Translate

A fügefák újratermelhetik az elveszett esőerdőket...

Ez a cikk egy lefordított interjú a Mongabay.com-tól Mike Shanahan-al a saját weboldaláról fordítva.

„A füge önmagukban erdőt építhet” – írta csaknem egy évszázaddal ezelőtt E.J.H. Corner ökológus. Most egy lenyűgöző könyv, Gods, Wasps, and Stranglers: the secret history and redemptive future of fig trees (az Egyesült Királyságban 'Ladders to Heaven' címen jelent meg) újból elmélyül ennek a trópusi fajnak a biológiájában és kulcsfontosságú ökológiai szerepében. A szerző, Mike Shanahan (szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált) azt is részletesen leírja, hogy a füge és az őket beporzó darazsak egymásra támaszkodnak a túlélésben, és fejezeteket szentel a füge hihetetlen képességének, hogy gyakorlatilag bárhol képes megélni az extrém szélsőségek kivételével. Emellett szót ejt arról is, hogy számos állatfaj táplálkozásában rendkívül fontos szerepet tölt be a füge, ezáltal lehetőséget teremtve más kolonizáló növényeknek, a fáktól az epifitákig. Hiszen a fügével táplálkozó állatok sok más növénnyel is táplálkoznak, és így azok magjainak terjesztésében is részt vesznek.

A Mongabay megkérdezte Shanahant, hogyan hasznosítják a fügét a leromlott trópusi erdők regenerálására, újjáépítésre.

Mongabay: Mindig is úgy gondoltam a fojtogató fügére, mint a többi fán élősködő fajra, de a könyved azt sugallja, hogy az ökoszisztémában betöltött szerepük messze felülmúlják ezt a pejoratív hatást. Milyen előnyökkel jár a füge?

Mike Shanahan: A fojtogató fügének rossz a hírneve, de igazából az élet fája, nem a halálé. Évente többször is – akár egymillió fügét is – teremnek, és ezek a hatalmas termések sokféle gyümölcsevő állatot vonzanak magukhoz, például madarakat, gyümölcsdenevéreket és főemlősöket.

A fügebiológia egyik aspektusa, amely különösen fontossá teszi ezeket a növényeket, az, hogy az év bármely szakában megtermelhetik a fügét, és táplálékkal láthatják el a gyümölcsevő állatokat akkor is, amikor más gyümölcs szinte nincs is. Ez segít megmagyarázni, hogy összességében miért eszik több mint 1200 madár- és emlősfajt fügét – sokkal többen, mint bármely más gyümölcsfajtát.

De az előnyök ezzel nem érnek véget. A fojtogató füge olyan állatokat lát el táplálékkal, amelyek több ezer más fafaj magját is terjesztik. Dél- és Közép-Amerika, Afrika és Ázsia egyes részein végzett kutatások azt sugallják, hogy az egész éves fügetermés nélkül sok más állat- és növényfaj szenvedne.

Ez makroszinten van. Ha közelebbről megnézzük a fügét, azt tapasztaljuk, hogy ők maguk is tele vannak élettel. Frode Odegaard biológus 78 növényevő rovarfajt rögzített egyetlen Ficus maxima fügefán Panamában. Stephen Sillett és munkatársai mindössze hat Costa Rica- i Ficus tuerckheimmi fa koronájában 127 mohafajt találtak.

Mongabay: Gyakran mondják, hogy ha egyszer egy esőerdőt kiirtottak, az soha nem térhet vissza. Le tudná írni a fügével kapcsolatos projekteket, amelyek megkérdőjelezik ezt az elképzelést?

Mike Shanahan: Costa Ricában és Ruandában a kutatók vegetatív úton szaporított fügefákat ültettek az erdő-irtott területekre. Az elképzelés az, hogy vonzani fogják a magokat szétszóró állatokat, és központi pontokként szolgálnak, amelyek körül a biológiai sokféleség virágzásnak indul. A kutatás kezdeti napjait éljük még csak, de a Costa Rica-i elhagyatott szarvasmarha-legelők kezdeti eredményei azt mutatják, hogy az elültetett fügefák egy éven belül termőre fordultak. Arra számítok, hogy még két év, és egy kis erdő alakul ki ott.

A vadon élő fügefák mágnesként vonzzák a biológiai sokféleséget. Ültessük el őket egy tisztásra, vagy legelőre, és más fajok (növények és állatok egyaránt) hamarosan követi fogják őket. Thaiföldön a kutatók fügefákat használtak fel az esőerdők regenerálódásának felgyorsítására egy nemzeti park azon területén, amelyet az emberek kiirtottak növénytermesztés céljából. A fügefák telepítését követő néhány éven belül a gyümölcsevő madárfajok száma 30-ról 87-re nőtt. Több tucat más fafaj is visszatért, ahogy a füge gyümölcsevő madarakat és emlősöket csábított a területre.

Mongabay: Más trópusi fák vagy növények vetekednek a trópusi erdők újratermesztésének lehetőségével?

Mike Shanahan: Számos növény ösztönzi az esőerdők regenerálódását a gyomok árnyékolásával és olyan gyümölcsökkel, amelyek vonzzák az állatokat, és szétszórják más fafajok magjait. De a füge e tekintetben valóban kimagasló. Csupasz talajban, vulkáni lávában és betonrepedésekben is csírázhatnak. Gyökereik akár szét is hasíthatják a sziklákat. Gyorsan nőnek, fellazítják a talajt, és elősegítik a talajképződést. Ezek a növények gyorsan termőre fordulnak, és egész évben fügét teremnek.

Amikor Sergio Guevara és munkatársai Mexikóban összegyűjtötték az összes magot, amely öt fügefa alá hullott, egyedül álló mezőkön, ahol szarvasmarhák kóboroltak, 149 különböző növényfajt azonosítottak, amelyek többségét madarak és denevérek szórtak szét. 47 gyümölcsevő madárfajt is megfigyeltek, akik rendszeresen látogatták ezeket a fügefákat. Ez egy olyan tájon, amely egykor vaderdő volt, de mára teljesen mezőgazdasági jellegű. A kutatók kerítést húztak a fügefák köré, hogy távol tartsák a szarvasmarhát, és három éven belül több tucat fafaj tért vissza természetes módon. Néhányan már öt méter magasak voltak. Ez tökéletesen bemutatja a fügefák szerepét az erdő újratelepítésének felgyorsításában.

Mongabay: Minden fajta füge egy bizonyos darázsfajra támaszkodik a beporzásában. Mi történik, ha a melegedő éghajlat káros a darazsak biológiájára, amint azt a laboratóriumban kimutatták?

Mike Shanahan: Minden fügefaj a saját fügedarázs fajától függ, hogy beporozza virágait. Ha a darazsak eltűnnek, a fügének nem lesz magja, és nem érnek be, így számos madarat és emlősfajt megfosztanak a táplálékforrásuktól. Bár a fügedarazsak 80 millió évnyi változást éltek túl, beleértve a mainál melegebb időszakokat is, egyesek attól tartanak, hogy a globális felmelegedés jelenlegi üteme veszélyezteti a füge-fügedarázs kapcsolatot. Amikor Szingapúrban a kutatók néhány fokkal megemelték a hőmérsékletet egy laboratóriumban, számos fügedarázsfaj élettartama drámaian csökkent. Bár ez a kísérlet kimutatta, hogy a kifejlett fügedarazsak érzékenyek a szélsőséges hőségre, nem ismétli meg a globális felmelegedés fokozatos természetét.

A fügedarazsak képesek lehetnek alkalmazkodni a hosszú távon lassan emelkedő hőmérséklethez. Nagyon rövid reprodukciós idejük van – mindössze néhány hét –, valamint nagyszámú utód. Ez azt jelenti, hogy amikor a környezeti feltételek megváltoznak – ahogyan ez meg is történik – minden olyan fügedarázsnak, amelynek természetes genetikai változata segíti a túlélést, több utódot kell nemzenie, ezáltal lehetővé téve a fügedarázs fajok alkalmazkodását. Steve Compton fügebiológus azt sugallja, hogy a darazsak ezért alkalmazkodni fognak az emelkedő hőmérséklethez akár fiziológiájuk, akár viselkedésük megváltozása révén – például éjszakai repüléssel a nappali helyett, hiszen olyankor hűvösebb van. Az, hogy a fügedarazsak mennyire élnek túl a felmelegedő világban, attól függ, milyen magasra és milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet, és ez a folyamat a mi kezünkben van, ha akarunk, tudjuk befolyásolni.

Közvetlenebb fenyegetést jelent a fügefák számára az ember által elkövetett erdőirtás, és az ennek következményeként bekövetkező gyümölcsevők elvesztése. A folyamatban részt vevő nagyobb állatok közül sokat a vadászat és az élőhelyek elvesztése egyaránt fenyeget. Ami pedig az éghajlatváltozást illeti, jobban aggaszt az emberiség korlátozott alkalmazkodási képessége és a szén-dioxid légkörből való eltávolításának lassú üteme. A jó hír az, hogy a fügefák mindkettőben segíthetnek, ha hagyjuk nekik.

Mongabay: Ahogy a füge és a darazsak egymásra támaszkodnak, úgy mondják, hogy a füge és a binturong (más néven medvemacska) erősen támaszkodik egymásra, mivel az utóbbiak a füge olyan termékeny fogyasztói, és ezért magjaik kulcsfontosságú terjesztői. Milyen más állatok is fontosak a magvak szétszóródásához?

Mike Shanahan: A binturongok bozontos bundájú éjszakai állatok, amelyek Délkelet-Ázsia esőerdőiben élnek. Táplálkozásuk rendkívüli mértékben függ a fügétől, és szinte minden idejüket magasan az esőerdő lombkoronájában töltik. Emiatt különösen fontos terjesztői a fojtogató füge magjainak, amelyeknek a magas esőerdei fák zugában és üregeiben kell csírázniuk.

Fotó: Tassilo Rau

A madarak közül a fojtogató füge legjelentősebb terjesztői közé tartozik a szarvascsőrű, a barbet és a gyümölcsgalamb. Az emlősök közül sok főemlős és gyümölcsdenevér tölti be ezt a szerepet. A binturonghoz hasonlóan sok ilyen állat nagymértékben függ a fügétől, és az év nagy részében keveset táplálkozik más forrásból. De véleményem szerint kevesen olyan menők és kíváncsiak, mint a binturong.

Mongabay: Hogyan lehetnek hasznosak a füge-újrateremtési projektek az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítésekben? Ön szerint be kellene őket vonni a szén-dioxid-kibocsátású gazdálkodási rendszerekbe?

Mike Shanahan: Az éghajlatváltozás mérsékléséhez a trópusokon az erdőképződés gyors növekedésére lesz szükség. Míg az ültetvényeknek szerepük van, a természetesebb erdők a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint a helyi közösségek erőforrásainak és megélhetésének biztosítására is alkalmasak. Célszerű az őshonos fügefákat bevonni a trópusi és szubtrópusi területek újraerdősítésére irányuló erőfeszítésekbe, mert felgyorsítják a fejlődést, ami az emberek és a vadon élő állatok számára egyaránt előnyös.

2011-ben láttam ezt a gyakorlatban Dél-Afrikában. Durban önkormányzata több vadon élő fügefajtát is felhasznált, többek között más növényeket, hogy ösztönözze az egykor hulladéklerakó terület újraerdősítését, ezt megelőzően pedig egy cukornád-ültetvényekkel tarkított tájét. Az erdősültség növelésével és a szén-dioxid tárolásával ellensúlyozta a város szén-dioxid-kibocsátást, amely abból származott, hogy Dél-Afrika rendezte a világbajnokságot az előző évben. A projekt munkahelyeket teremtett, és a helyi lakosságnak fizettek azért, hogy magokat gyűjtsenek, facsemetéket neveljenek, amíg készen nem állnak az ültetésre, majd elültessék őket a kijelölt területre. A biológiai sokféleség óriási növekedést mutatott, és több ezer tonna szén-dioxidot vontak ki a légkörből.

Ami a „szén-gazdálkodást” illeti, a fügefát már világszerte használják agroerdészeti rendszerekben. Árnyékot adnak más növényeknek, állatoknak és embereknek. Lombozatuk takarmányt ad, és gyökereikkel, kérgével és latexszel együtt számos hagyományos gyógyszer forrása. Valójában világszerte a kultúrák szabályokat, törvényeket vagy vallási elméleteket dolgoztak ki a fügefa kivágása ellen. Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában és a csendes-óceáni térségben a fügefák az istenekhez és szellemekhez kötődő vallások központi helyévé váltak. Szerintem ez nem véletlen. Szerintem ennek ökológiai alapja van, és mélyen gyökerezik a távoli múltunkban.

Mongabay: Hogyan használják a drónokat a fügefákkal való újraerdősítés eszközeként?

Mike Shanahan: Időbe és pénzbe kerül, hogy a fügefákat faiskolákban magról neveljék, és rengeteg emberi energiára van szükség ahhoz, hogy nagy távolságra, zord terepre vigyék őket, hogy újraerdősítésre alkalmas területeken ültethessék el őket. Ha belegondolunk, milyen léptékben kell újraerdősíteni, világosan látszik, hogy még a fügefáknak is szükségük van segítségre minden szuper képességük ellenére. Thaiföldön Steve Elliott biológus úgy próbálja leküzdeni ezeket a kihívásokat, hogy drónokat használ a magok kiszállítására. Mind fügemagot hidratáló gélbe csomagolnak, hogy a lehető legjobb esélyt adják a csíraképességük megőrzésére. Így segítenek a robotok is az erdők újratelepítésében.

Ezt az interjút először a Mongabay.com tette közzé, és itt közlöm a fordítást Creative Commons licenc alatt.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu