Fügés ember

Korábban írtam egy cikket arról, hogy Jókai Mór is szerette a fügét , amely érzését papírra vetette a Kertészgazdászati Jegyzetek című remekbe szabott írásában is. Mielőtt ezt a cikkem megírtam, nyomoztam, hogy esetleg bárhol is lehet-e még Jókai fügéiből. Sajnos sem a budapesti Jókai-kertben, sem a balatonfüredi Jókai Emlékház kertjében nincsen füge jelenleg. Ugyanakkor a Jókai Emlékház tekintetében kaptam egy megtisztelő felkérést, hogy tartsak egy előadást a fügefákról, fügebokrokról a Múzeumok Éjszakája alkalmából megrendezett rendezvénysorozat részeként, amelyet én elfogadtam. Időpont és helyszín: 2024. június 22. 16:00 Jókai Mór Emlékház 8230. Balatonfüred, Honvéd u. 1. Ha van kedvetek és időtök, akkor gyertek el június 22.-én szombaton Balatonfüredre a Jókai Mór Emlékházba . Találkozzunk a hétvégén Balatonfüreden! 😎

Az interneten sokszor igen vad dolgokat lehet fellelni, amelyek kipróbálása vagy alkalmazása akár még élet- és balesetveszélyes is lehet. Egy időben olyan videók járták az internetet, miszerint a füge latexes tejnedvét a szembe csepegtetve különböző szembetegségeket lehet gyógyítani. El sem tudom mondani, hogy ezt kipróbálni mennyire veszélyes lehet, hiszen arról már korábban is írtam, hogy a füge latexes tejnedve irritatív anyag, a bőrrel érintkezve még az arra amúgy nem érzékenyeknél is fényérzékenységet vált ki , amely nyomán kisebb mennyiségű napfény is börégést okozhat. Ugyanez a helyzet akkor is, ha belsőleg alkalmazzunk a füge latexes tejnedvét. Ha pedig valaki érzékeny vagy allergiás rá, akkor nagy erős reakciókat válthat ki a szervezetből a bőrpírtól kezdve egészen akár az érintett bőrfelület felhólyagosodásáig. De akkor miért is lehet a fügelevélből készült teát, vagy éppen a zöld fügékből készülte befőttet elfogyasztani különösebb kockázatok nélkül? Ez azért van, mert a ...

Sokszor írom le magam is, hogy az éghajlatunk változásának köszönhetően egyre több idegenhonos faj jelenik meg hazánkban. Egy faj megjelenhet természetes terjeszkedése révén, illetve behurcolással. A behurcolt fajok csak akkor okozna problémát, ha amúgy a környezeti adottságok, az éghajlat és úgy általában minden kedvező a megtelepedésükhöz és a fennmaradásukhoz. A most bemutatásra kerülő amerikai darázscincér (Neoclytus acuminatus) , vagy ahogy angol nyelvterületeken hívják, a vörösfejű kőrisfúró „redheaded ash borer” az utóbbi, azaz a behurcoltak csoportjába tartozik, bár hozzá kell tenni, hogy ennek ellenére sikeresen hódítja meg az öreg kontinenst. Hazánkban is egyre többször lehet jelenlétét észlelni. Az amerikai darázscincér bemutatása Az amerikai darázscincér nagyjából 12–16 mm hosszúak kifejlett korukban és meglehetősen hosszú csápjaik vannak, amelyek a hegyük felé megvastagodnak. A fej és a tor vörösesbarna színű, szárnyfedőin pedig négy kontrasztos sárga csíkkal rende...

Magyarországon már 2008-óta dokumentáltan jelen van a fügedarázs (Blastophaga psenes) , a Ficus carica és Ficus palmata beporzó rovara. Eddig tőlünk északabbra nem volt még hivatalos adat a fügedarázs jelenlétéről. Ugyanakkor Európa számos országában vannak fanatikus füge gyűjtők és rajongók, akik közül többen is igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy megtelepítsék fügés kertjeikben a fügedarazsakat. Forrás: dez.pensoft.net Nem tudni, hogy ennek köszönhető-e vagy csak spontán természetes úton jelent meg egy szomszédos országunkban ez a parányi rovar, de a mai napon  hivatalos közlemény jelent meg, amely kimondja, hogy Németország nyugati és délnyugati részén négy különböző helységben is detektálták a fügedarázs jelenlétét , amelyet megfigyelt és gyűjtött példányokkal igazoltak is 2022-ben. A kutatók és a szakemberek még vitatják a megjelenés lehetséges okait az ország több pontján is, ugyanakkor azt már biztosan lehet tudni, hogy a három észlelési helyen gyűjtött da...

