Translate

A füge kártevői és kórokozói, avagy hogyan védjük meg a fügénket...

Úgy szokás emlegetni, hogy hazánkban a fügének (Ficus Carica) nem sok ismert kártevője és kórokozója van, de azért mégiscsak akad pár. Ezek többsége nem jelentős, és nem is nagy a kártételük, de azért érdemes megemlíteni őket, hogy aki találkozik velük, tudja mi (füge)fán is teremnek. Ezért az elmúlt időkben elég sok cikket írtam róluk. Most ezeknek szeretnén szentelni egy összefoglaló bejegyzést, hogy könnyebb legyen közöttük az eligazodás, hogy mind megtalálható legyen egyetlen helyen. De hogy mégse egy végeláthatatlan poszt legyen belőle, csak röviden összegezném az egyes kórokozókat, kártevőket, majd alatta egy hivatkozással tovább lehet jutni az adott témában részletesen megírt cikkhez. A sort a hazánkban leginkább ismert, és egyben legjelentősebb kártevővel kezdeném.

Füge-levélmoly (Choreutis nemorana)

Európa mediterrán területein jelentősen elterjedt kártevő, gyakori faj, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Elterjedésének északi határa Közép-Európa, Európa északabbi területein nem fordul elő. Legészakabbi előfordulása Londonból származik, ahol 2014-ben jelent meg. Megjelenését Kínában is észlelték. Hazánkban először 1955-ben írták le Csepelen, vélhetően behurcolták, majd évtizedekig nem bukkant fel. Hosszú idő után, 2011-ben az ELTE budapesti füvészkertjéből közölték előfordulását. 2014-től már egyre több helyről jelentették: a Dunántúlról, a Mecsekből, Keszthelyről, a Velencei tó környékéről, a főváros melletti Törökbálintról és Biatorbágyról, és Budapest több pontjáról érkeztek a hírek. A legkeletebbi ismert előfordulási helye hazánkban Eger.

A lepke viszonylag kis termetű (15-20 mm-es szárnyfesztávolság), az elülső szárny vörösesbarna, sárgás behintéssel, két világos harántsávval. A hátsó szárny sötét barna, rajta két apró sárgás folt található. A hernyók színe sárgászöld, fekete szemölcsök borítják, hossza legfeljebb 20 mm. A báb hosszú, barna színű, szövedékbe burkolt...

Amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa)

Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) egy Amerikából behurcolt polifág kártevő, amely bár 2004-óta jelen van hazánkban, nem egy nagyon meghatározó kártevő. Rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjébe és a lepkeszárnyú kabócák (Flatidae) családjába tartoznak. Háztetőszerűen összecsukott szürkésfehér, viaszporral borított, ezüstös szárnyai és sárga szemei könnyen felismerhetővé teszik. Mérete mindösszesen 5-8 mm, és a növényeken pattanva közlekedik.

Igen sokféle termesztett, vadon előforduló növényen, illetve gyomnövényen megtelepedik és táplálkozik. A közterületre ültetett növényfajok közül főként az ostorfán, a vadgesztenyén, a juharon, a hárson, a kőrisen, az akácon, a platánon és az eperfán gyakori. Házi kertekben leginkább szőlőn, őszibarackon, dión és birsen károsít, de nem veti meg a fügefákat, fügebokrokat sem. Ezek a szipókás rovarok leggyakrabban a növények hajtásain és a levelek fonákán, a főér közelében találhatók meg. Jelenlétük könnyen felismerhető, hiszen az alattuk elhelyezkedő levelek, tárgyak felülete ragacsos a rovar által termelt váladéktól. Magyarországon 2004-ben észlelték először, azóta azonban stabilan jelen van hazánkban...

Hangyák a fügén

A hangyáknak általánosságban véve a kertben több hasznuk van, mint amennyi kárt okoznak, ezért alapesetben a hangyákat nem soroljuk a kártevők közé. Azonban vannak esetek, amikor igenis komoly károkat okoznak a termésekben. Ilyen eset a füge és a hangya esete. A hangyákról azt kell tudni, hogy nagyjából mindennél jobban szeretik a cukrot és az édes dolgokat. Ha csak egyetlen csepp cukros valamit is találnak, perceken belül több százával lepik az el a hangyák.

