Fügés ember

Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) e gy Amerikából behurcolt polifág kártevő, amely bár 2004-óta jelen van hazánkban, nem egy nagyon meghatározó kártevő. Rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjébe és a lepkeszárnyú kabócák (Flatidae) családjába tartoznak.  Háztetőszerűen összecsukott szürkésfehér, viaszporral borított, ezüstös szárnyai és sárga szemei könnyen felismerhetővé teszik. Mérete mindösszesen 5-8 mm, és a növényeken pattanva közlekedik. Igen sokféle termesztett, vadon előforduló növényen, illetve gyomnövényen megtelepedik és táplálkozik. A közterületre ültetett növényfajok közül főként az ostorfán, a vadgesztenyén, a juharon, a hárson, a kőrisen, az akácon, a platánon és az eperfán gyakori. Házi kertekben leginkább szőlőn, őszibarackon, dión és birsen károsít, de nem veti meg a fügefákat, fügebokrokat ( Ficus Carica)  sem. Ezek a szipókás rovarok leggyakrabban a növények hajtásain és a levelek fonákán, a főér közelében találhatók meg. Jelenlét...

Az elmúlt jó néhány éveben országszerte felütötte a fejét a gombásodás okozta levélfoltosság, amit sokan a füge mozaikvírusként (FMV) azonosítanak a hasonló tünetek miatt. Természetesen nem minden az, aminek látszik hiszen a vírusokon kívül még ott vannak a baktériumok és a gombák is, amelyek sot általánosságban véve több esetben okoznak gondot, mint a vírusok. Az alábbi teljes cikk Berényi József fügetermesztő írása, és személyes tapasztalatain és kísérletein alapuló gyógymód a minden valószínűsggel gombás eredetű levélfoltosság ellen. Köszönjük, hogy megosztotta velünk, és hozzájárult, hogy a blog keretein belül közkincsé tegyük ezt a tudást. A gomba okozta betegség pedig nem vírus, és réz, kén tartalmú gombaölő szerekkel kezelhető, és a folyamat visszafordítható. Én öt éve kaptam az első fertőzött növényemet, ami egy szempillantás alatt lefertőzte az egész állományt (azóta már több helyről is kaptam, és több ismerős is kapott ezektől független forrásból fertőzött növényeket) . ...

A fügemozaik betegség (FMD) egy komplex vírusos betegség, amellyel 12 vírus, köztük egy megerősített kórokozó, fügemozaik mozaik emaravírus (FMV) és három viroid társul világszerte. A fügének ( Ficus Carica)  egy régóta ismert és világszinten jelentős vírusos betegsége. Az FMD-t először az 1930-as évek elején írták le Kaliforniában. A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön fog tüneteket okozni. A betegség hatására a levélen jól látható sárga (klorózisos) , úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. Ezek később a teljes levéllemezre kiterjednek, majd beszáradnak, barnulnak, míg legvégül a levél lehullik. A gyümölcsök esetében pedig gyakori jelenség lehet a korai gyümölcshullás, ezáltal pedig a csökkent mennyiségű termés. Mindezen tünetek mellett jellegzetes lehet még, hogy a levélér kifehéredik, a leveleken defomitás jelentkezik. Nagyon súlyos fertőzés esetén úgynevezett tölgyfalevelűség alakul, vagyis a levél nagyon hasonlítani fog egy tölgyfa levélre. A gyümölcsökön ...

Sokáig tartotta magát, hogy a fügének nincsen hazánkban kártevője, majd megjelent a füge-levélmoly, amely mára már meghódította egész Magyarországot. Azóta minden szezonban rengetegszer találkozni a kérdéssel, hogy mi rágja a füge levelét, vagy hogy mi szövi be a füge levelét. A tipikus kárkép ugyanis a kilyuggatott levelek, pókhálószerű selyemszálak alatt megbúvó hernyó. Ez a kártevő nem más, mint a füge-levélmoly. A levélmolyfélék családjába tartozó füge-levélmoly (Choreutis nemorana) egyre több helyen okoz gondot a füge (Ficus Carica) bokrokon. Ezt a kártveőt igen gyakorta ligeti molynak is nevezik, ami azonban a faj életmódjának ismeretében kerülendő, szemantikai értelemben félrevezető. Európa mediterrán területein jelentősen elterjedt kártevő, gyakori faj, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Elterjedésének északi határa Közép-Európa, Európa északabbi területein nem fordul elő. Legészakabbi előfordulása Londonból szá...