Sokszor hallom, olvasom, hogy a levéltetvek nem szeretik a fügét, mert nem bírják a latexes tejnedvét. Sejtettem én korábban is, hogy ez azért nem teljesen igaz, bár a saját fügéimen sem láttam sosem tetveket eddig. Ez egy olyan téma, amiben állandóan vita van (mint például a füge metszése , vagy éppen a füge locsolása témákban) , de azt hiszem, most sikerült kelő bizonyítékot szereznem arra, hogy kimondhassam: megdőlt a mítosz, miszerint a levéltetvek nem szeretik a fügét... Az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a munkahelyem környéként (Budapest, XI. kerület) feltérképezzem a füge-levélbolha fertőzöttséget , és ennek okán már igen kora tavasszal bejártam igen sok helyet a kerületben, és megvizsgáltam igen sok fügebokrot. Eközben számos alkalommal találtam sajnos arra bizonyítékot, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de a levéltetvek igenis jelen vannak a fügebokrokon. Az is lehetséges, hogy csak akkor mennek a fügére, ha más nincsen a k...

Megjelent a Kertbarát Magazin legújabb száma , amelyben a fügéről olvashattok egy négy oldalas cikket. A magazin szerkesztősége megkeresett engem, hogy a fügéről még nem írtak, és lenne-e kedvem egy fügés anyag összeállításában részt venni. Nagyon megtisztelőnek éreztem a megkeresést, ezért természetesen igent mondtam. Az eredmény a Kertbarát Magazin május-júniusi számában  olvasható, ez itt csak ízelítő. 😁 Egy érdekes cikket olvashattok a lapban a fügéről, a fügedarázsról, és a füge felhasználásáról a konyhában. Kaphattok tippeket a füge gondozásáról, igényeiről, de ha csak enni szeretitek a fügét, akkor is érdemes lehet elolvasni, mert ínycsiklandó recepteket is találhattok a négy oldalas cikkben. Keressétek az újságárusoknál, mert már megjelent... 🙃

Nagyjából két éve döntöttem el, hogy szeretnék majd saját fügedarázs   (Blastophaga psenes) populációt Farmosra, ezért gőzerővel álltam neki a kaprfügék kinevelésének. Több forrásból is vannak kaprifügéim, és tavaly ért el odáig a dolog, hogy megpróbáljam őket betelepíteni. Az ugye nem titok, hogy Magyarországon már hosszú évek óta jelen van a fügedarázs egy egészen picike területen, de az Alföldön stabil populációja nem ismert eddig, ezért gondoltam, hogy majd én közbejárok az ügyben... Kaptam postán olyan tavaszi (profichi) kaprifüge terméseket, amelyekben ott voltak a pici fügedarazsak, és éppen a kirajzásuk folyt. Ezeket kis kampókkal felakasztgattam a kaprifügéim ágaira, hogy az ezekből kirajzó fügedarazsak legelőször a kaprifügéim nyári terméseit (mammoni) találják meg. Ez meg is történt, az újdonsült lakók beköltöztek a nyári kaprifügéimbe, majd ahogy annak a rendje van, ősszel kirajzottak onnan, és beköltöztek a kaprifügék téli (mamme) terméseibe, ahol leraktá...