A füge pedig érés közeli és érett állapotában is rengeteg cukrot tartalmaz, hiszen édes, mint a méz. Ha a hangyák felfedeznek egy fügefát, amin éppen érik a füge, pillanatok alatt ellepik azt. Sőt, simán előfordulhat, hogy egyazon fügefán többféle hagngya is megjelenik egyszerre. Ez azért baj, mert nagyon nehéz ellene drasztikus és a hangyákra nézve élet ellenes módszerek bevetése nélkül védekezni. Az sem lehet megoldás, hogy idő előtt leszedjük a fügét, hogy majd az ablakpárkányon beérik, mert a füge nem utóérő. Amint leszakítjuk a fáról, az érési folyamata leáll. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy amikor a fügén az első érési jelek mutatkoznak, akkor már jelentős a cukortartalma, de még kell neki néhány nap a teljes érettséghez, hogy igazán élvezetes legyen a fogyasztása... nekünk...

Tovább a teljes cikkhez...

Fügeszú (Hypoborus ficus)

A Fügeszú (Hypoborus ficus) rendszertanilag a bogarak (Coleoptera) rendjébe és az ormányos bogarak (Curcolinidae) családjába tartozik. A kifejlett bogár igen apró, mindösszesen 1-1,5 mm. Színe sötétbarma, a hátán pedig sárga szőröket visel. Elterjedése leginkább a mediterrán térség és a Kanári-sigetek, de az éghajlatváltozásoknak köszönhetően állítóag már Németországban és Magyarországon is megjelent a fügének ez a gyakori, és igen nagy károkozásra képes kártevője. Törökországban például a füge egyik legjelentősebb kártevője.

Ennek a kártevőnek egy évben négy nemzedéke fejlődik ki és lárvái képesek áttelelni a fügefa belsejében. A kifejlett imágók akkor aktivizálódnak, amikor az időjárás kellőenmeleg. Lyukakat fúrnak a fügefa belsejébe, majd ide rakják le a tojásaikat. A kikelő lárvák először egy főkamrának nevezett üreget rágnak ki a fügefa ágában. A fejlődésuk során a lárvák a főkamrából több - úgynevezett oldalkamrát - rágnak, ahol bábozódnak, majd a fejlődés végfázisaként kikel a fügeszú és még mielőtt előjönnének, a párzást is megejtik ezekben az oldalkamrákban...

Tovább a teljes cikkhez.

Fügefa-kéregmoly (Azochis gripusalis)

Rendszertanilag a lepkék rendjébe (Lepidoptera) és fényiloncafélék (Pyralidae) családba tartozik a fügének ez a kártevője. A Fügefa-kéregmoly európai előfordulását eddig még nem jelezték, de Brazíliában rendkívüli károkat okoz. A maga testhosszának 13-16 milliméterével a füge többi kártevőjéhez képest jóval nagyobb. Szárnyainak színe sárgás barna sötétebb mintázattal. Testét jól látható sárgás szőrök borítják. Tojásai fehér színűek, lárvája barna.

Biológiájáról túl sok információ nincsen, mivel egyelőre Dél-Amerikában okoz csak gondokat (mivel azonban az internetes online kereskedelem térhódításával már szinte bárhonnan rendelhetünk bármit, úgy gondoltam írok erről a kártevőről is). Annyi viszont teljességgel bizonyos, hogy két nemzedéke van egy vegetációs időszakban, és a kifejlett lárva képes áttelelni a fának a belsejében...

Tovább a teljes cikkhez.

Füge viaszos pajzstetű (Ceroplastes rusci)

A Füge viaszos pajzstetű (Ceroplastes rusci) rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjébe, a növénytetvek alrendjébe (Auchenorrhyncha) és a teknős pajzstetvek (Coccidae) családjába tartoznak. Bár hazánkban még egyelőre nem írták le a jelenlétét, de Horvátországban már jelen van és van rá esély, hogy lassan nálunk is jelentkezni fog, hiszen egyrészt Horvátország nincs annyira messze tőlünk, másrészt a füge hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő növény. Ennek köszönhetően a Horvátországi látogatásokról egyre többen hoznak haza dugványnak való ágakat, de az sem ritka, hogy online kereskedelem során rendelnek onnan dugványokat. Amennyiben pedig a hazai körülményeket alkalmasnak találja saját maga számára a kártevő, szinte biztos, hogy meg fog telepedni nálunk is.

A Füge viaszos pajzstetű (Ceroplastes rusci) számos fügét termesztő országban megtalálható, és ott a legkomolyabb kártevők közé tartozik. A kártevő pajzsa halványrózsaszínes árnyalatban tündököl, ami három viaszmirigyben végződik a pajzs minden oldalán. Ha az ember közelebbről szemügyre veszi a kártevőt, egyértelműen egy teknősbékára asszociól róla a nagy, összefüggő háti lemeze miatt. A háti és a hasi (oldalsó) lemezeket egy jól látható vékony pirosas sáv választja el egymástól...

