Translate

A fügefák csodálatos teremtő ereje...

Ez a poszt Mike Shanahan The nearly magical properties of fig trees című blogbejegyzésének magyar nyelvű fordítása, amelyet a szerző 2018. szeptember 17-én publikált blogján. Szeretem olvasni a cikkeit, bejegyzéseit, mert hatalmas tisztelettel ír a természetről, ezen belül a fügékről, és azok szerepéről az ökológiában.

Amikor 1883-ban kitört az indonéz Krakatoa vulkán, az általa kibocsátott hullámok a mintegy 50 kilométerre fekvő Jáva nyugati részén fekvő Bantamba-t is elérték, és a parttól számított több, mint 300 méternyire letarolták az erdőt. Egy évvel később odalátogató francia tudósok elmondták, hogy csak magas fügefák maradtak állva, csupasz ágaik az ég felé nyúltak.

Visszatérve a Krakatoa-ra, az életnek nyoma sem volt. A sziget nagy része elpárolgott, és ami megmaradt, azt egy 60 méter mély hamutakaró alá temették. Nemsokára azonban ott is több fügefa faj kezdte megvetni a gyökereit, amelyek vélhetően vándormadarak, és denevérek által kiürített magvakként érkeztek. Ezek a fák nem sokkal később már teremték is a fügét, odavonzva ezzel több repülő állatot, amelyek idővel több tucat egyéb más fafaj magját is magukkal vitték. És így a fekete lávából újjá nőtt az erdő...

A fügefák fizikai ereje, ellenálló képessége, és az a varázslatos tulajdonsága, hogy mágnesként vonzza magához az állatokat, olyan erők, amelyeket kihasználhatunk a Föld gyorsan változó éghajlatával való megküzdés során. Amint azt a Ladders to Heaven (amerikai cím: Gods, Wasps and Stranglers) című könyv mutatja (korábban a Fügés emberen is megjelentettem egy cikket a Fügefa, amely alakította az emberi történelmet... címmel), az emberiség régóta profitál ezekből a fákból, mint anyagok és gyógyszerek, élelmiszerek, árnyék és biztonság forrásaiból. Ahogy a világ felmelegszik, nagyobb szükségünk lehet rájuk, mint valaha.

Ez minden bizonnyal igaz az indiai Meghalaya államra, amely a leginkább esőáztatta lakott hely a Földön. Az erdős dombokon élő khasi és jaintia nép a Ficus elastica fügefák légi gyökereit élő hálókká képezi, amelyek megakadályozzák a földcsuszamlásokat, és élő hidakat teremtenek, amelyek életeket menthetnek meg (angol nyelvű forrásra mutat a link), amikor a monszun esők a patakokat tomboló áradatokká változtatják.

Fügefa gyökereiből készült élő hidak Cherrapunjiban, Indiában (kép: flickr)

E természetes módon létrejött hidak némelyike évszázadosnak tekinthető. Ezzel szemben az emberi kéz alkotta acél függőhidak csak néhány évtizedig tartanak ki. Sanjeev Shankar, Bangalore-ban élő építész szerint a fügegyökerek acélhidakkal való egyesítése erősebb, hosszabb élettartamú hibrid szerkezeteket hozhat létre  (angol nyelvű forrásra [PDF] mutat a link). Azt is gondolja, hogy más országokban élő emberek saját helyi Ficus fajuk élő gyökereit használhatnák olyan szerkezetek létrehozására, amelyek ellenállóképesek a szélsőséges időjárással szemben.

De a fügefák nem csak az olyan nedves helyeken értékesek, mint a Meghalaya. Ezenkívül segítenek az embereknek alkalmazkodni a növekvő aszályveszélyhez. Az etiópiai gazdák például a Ficus thonningii nevű fügefajtát ölelik fel. Ezeknek a fáknak nincs szükségük öntözésre, de leveleik létfontosságú nedves takarmányt biztosítanak az állatok számára. Lehulló, és korhadó levelekkel gazdagítják a talajt, és javítják a tűző nap helyett az árnyékukban ültetett növények növekedését.

Mulubrhan Balehegn és munkatársai a Mekelle Egyetemen végzett kutatásai azt mutatják, hogy ennek a fajnak a telepítése a szokásos takarmánynövények helyett 500 százalékkal növelheti a termelést, miközben 95 százalékkal csökkenti a vízbevitelt. Azok a kecskék, amelyek a fügefa leveleit eszik, több és jobb minőségű húst termelnek (angol nyelvű forrásra mutat a link), mint azok, akik csak kereskedelmi takarmányt kapnak. Az elmúlt évtizedben Balehegn és kollégái 20 000 háztartást bátorítottak e fa ültetésére. Azt remélik, hogy a gazdálkodók követni fogják a példát a másik 33 afrikai országban, ahol a Ficus thonningii nő, és arra ösztönzik az embereket, hogy hasonló megközelítést alkalmazzanak a fügefákkal India és Kína száraz területein.

Ficus thonningii

Lényeges, hogy a fügefák ültetése nem csak javítja a megélhetést, de segít az embereknek alkalmazkodni a változó éghajlathoz. A szén tárolásával a fák is szerepet játszhatnak a felmelegedés lassításában. Növekedésük során minden fa szenet raktároz, de – a Krakatauhoz hasonlóan – a fügefák más fafajok növekedését is ösztönzik, mivel fügéik a magvak szétszóródásának sokféleségét vonzzák. Costa Ricán, Thaiföldön és Dél-Afrikában a kutatók ezt az erőt fügefák ültetésével kamatoztatják, hogy felgyorsítsák az újraerdősítést a kivágott, és aknás területeken.

Másutt az emberek hagyományosan a Ficus fajok jelenlétét használták fel a víz istenítésére, segítve őket annak eldöntésében, hová ültessenek be, vagy ássanak kutakat. Mások nagy fügefákat ültettek, vagy állva hagytak természetes napernyőként a hőség ellen, vagy szárított fügét tároltak, hogy aszály és éhínség idején hozzájuk forduljanak. Valójában a fügefák voltak az első olyan növények, amelyeket az emberek háziasítottak. Évezredek óta segítik az embereket a túlélésben a forró, és száraz vidékeken. Ahogy a világ felmelegszik, a ma már legalább 70 országban termesztett ehető füge (Ficus carica) jelentősége is megnő.

Az emelkedő hőmérséklet kihívást jelent a fügefák, és az apró darazsak számára is, amelyektől függenek virágaik beporzásában. De ez a kapcsolat a növények, és beporzóik között 80 millió évvel régebb óta tart, mint mióta az ember létezik a Földön. A fügefák túlélték az óriási dinoszauruszokat elpusztító kihalást, és melegebb időszakokat is átéltek, mint amit ma tapasztalunk. Ezzel szemben mi még újak vagyunk a bolygón. Jövőnket bizonytalanná teszi, hogy lassú ütemben távolítjuk el a szén-dioxidot a légkörből, és korlátozott az alkalmazkodóképességünk az ebből eredő éghajlat változáshoz. A jó hír az, hogy a fügefák mindkettőben segíthetnek.

A szerző Mike Shanahan szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált. Könyvet írt a fügefákról, amely az Egyesült Királyságban Ladders to Heaven címen, Észak-Amerikában pedig Gods, Wasps and Stranglers címmel jelent meg.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu