Fügés ember

Több alkalommal is volt már a fügedarázs (Blastophaga psenes) a cikkeimnek főszereplője, és mindig pozitív kontextusban beszéltem róla. Való igaz, fontos szerepe van abban, hogy igazán minőségi fügéket teremjenek szeretett fügéink. Most azonban egy olyan oldalát ismerhetjük meg ennek a parányi rovarnak, amelyre nem is gondoltunk volna. Ez a parányi beporzó ugyanis egy nagyon kellemetlen gombabetegség terjesztését is végzi, amely képes ehetetlenné tenni a fügét. Ez a betegség a füge endoszepszis (fig endosepsis) , amelyet belső rothadásnak, barna rothadásnak, szemvégi rothadásnak, rózsaszín rothadásnak de akár lágy rothadásnak is neveznek attól függően, hogy éppen milyen stádiumban tart a betegség. A még éretlenül zöld fügéken a fertőzöttség rózsaszín vagy barna belső csíkokként, elszíneződött területekként láthatók a virágok tövében, vagy néha az egész virág barna. Ahogy a füge érik, a barna csíkok rozsdaszínű foltokká válnak, amelyek a füge számos virágát érintik. Általában ezek a ...

Sokszor olvasom a kérdést, hogy lehet-e a fügét permetezés nélkül gondozni, nevelni hazánkban? A kérdés nagyon is jogos, hiszen hosszú évek óta tartja magát a kijelentés a köztudatban, hogy „a fügének hazánkban nincsen kártevője”. Sajnos azonban ez a kijelentés már csak egy kiüresedett, valóságtartalmától (részben) a klímaváltozás által megfosztott szlogen. Egyébként is azt szoktam mondani, hogy nincs olyan a természetben, hogy egy faj érinthetetlen lenne, aza ne lenne kártevője vagy kórokozója. El kell fogadni, hogy az ökológiai körforgásban mindenki eszik valamit, és mindenkit eszik valaki. Ezt akár ki is használhatjuk, ha ügyesek vagyunk. Akik régebb óta olvassák a cikkeimet, azok nagyjából tudhatják már, hogy általánosságban véve az organikus kertészkedés áll közel a szívemhez. Nem vagyok híve a kemikáliák használatának a kertben, és ha nem muszáj, műtrágyákat sem alkalmazok. Ugyanakkor azt is láthatják régebbi olvasóim, hogy sorra írom a cikkeket a hazánkban megjelent, vagy h...

A fügefavészről (Ceratocystis ficicola) már írtam önálló cikket korábban a Fügefavész (Ceratocystis ficicola) – hogyan védekezzünk ellene? címmel, de azóta változott némiképp a helyzet, mert az EPPO (European and Mediterranean Plant Protection Organization) felfigyelt erre a kórokozóra, mert szerintük hamarosan megjelenhet Európa több területén is. Ennek okán a közelmúltban felvették a riasztási listájukra . Ennek okán döntöttem úgy, hogy én is szentelek neki egy újabb cikket, és ez EPPO által kiadott riasztást én is közzéteszem a Fügés ember virtuális hasábjain, egy felhívással együtt. A Fügefavészt (Ceratocystis ficicola) először 2011-ben írták le Japánban, ahol a közönséges fügefák (Ficus carica) súlyos hervadásos betegségét okozta. A betegség tüneteit már az 1980-as évek óta megfigyelték, de kezdetben a Ceratocystis fimbriata számlájára írták. A betegséget 2018-ban észlelték először Görögországban, attikai fügeültetvényeken, majd 2019-ben az Euboea-szigeten is kimutatták...

Már a tavalyi (2023) évben is több olyan eset volt, amikor arra panaszkodtatok, hogy az éretlen fügék belsejében kukacokat, nyüveket találtatok. Ezen esetek száma az idei szezonban jelentősen megemelkedett, amely engem is arra ösztönzött, hogy mind nagyobb figyelmet szenteljek az akkor még csak gyanusítottként kezelt Fekete fügelégynek (Silba adipata) . Mára már biztosan tudjuk, hogy ezen esetért ez a gyümölcslégy volt a felelős. Fotó: Karthik De nem csak én vettem komolyan ezt az angol nyelven BFF-nek rövidített (Black Fig Fly) fügespecifikus kártevőt, hanem Ballai Gergő növénygyűjtő is, akivel nagyon sokat beszélgettünk már a kártevőiről, és sok hasznos információt cseréltünk már ki egymás között. Gergő komolyabban utána olvasott a fügelégy elleni lehetséges védekezési módoknak, és nagyon érdekes és olvasmányos cikket írt belőle. Ezt a cikket szeretném veletek megosztani úgy, hogy itt-ott hozzáteszek néhány gondolatot – szürke keretes szövegek – ehhez a remek íráshoz. A feke...

Nagyon sokszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy miért, mi okból savanyodik, ecetesedik, cefrésedik, azaz miért rohad meg a fán a füge. Erre a kérdésre fogok választ adni ebben a cikkemben, mert rendkívül elszomorító tud lenni, amikor az ember érett fügék helyett cefre szagú, ecetesen savanyú gyümölcsöket talál a fügefán. Talán nem mindenki tudja, de minden gyümölcsnek, így a fügének a külső felszínén (bőrén, héján) rengeteg élesztőgomba van jelen természetes körülmények között is. Részben ennek köszönhető, hogy a gyümölcsökből olyan jó bor vagy éppen pálinka készíthető. Ezek az élesztőgombák felelősek például az asztalon felejtett érett szilva gyors erjedésnek indulásáért is. Ugyanígy a füge külső felülete is telis-tele van élesztőgombákkal. Ahhoz azonban, hogy működésbe tudjanak lépni, szükség van megfelelő nedvességtartalomra és cukorra, hiszen az élesztőgombák cukrokkal táplálkoznak. Ezért egészen addig, amíg ezek a gombák nem jutnak be a füge belsejébe, addig nem is okoznak ...

A most bemutatásra kerülő fajspecifikus kártevőre egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy jó lenne, ha írnék róla, mert Olaszországban komoly károkat okoz a fügefákon. Ez a kártevő nem más, mint a füge ormányos (Aclees taiwanensis) . Kicsit kutakodtam, és amit találtam, egyáltalán nem volt kedvemre való. A kártevő ugyanis Európa több országában jelen van, és sajnos akad közöttük igen közeli ország is. A hivatalos bejelentések szerint Európában először 1997-ben Franciaországban jelezték jelenlétét, majd 2005-ben Olaszországban is megjelent, míg végül idén (2024-ben) már a Lengyelországban is leírták megjelenését . Így szomorúan ugyan, de kijelenthetjük, hogy bár cikkem megírásáig hazánkban nem jelent meg a füge ormányos , de már a spájzban van... Fotó: © Marco Huang Ezért gondoltam, hogy írok róla egy figyelemfelkeltő írást erről kimondottan csak fikusz fajokat károsító rovarról, mert azt hiszem, hogy ha Lengyelországban jól tudja magát érezni ez a rovar, akkor hazánk éghajl...

Az elmúlt két évben igencsak emelkedett számban kaptam jelzéseket egy aprócska bogár jelenlétéről a fügén. Némi zavart okozott nekem, hogy egyrészt a fényképek minősége nagyon gyenge volt, alkalmatlan az azonosításra. Másrészt a jelzések olykor friss fügén történő észlelésről érkeztek, máskor pedig otthon aszalt fügékből másztak elő. A fotók azért annyira jók voltak, hogy alakra látszódjon a hasonlóság az észlelt rovarok között, de körülbelül ennyi voltak jók. Az már azonban biztosan körvonalazódott, hogy a kártevőmentes magyar füge teória koporsójába éppen most kovácsolódik a következő szeg... Aztán megjött az áttörés, az egyik közösségi platform fügés csoportjában találtam egy fényképet, amelyen már felismerhető volt a rovar, amely nem más, mint a jelen poszt alanyát képező gyümölcsfénybogár faj, a kétszínű gyümölcsfénybogár (Carpophilus hemipterus) . Ezt a rovart szokás volt magyar nyelven aszalványbogárnak is nevezni, de ez az elnevezés nem teljesen helytálló, hiszen nem csak ...