Fekete fügelégy (Silba adipata)

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít, amivel a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztára nagyjából alkalmatlanná teszi azzal, hogy a lárvá a termésekbe berágva magát belülről károsítja azokat.

A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatlos források szerint nincs jelen hazánkban, ugyanakkor az elmúlt években több egymástól távoli helyen is beszámoltak a jelenlétére utaló kártételről, ezért gondoltam összeszedem róla a legfontosabb tudnivalókat, és megosztom a Fügés emberen...

Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

A pettyesszárnyú muslica vagy foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) egy invazívan terjedő, idegenhonos kártevő légyfaj. Közeli rokona a hazánkban is közönséges ecetmuslicának (Drosophila melanogaster). Eredeti élőhelye pontosan nem ismert, valószínűleg a Távol-Keletről származik. 2008-ban jelezték először előfordulását Európában és Észak-Amerikában.

Első hazai példányát az MTA-ATK Növényvédelmi Intézet munkatársai találták meg 2012-ben, az M7-es autópálya parkolójában, a Balaton déli partján, mára az egész országban elterjedt, Nógrád megyében, gazdaságilag is mérhető kárt okozott 2015-ben málnában, de sajnos tápnövényei között szerepel a füge is. A Pettyesszárnyú muslica tehát igen gyorsan terjed Európa-szerte, terjedését megállítani jelenlegi tudásunk alapján nem lehet...

A füge cerkospórás levélfoltossága (Cercospora fici)

Nagyon gyakori levélbetegsége a fügének, mely súlyos fertőzöttség esetén akár teljes lombvesztést is okozhat. A füge cerkospórás levélfoltosságának (Cercospora fici) felismerése nem bonyolult feladat, ugyanis a levélen és időnként az érő fügéken is apró barna szögletes vagy szabálytalan foltok jelennek meg, amelyeknek közeoe a későbbiek folyamán elkezd kivilágosodni. Súlyos fertőzés esetén a foltok összenőnek, levéldeformációt okoznak.

Ha az időjárási körülmények kevezően alakulnak a számára, terjedése rendkívüli módon fel tud gyorsulni. A fertőzés kiindulási pontja első sorban a talajra került beteg levelek, melyeken konídiumokkal képes áttelelni. Ezek a konídiumok viszonylag hosszú ideig csírázóképesek maradnak. A kórokozónak nincsen nagyon magas hőigénye, a fertőzéshez szükséges optimális hőmérséklet a számára 20 °C...

Tovább a teljes cikkhez.

Füge mozaik vírus, vagy gomba fertőzés okozta levélfoltosság?

Az elmúlt jó néhány éveben országszerte felütötte a fejét a gombásodás okozta levélfoltosság, amit sokan a füge mozaikvírusként (FMV) azonosítanak a hasonló tünetek miatt. Természetesen nem minden az, aminek látszik hiszen a vírusokon kívül még ott vannak a baktériumok és a gombák is, amelyek sot általánosságban véve több esetben okoznak gondot, mint a vírusok. Az alábbi teljes cikk Berényi József fügetermesztő írása, és személyes tapasztalatain és kísérletein alapuló gyógymód a minden valószínűsggel gombás eredetű levélfoltosság ellen. Köszönjük, hogy megosztotta velünk, és hozzájárult, hogy a blog keretein belül közkincsé tegyük ezt a tudást. A gomba okozta betegség pedig nem vírus, és réz, kén tartalmú gombaölő szerekkel kezelhető, és a folyamat visszafordítható. Én öt éve kaptam az első fertőzött növényemet, ami egy szempillantás alatt lefertőzte az egész állományt (azóta már több helyről is kaptam, és több ismerős is kapott ezektől független forrásból fertőzött növényeket).

Ebből is látszik, hogy ez nem lehetett vírusos betegség, mert az nem terjed ennyire gyorsan, annak szüksége van valamilyen közvetítőre (szívogató rovarok, nem megfelelően tisztán tartott eszközök, pl metszőolló). Ellentétben a gombákkal, amelyek kiszórják a spóráikat, amelyeket akár a szél, akár a csapadék vagy az öntözővíz is átvihet egyik növényről a másikra. Az interneten keresgélve nem sok válasz kínálkozott a problémára, mert a levélfoltosság tüneteire ott is leginkább a füge mozaikvírus (FMV) került látótérbe. Ekkor döntöttem úgy, hogy jobban beleásom magam a témába, hiszen a betegség terjedésének sebessége inkább utalt bakteriális vagy gombás fertőzésre, mint vírusosra...