A füge (Ficus Carica) egy csodálatos növény, már megjelenésében is szemet gyönyörködtető, hát még a beérett fügék mézédes íze. Nem csoda, hogy egyre többen választák a kertjükbe a fügét, hiszen a lassan, de biztosan változó éghajlati viszonyainknek köszönhetően a füge jól érzi magát nálunk, és több éréshullámban is megajándkéoz minket a bibliában is említett fantasztikus terméseivel, ha kertünkben a megfelelő helyre ültetjük. Korábban már írtam a füge gondozásáról és környezeti igényeiről , ebben a posztban most pár mondatban azt szeretném összefoglalni, hogy hogyan is ültessük ki krtünkbe a fügét. A fügének feltétlenül szükséges, hogy legalább napi 8-10 órában érje teljes napfény, mert enélkül nem fog gyümölcsöt érlelni. Ezért az első és legfontosabb az ültetési hely kiválasztása. Ezen felül szereti könnyen felmelegedő, jó vízelvezetésű talajokat, amelyeknek pH értéke 5,5-8,0 között van. Láthatjuk tehát, hogy nagyjából minden kerti talajon nevelhető füge. Nem zavarja a köves, kavicso...

Azt ugye már többször leírtam, hogy a fügék ( Ficus Carica)  általánosságban nagyjából -15 fokig tolerálják a fagyot, de ha tartósan van hidegebb mínusz 10-12 foknál, akkor már az is károkat okozhat. Vannak fajták amelyek kicsit jobban, és vannak fajták, amelyek kicsit kevésbé viselik el a fagyokat, de nagyjából ± 2 fok az eltérés a fagytűrésben. Amiről most szeretnék írni, az viszont egy másik téma: a füge részleges fagykára, vagy más néven a tavaszi fagykár. Mit is jelent ez pontosan? A fentebb leírt hidegtűrés arra az esetre vonatkozik, ha a téli álomban, azaz nyugalmi állapotban van. Azonban ha a hőmérséklet 4-5 napon át meghaladja a 10-12 Celsius fokot, akkor a füge lassan elkezd felébredni téli álmából. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ásítozva nyújtózik egyet hajnali napfényben. Sajnos nem ennyire látványos a dolog. A nedvkeringése lassan beindul, a rügyek elkezdenek először alig láthatóan, de ha egy hétnél tovább is meleg van, akkor már szemmel láthatóan is duzzadn...

Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy kell-e locsolni a fügét ( Ficus Carica) , vagy sem. És ha kell öntözni, akkor milyen időközönként, és milyen mennyiségben. A felmerülő kérdésre a válaszok rendre két csoportra oszthatók. A válaszadók egyik fele megesküszik rá, hogy a fügét rendszeresen, akár napi szinten bőségesen locsolni kell, mert csak akkor várható biztos termés. A válaszadók másik fele pedig azt állítja, a fügét nem nagyon kell a mi éghajlatunkon öntözni, mert szubtrópusi  (de ezen belül inkább mediterrán, tehát a továbbiakban csak mediterránként említem)  növény lévén jól bírja a száraz nyarakat. De kinek van akkor igaza? Ahhoz hogy ezt meg tudjam válaszolni, előbb megosztanék néhány gondolatot a fügéről. A füge egy mediterrán növény. Mint köztudott, a mediterrán éghajlat jellemzője a csapadékos, de enyhe tél, amelyet rendszerint egy meleg, száraz, csapadékban nagyon szegény nyár követ. A füge pontosan ezt az éghajlatot szereti. Jeszenszky Árpád leírásából tudhatjuk, h...

A  Ficus Carica  Pingo de Mel füge egy Spanyolországból és/vagy Portugáliából származó féltörpe füge fajta, amely akár konténeres nevelésre is alkalmas. Legalábbis ezt írják róla. Számomra már a kezdetetktől egy nagyon kedves fajta, mert különleges a kinézete. Már amikor megláttam az interneten, akkor nagyon érdekelt, és már akkor eldöntöttem, hogy nekem mindenképpen kell ilyen fajta füge. 😊 Nem volt egyszerű, de sikerült hozzájutnom néhány dugványhoz, amelyek nagyon jó állapotban érkeztek meg hozzám. Már voltak picike kis fehér ponok (ezeket hívjuk gyökérkezdeményeknek) az ág darabokon, szóval sejthető volt, hogy nem ezzel a fajtával vállalom a legnagyobb kockázatot a dugványozással. Azzal, hogy már voltak rajta gyökérkezdemények nagyjából egy hetet spórolt meg nekem, akitől kaptam. 😊 Még tavaly (2020) szeptemberben történt a beszerzés és a dugványozás is. Hét darab dugványt kaptam, amiket azonnal eldugványoztam. Akit részletesebben érdekel ennek a hogyanja, az a füge sza...

