Translate

A fügefák csodálatos teremtő ereje...

Ez a poszt Mike Shanahan The nearly magical properties of fig trees című blogbejegyzésének magyar nyelvű fordítása, amelyet a szerző 2018. szeptember 17-én publikált blogján. Szeretem olvasni a cikkeit, bejegyzéseit, mert hatalmas tisztelettel ír a természetről, ezen belül a fügékről és azok szerepéről az ökológiában.

Amikor 1883-ban kitört az indonéz Krakatoa vulkán, az általa kibocsátott hullámok a mintegy 50 kilométerre fekvő Jáva nyugati részén fekvő Bantamba-t is elérték, és a parttól számított több mint 300 méternyire letarolták az erdőt. Egy évvel később odalátogató francia tudósok elmondták, hogy csak magas fügefák maradtak állva, csupasz ágaik az ég felé nyúltak.

Visszatérve a Krakatoa-ra, az életnek nyoma sem volt. A sziget nagy része elpárolgott, és ami megmaradt, azt egy 60 méter mély hamutakaró alá temették. Nemsokára azonban ott is több fügefa faj kezdte megvetni a gyökereit, amelyek vélhetően vándormadarak és denevérek által kiürített magvakként érkeztek. Ezek a fák nem sokkal később már teremték is a fügét odavonzva ezze több repülő állatot, amelyek idővel több tucat egyéb más fafaj magját is magukkal vitték. És így a fekete lávából újjá nőtt az erdő...

A fügefák fizikai ereje, ellenálló képessége és az a varázslatos tulajdonsága, hogy mágnesként vonzza magához az állatokat olyan erők, amelyeket kihasználhatunk a Föld gyorsan változó éghajlatával való megküzdés során. Amint azt a Ladders to Heaven (amerikai cím: Gods, Wasps and Stranglers) című könyvem mutatja (korábban a Fügés emberen is megjlentettem egy cikket az Fügefa, amely alakította az emberi történelmet... címmel), az emberiség régóta profitál ezekből a fákból, mint anyagok és gyógyszerek, élelmiszerek, árnyék és biztonság forrásaiból. Ahogy a világ felmelegszik, nagyobb szükségünk lehet rájuk, mint valaha.

Ez minden bizonnyal igaz az indiai Meghalaya államra, amely a leginkább esőáztatta lakott hely a Földön. Az erdős dombokon élő khasi és jaintia nép a Ficus elastica fügefák légi gyökereit élő hálókká képezi, amelyek megakadályozzák a földcsuszamlásokat, és élő hidakat teremtenek, amelyek életeket menthetnek meg (angol nyelvű forrásra mutat a link), amikor a monszun esők a patakokat tomboló áradatká változtatják.

Fügefa gyökereiből készült élő hidak Cherrapunjiban, Indiában (kép: flickr)

E természtes módon létrejött hidak némelyike évszázadosnak tekinthető. Ezzel szemben az emberi kéz alkotta acél függőhidak csak néhány évtizedig tartanak. Sanjeev Shankar, Bangalore-ban élő építész szerint a fügegyökerek acélhidakkal való egyesítése erősebb, hosszabb élettartamú hibrid szerkezeteket hozhat létre  (angol nyelvű forrásra [PDF] mutat a link). Azt is gondolja, hogy más országokban élő emberek saját helyi Ficus fajuk élő gyökereit használhatnák olyan szerkezetek létrehozására, amelyek ellenállóképesek a szélsőséges időjárással szemben.

De a fügefák nem csak az olyan nedves helyeken értékesek, mint a Meghalaya. Ezenkívül segítenek az embereknek alkalmazkodni a növekvő aszályveszélyhez. Az etiópiai gazdák például a Ficus thonningii nevű fügefajtát ölelik fel. Ezeknek a fáknak nincs szükségük öntözésre, de leveleik létfontosságú nedves takarmányt biztosítanak az állatok számára. Lehulló és korhadó levelekkel gazdagítják a talajt, és javítják a tűző nap helyett az árnyékukban ültetett növények növekedését.

Mulubrhan Balehegn és munkatársai a Mekelle Egyetemen végzett kutatások azt mutatják, hogy ennek a fajnak a telepítése a szokásos takarmánynövények helyett 500 százalékkal növelheti a termelést, miközben 95 százalékkal csökkenti a vízbevitelt. Azok a kecskék, amelyek a fügefa leveleit eszik, több és jobb minőségű húst termelnek (angol nyelvű forrásra mutat a link), mint azok, akik csak kereskedelmi takarmányt kapnak. Az elmúlt évtizedben Balehegn és kollégái 20 000 háztartást bátorítottak e fa ültetésére. Azt remélik, hogy a gazdálkodók követni fogják a példát a másik 33 afrikai országban, ahol a Ficus thonningii nő, és arra ösztönzik az embereket, hogy hasonló megközelítést alkalmazzanak a fügefákkal India és Kína száraz területein.