Tovább a teljes cikkhez.

Füge mozaik vírus (FMV)

A fügemozaik betegség (FMD) egy komplex vírusos betegség, amellyel 12 vírus, köztük egy megerősített kórokozó, fügemozaik mozaik emaravírus (FMV) és három viroid társul világszerte. A fügének egy régóta ismert és világszinten jelentős vírusos betegsége. Az FMD-t először az 1930-as évek elején írták le Kaliforniában. A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön fog tüneteket okozni. A betegség hatására a levélen jól látható sárga (klorózisos), úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. Ezek később a teljes levéllemezre kiterjednek, majd beszáradnak, barnulnak, míg legvégül a levél lehullik. A gyümölcsök esetében pedig gyakori jelenség lehet a korai gyümölcshullás, ezáltal pedig a csökkent mennyiségű termés. Mindezen tünetek mellett jellegzetes lehet még, hogy a levélér kifehéredik, a leveleken defomitás jelentkezik.

Nagyon súlyos fertőzés esetén úgynevezett tölgyfalevelűség alakul, vagyis a levél nagyon hasonlítani fog egy tölgyfa levélre. A gyümölcsökön is hasonló tüneteket okoz a kórokozó. A fertőzött gyümölcsök sokszor lehullanak vagy ha mégis a fákon maradnak, akkor megállnak a növésben, és minőségük is jelentősen romlik. A füge mozaik vírus elsősorban a füge vegetatív szaporításával terjed. Fertőzött növényekről szedett tősarjakkal, dugványokkal, illetve az azokhoz használt eszközök nem megfelelő tisztán tartásával (pl. metszőolló). Ezért is fontos az ilyen eszközöket minden esetben fertőtleníteni (erre alkalmas a hípos vízzel történő leöblítés), mielőtt egyik növény után egy másikon is használnánk. Kutatások szerint fertőzött növény magjával nem terjed...

Tovább a teljes cikkhez.

Fügerozsda (Cerotelium fici)

Jelenleg a fügének a fügerozsda (Cerotelium fici) a legkomolyabb ismert betegsége, mely nem füge specifikus kórokozó, azaz nem csak a fügén, hanem az eperfa félék családjába tartozó szinte minden növényen károsít. Rendszertanilag a bazídiumos gombák közé sorolható. Ez a rozsdagomba egy hiányos fejlődésű, egygazdás kórokozó. Ez azt jelenti, hogy egy, vagy több fejlődési alakja hiányzik és csak ezen a növény fajon károsít.

A növényen először apró sárga foltok jelennek meg, főleg a felső leveleken, majd később ez a színezet barnás narancssárgára vált és szögletessé válnak. A szögletes foltok gyakran egybeolvadnak és egy barnás sáv alakul ki a levélszélén. A levelek elkezdenek becsavarodni az erek felé, majd száradásnak indulnak és felületük csökken. A csökkenő zöld felület hatására a fotoszintézis nem lesz kielégítő. A levelek száradni kezdenek és súlyos fertőzés esetén pedig a fa gyakorlatilag szép lassan elveszíti a teljes lombozatát. Gyümölcsön egyelőre nem írtak le kártételt. A fertőzési forrás a területen maradt növényi maradványok...

Tovább a teljes cikkhez.

Füge antraknózis (Colletotrichum acutatum)

A Füge antraknózis (Colletotrichum acutatum) egy nem régiben felfedezett betegség. Ez a kórokozó már feltűnt a szamócánál is, de sajnálatos módon a fügén (Ficus Carica) is jelen van. Rendszertanilag az acervuluszos gombák közé sorolható a betegség. A kórokozó számos más gyümölcsön is okoz tüneteket pl: meggyen. Elsősorban a gyümölcsökön és a levélen fog tüneteket okozni.

A termésen sárgásbarna, vagy világosabb színű vizenyős léziók alakulnak ki, amik később besüllyednek. A foltokban barnássárga penészgyep figyelhető meg, majd a szövet jellegzetesen megszilárdul, kiszárad és mumifikálódik. Amennyiben az ágakat károsítja, azokon hosszanti irányban fekete léziók jelenhetnek meg...

Tovább a teljes cikkhez.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu