Fügés ember

A most bemutatásra kerülő afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) a cikk megírásának pillanatában hivatalosan nincsen jelen Magyarországon, de Európa több országát (Ciprus, Málta, Portugália [Madeira], Spanyolország [Kanári-szigeteken és Andalúzia], Ausztria, Franciaország, Olaszország) már sikeresen meghódította. Ebből szerény véleményem szerint az következik, hogy a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) és a fekete fügelégy (Silba adipata) után az elkövetkező években bármikor megjelenhet hazánkban az afrikai fügelégy is.

Hogy a Közép-Afrikából származónak tekintett, gyümölcslegyek (Drosophilidae) családjába tartozó rovar miért a fügelégy elnevezést kapta, nem tudni, ugyanis nem fajspecifikus kártevő, így nem kizárólag egy gazdanövénye van, hanem úgy nagyjából 80. Ezek között azonban valóban szerepel a füge is olyan egyéb gyümölcsök mellett, mint az őszibarack, eper, málna, szeder, nektarin, szilva és szőlő például, amelyek között több olyan is van, melyből hazánk importálni szokott. A gyümölcsimport pedig eleve egy behurcolási lehetőséget biztosít az afrikai fügelégy számára hazánkba. Bár egyes vélemények szerint a mérsékelt égövön nem képes áttelelni, Van ezzel ellenben olyan tanulmány is, amely szerint a légyfajok – közöttük az afrikai fügelégy is – képesek alkalmazkodni a környezeti tényezőkhöz, és megváltoztatni a hidegtűrésüket.

Az afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) bemutatása

Az afrikai fügelégy megjelenésében és méretében is sok hasonlóságot mutat a hazánkban már országos elterjedtséget mutató pettyesszárnyú muslicával (Drosophila suzukii), de a fejtől a potrohig hosszában átfutó, majdnem párhuzamos vonalak miatt jól elkülöníthető attól. Az afrikai fügelégy főként másodlagos kártevő, amely tojásait – alkalmankénk akár 60-70 darabot is – érett gyümölcsökön lévő mechanikai sérülésekre teszi le.

Ez a légyfaj tehát a gyümölcslegyek többségéhez hasonlóan az érett, illetve erősen túlérett gyümölcsöket részesíti előnyben. A fentebb felsorolt gyümölcsök közül több esetében (őszibarack, eper, nektarin, szilva, szőlő és füge) is fennál az elsődleges kártétel veszélye, mivel azoknak a héját/bőrét képes felsérteni a kikelő lárva. Az afrikai fügelégy a muslicákhoz hasonlóan rendkívül nagy számban tud megjelenni, és a szaporodásukhoz alkalmas állapotban lévő gyümölcsöket szinte teljesen be tudják lepni.

Sikeres szaporodásához a minimum hőmérsékleti küszöb 12-13 °C körül mozog, de az optimális fejlődés 28 °C fokon megy végbe. Az évi nemzedékek száma 12-16 között változhat az adott terület időjárási viszonyaitól függően. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint az éghajlati viszonyok és a tápnövények elérhetősége miatt számos EU-tagállamban kedvező lehet a helyzet az afrikai fügelégy megtelepedéséhez. Ahol ez megtörténik, ott várhatóan gazdasági hatással lesz a gyümölcstermesztésre ezek között különösen a füge- és eperkultúrák tekintetében.

Védekezés az afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) ellen

Sajnos ahogyan az általában a gyümölcslegyekkel lenni szokott, teljes érésben támadják a gyümölcsöket, így a vegyszeres védekezésre nem nagyon van lehetőség. Csapdázással lehet gyéríteni a számukat, illetve a kellő időben történő szüreteléssel. Vannak parazitoid darazsak, amelyek képesek megfertőzni a lárvákat, bábokat, de azok is csak gyéríteni tudják az afrikai fügelégy populációt. Ez a rovar megint egy újabb lesz azok közül, amelyekkel meg kell tanulni együtt élni, ha beteszi ízelt lábait az országba.

Eredjünk együtt az afrikai fügelégy nyomába!

Ha úgy véled az itt olvasottak alapján, hogy nálad is megjelent az afrikai fügelégy, akkor kérlek írj nekem egy e-mailt a FUGESEMBER[kukac]GMAIL[pont]COM címre. Csatolj hozzá egy vagy több jó minőségű fényképet a kártevőről, írd meg a település nevét és az észlelés dátumát. Előre is köszönöm, hogy segíted a kártevővel kapcsolatos munkámat.

Források:

• https://ipm.ucanr.edu/agriculture/fi...
• https://www.researchgate.net/publication/229...
• https://entomologytoday.org/2019/06/19...
• https://academic.oup.com/jinsectscience/article/23...
• https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pu...
• https://www.sciencedirect.com/science/article/ab...
• https://www.researchgate.net/publication/23280...