Talán túlzás nélkül állítható, hogy a legjobb magyar fügefajta, mert valóban az egyik legkiválóbb fajta. Babits Mihály szekszárdi szőlőjéből való 150 éves fügebokorról szaporított koraérő, nagygyümölcsű, 10 dkg körüli, többször termő (háromszor) fajta. A leggyorsabban termőre forduló füge. Az ültetést követő évben biztosan terem. Korai érésű, első hulláma már akár július elején érik. Egy szedésre 25-30 kg-ot is szüretelhetünk róla. Ezért hát nem csoda, hogy az elsők között szereztem be ezt a rendkívüli, bár hazánkban elterjedtsége miatt közönségesnek is mondható füge fajtát. Megfelelő helyre ültetve hazánkban akár 3-4 méter magasra is megnőhet. Nagy, öblösen karéjos levelei rendkívül szépek, óriás legyezőkként terülnek szét a növényen. Már csak körte formájú, izgalmas ízű, vörösbarna színű terméseiért is megéri ültetni, melyek nyár végétől egészen októberig érnek. Gyümölcsének húsa puha, lédús, és zamatosan édes. Gyorsan nő, az éves vesszők növekedése elérheti akár az egy métert is. A...

Azt olvastam egy fügés szakmai oldalon, hogy a füge ( Ficus Carica)  egy olyan növény, amelyik nem feltétlenül igényli a téli mélynyugalmi állapotot. Azt írták, ha a környezeti feltételek adottak, akkor képes örökzöld lenni. Gondoltam, teszek egy kísérletet, hiszen rengeteg dugványt indítottam útjára ősszel. Gondoltam, ha már kigyökereznek, akkor hadd fejlődjenek a jó meleg lakásban tavaszig, hogy minél erősebbek legyenek a kiültetésre. Aztán gondoltam egy még merészebbet. Lombhullás után kaptam két darab Ronde de Bordeaux gyökérsarjat. Már csak leszáradt levelek voltak rajtuk. Fogtam, beültettem őket egy-egy méretüknek megfelelő cserépbe, és bevittem őket a házba... Alig telt el felettük pár jó kis szoba hőmérsékletű nap, máris duzzadni kezdtek a rügyek rajtuk, majd újabb néhány nap elteltével ki is pattantak. Annyira örültem, hogy csak na. Próbáltam, minél közelebb vinni őket az ablakhoz, de a párkányra nem fértek fel, mert ott a fiatal, kihajtott Pingo de Mel, Babits , és a lak...

A füge ( Ficus Carica)  termése frissen és aszalva is fogyasztható, ízletes gyümölcs, amelyet különleges íze és textúrája miatt sokan kedvelnek. Sokoldalúan felhasználható, ráadásul nagyon egészséges is, így érdemes minél gyakrabban enni. A füge nemcsak rendívüli módon finom, de állítólag még szépít és ősidők óta ismert afrodiziákum is egyben. Ki gondolná, mennyi mindenre jó ez a csodálatos gyümölcs? A füge szinte minden vidéken a nemi gyönyörök jelképe. Már Ádám és Éva is fügefalevelet viselt, és az ókori sportolók előszeretettel fogyasztották teljesítményük fokozására. Sokak kedvence ez a harang alakú gyümölcs, ráncos és bőrszerű külsejével – a füge az egyik legédesebb gyümölcs, ráadásul az illata is csábító! A fügét, ezt az igen ősi kultúrnövényt, melyet a Biblia is többször megemlít, a háztáji kis kertekben is termesztik. Manapság török, francia, spanyol földön, és Kaliforniában termesztik leginkább. Féltrópusi növény, ezért csak meleg, napos, szélvédett helyen terem jól. Erede...

A  Ficus Carica  Ronde de Bordeaux (RDB) fügét azért választottam bele a gyűjteményembe, mert egy kiváló francia fajta hírében áll. Jól bírja a mi hideg teleinket, nem szenved jelentős kárt a csapadékos ősztől, mert nem hajlamos a cefrésedésre. Nem véletlenül tartják tehát nagyon jó fajtának. A Ronde de Bordeaux bő másodtermést hoz, és rendkívül édes, aromás, gyümölcsös íz jellemzi. Egyes leírások szerint az ízében még egy kis epres felhang is érződik, de én nem tudtam kimondottan epres ízként azonosítani. 😍 Közepes növekedésű, állítólag két-három méter magasságúra nő meg. A fügéinek alakja kerek, nyaka rövid. Bőrszíne feketés-sötétlila, vékony. A héj és a pép közötti hús nagyon keskeny, pépje epervörös. Serlegnyílása zárt. Levelei ujjasan karéjosak. A zárt serlegnyílású fajtáknak nagyon nagy előnye, hogy a rovarkártevők kisebb eséllyel fedezik fel, mint a nyílt serlegnyílású fajtákat, amikre kimondottan jellemző, hogy ha egyszer a hangyák kiszagolják, akkor akár egy e...