Ficus thonningii

Lényeges, hogy a fügefák ültetése nem csak javítja a megélhetést, de segít az embereknek alkalmazkodni a változó éghajlathoz. A szén tárolásával a fák is szerepet játszhatnak a felmelegedés lassításában. Növekedésük során minden fa szenet raktároz, de – a Krakatauhoz hasonlóan – a fügefák más fafajok növekedését is ösztönzik, mivel fügéik a magvak szétszóródásának sokféleségét vonzzák. Costa Ricán, Thaiföldön és Dél-Afrikában a kutatók ezt az erőt fügefák ültetésével kamatoztatják, hogy felgyorsítsák az újraerdősítést a kivágott és aknás területeken.

Másutt az emberek hagyományosan a Ficus fajok jelenlétét használták fel a víz istenítésére, segítve őket annak eldöntésében, hová ültessenek be vagy ássanak kutakat. Mások nagy fügefákat ültettek vagy állva hagytak természetes napernyőként a hőség ellen, vagy szárított fügét tároltak, hogy aszály és éhínség idején hozzájuk forduljanak. Valójában a fügefák voltak az első olyan növények, amelyeket az emberek háziasítottak. Évezredek óta segítik az embereket a túlélésben a forró és száraz vidékeken. Ahogy a világ felmelegszik, a ma már legalább 70 országban termesztett ehető füge (Ficus carica) jelentősége is megnő.

Az emelkedő hőmérséklet kihívást jelent a fügefák és az apró darazsak számára is, amelyektől függenek virágaik beporzásában. De ez a kapcsolat a növények és beporzóik között 80 millió évvel régebb óta tart, mint mióta az ember létezik a Földön. A fügefák túlélték az óriási dinoszauruszokat elpusztító kihalást, és melegebb időszakokat is átéltek, mint amit ma tapasztalunk. Ezzel szemben mi még újak vagyunk a bolygón. Jövőnket bizonytalanná teszi, hogy lassú ütemben távolítjuk el a szén-dioxidot a légkörből, és korlátozott az alkalmazkodóképességünk az ebből eredő éghajlatváltozáshoz. A jó hír az, hogy a fügefák mindkettőben segíthetnek.

A szerző Mike Shanahan szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált. Könyvet írt a fügefákról, amely az Egyesült Királyságban Ladders to Heaven címen, Észak-Amerikában pedig Gods, Wasps and Stranglers címmel jelent meg.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdon

A füge gondozása és környezeti igényei

A füge (Ficus Carica) egy szubtrópusi (azon belül pedig mediterrán) növény, amely mindezek ellenére mára már egész Európában elterjedt, így megél hazánkban is. Az alapvető igényei a mediterráneumra jellemző környezet biztosította feltételekkel egyezik meg. Nagyon szereti a meleget, a sok napfényt és a nem túl sok csapadékot. A füge évi csapadékigénye nagyjából évi 500 mm körüli (hazánkban az évi csapadékmennyiség nagyjából 500-750 mm között mozog tájegységektől függően) . Nem kevés helyen olvasom azt, hogy a fügét bőségesen kell öntözni, de ez nem teljességgel igaz. De akkor most kell locsolni a fügét vagy sem? A füge annyira szárazságtűrő növény, hogy van ahol a homok megkötésére használják. Nyilván van szüksége vízre, de a mi éghajlatunkon a nyarak esetlegesen extrém száraz időszakait leszámítva nem kíván külön öntözést. Olyannyira nem, hogy a túl sok víz hatására túlzott vegetatív növekedésbe kezdhet, amire csökkenő terméshozammal reagálhat. Egyes fajtáinak gyümölcse felrepedezhe

Címkék

amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Cu de Burro csak másodtermő Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kártevő Kátai aszalódó keszthelyi barna Keszthelyi fekete kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság Little Miss Figgy® Madeleine des Deux Saisons magnélküli Mary Lane Meg Lowman Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Morena Naha Harbour Diner Napolitana növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok Panino Paradiso Pedro Petrovača bileja Petrovka Pingo de Mel Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sárga Óriás Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szüret takarás talajtakarás tápanyag utánpótlás táplálkozás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu