehullanak vagy ha mégis a fákon maradnak, akkor megállnak a növésben, és minőségük is jelentősen romlik. A füge mozaik vírus elsősorban a füge vegetatív szaporításával terjed. Fertőzött növényekről szedett tősarjakkal, dugványokkal, illetve az azokhoz használt eszközök nem megfelelő tisztán tartásával (pl. metszőolló). Ezért is fontos az ilyen eszközöket minden esetben fertőtleníteni (erre alkalmas a hípos vízzel történő leöblítés), mielőtt egyik növény után egy másikon is használnánk. Kutatások szerint fertőzött növény magjával nem terjed...

Tovább a teljes cikkhez.

Fügerozsda (Cerotelium fici)

Jelenleg a fügének a fügerozsda (Cerotelium fici) a legkomolyabb ismert betegsége, mely nem füge specifikus kórokozó, azaz nem csak a fügén, hanem az eperfa félék családjába tartozó szinte minden növényen károsít. Rendszertanilag a bazídiumos gombák közé sorolható. Ez a rozsdagomba egy hiányos fejlődésű, egygazdás kórokozó. Ez azt jelenti, hogy egy, vagy több fejlődési alakja hiányzik és csak ezen a növény fajon károsít.

A növényen először apró sárga foltok jelennek meg, főleg a felső leveleken, majd később ez a színezet barnás narancssárgára vált és szögletessé válnak. A szögletes foltok gyakran egybeolvadnak és egy barnás sáv alakul ki a levélszélén. A levelek elkezdenek becsavarodni az erek felé, majd száradásnak indulnak és felületük csökken. A csökkenő zöld felület hatására a fotoszintézis nem lesz kielégítő. A levelek száradni kezdenek és súlyos fertőzés esetén pedig a fa gyakorlatilag szép lassan elveszíti a teljes lombozatát. Gyümölcsön egyelőre nem írtak le kártételt. A fertőzési forrás a területen maradt növényi maradványok...

Tovább a teljes cikkhez.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

Mikor ültessük el a vízben gyökereztetett füge dugványokat?

Én a füge kis mennyiségű szaporítására nagyjából 100%-ban vízben előgyökereztetett füge dugványokat használok, amelyeket a megfelelő időben teljesen egyszerű általános virágföldbe ültetek. A füge vízben gyökereztetéséről már írtam korábban cikket, amelyet meg is szoktam osztani az érdeklődőkkel. Azonban mindezek ellenére a fügés közösségi tereken rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ha vízben gyökereztetjük a fügét, akkor azt mikor lehet elültetni, és vajon milyen közegbe. Erről szeretnék most egy nem túl hosszú cikket. Miért vízben gyökereztetem a dugványokat? Én azért szeretem füge a vízben gyökereztetését, mert láthatóbb a folyamat, mintha rögtön valamilyen nem átlátható közegben (föld+perlit, föld, vermikulit, kókuszrost) teszem ezt. Először is én az egyszerűség híve vagyok, ezért nem vásárolok össze mindenféle gyökereztető közeget. Nekem pedig fontos, hogy lássam a gyökeresedés folyamatát, mert fajta-gyűjtő lévén sokszor veszek különleges füge fajták dugványaiból erópa különböz

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2021 fugesember.hu