Ahogy az itt az Alföldön lenni szokott, idén is igen nagy lendülettel érkezett a tavasz a télbe. Úgy értem ezt, hogy február második felében jött egy olyan erős és tartós felmelegedés, hogy nem csak a hagyományosan megszokott gyümölcsfák kezdtek el ébredezni, de március első felében már hajtani kezdett a kertek alatt a füge. A nagyobb városokban, ahol a hősziget hatás miatt ennek kisebb a veszélye, nem olyan nagy gond ez, mint vidéken. Miért is baj ez? Azért, mert miután a növények nedvkeringése beindul, rendkívüli módon lecsökken a fagytűrésük. Emiatt panaszkodnak a barack félék, illetve sokszor az almák miatt a gazdák minden évben, és már nem ez az első év, amikor ebbe a sorba beáll a füge is. Április elejére már itt, Farmoson is cseresznye vagy akár dió méretű fügéket is mutattak a fügebokrok, amelyeket már a kipattant rügyekből előbújó levelek is kísértek. Jött a sarkvidéki hideg! Aztán jött egy hirtelen sarkvidéki hideg légtömeg, amely ugyan ide, Farmosra fagyot nem hozott...

A füge-levélbolha 2022-es magyarországi megjelenése óta folyamatosan jelen van, és egyre nagyobb területek hódít meg. Olvasóimtól is egyre több olyan levelet kapok, amelyben a füge-levélbolha (Homotoma ficus) megjelenéséről panaszkodnak, és tanácsot kérnek, hogyan védekezhetnének ellene. Írtam már cikket korábban a füge-levélbolha elleni védekezés lehetőségeiről , de akkor nem tértem minden lehetőségre, az akkori cikk elsődleges célja egy felhívás volt, hogy küldjetek nekem minél több észleléet erről a kártevőről . Ez úton is köszönöm a sok-sok visszajelzést, amit küldtetek. Ezekből is látszik, hogy sajnos igen stabilan megvetette a lábát a füge-levélbolha hazánkban. Én jómagam a Budavári Török kerti fügéken is felfedeztem a kártevőket , szóval Pécsről sikerült feljutnia a fővárosba is már. A kertészetek pedig majd gondoskodnak – természetesen nem szándékosan – arról, hogy szétpostázzák az ország minden pontjára. De milyen kártevő is a füge-levélbolha? Maga a füge-levélbolha ...

Akinek vannak cserepes vagy dézsás növényei, már biztosan találkozott azzal a jelenséggel, hogy az edénybe befészkelik magukat a földigiliszták. Köztudott a földigilisztákról, hogy a talajminőség szempontjából a jelenlétük rendkívül előnyös. De jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon ez igaz-e akkor is, ha az a talaj éppen egy cserépben vagy dézsában van. Ebben a cikkben ezt a kérdéskört taglalom. A földigiliszták hasznos kis élőlények, amelyek a talajban élik egész életüket és ott is szaporodnak. Szaprofágok, amely annyit jelent, hogy korhadó-szervesanyag-maradványokkal táplálkoznak. Bizonyos fajok, mint például a közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) képesek kevéssé elromlott vagy akár a teljesen friss, üde zöld növényi részekkel is táplálkozni. Ezen növényi részek kedvéért éjszaka kimásznak a föld felszínére, és ott csemegéznek. Más fajok a humuszos talajjal táplálkoznak, és erősen elbomlott, humuszos szerves anyagokat fogyasztanak. Ezek a fajok általában fakó szín...

Sokszor írtam már arról, hogy a fügék többsége igen sikeresen tartható dézsákban is akár a balkonon. Írtam már arról, hogy ezeket a dézsás fügéket hogyan kell gondozni, trágyázni és teleltetni , de nem írtam még az egyik legfontosabb feladatról, a rendszeres gyökérmetszésről. Pedig ez egy nagyon fontos művelet, hogy kedvenc dézsás fügénk megőrizze vitalitását, és folyamatosan fejlődhessen, növekedhessen. A napokban osztottam meg a videómat a YouTube csatornámon a fügék gyökérmetszéséről, és mint azt tőlem megszokhattátok, ehhez a videóhoz is tartozik egy cikk itt a Fügés emberen, amelyben kicsit bővebben, részletesebben írom le mindazt, amit a vidóban bemutatok. Mi is az a gyökérmetszés, és mire való? A növényeknek, így a fügének is szokása, hogy a gyökérzet és a lombkoran arányosak legyenek egymással. Ezért a kicsi, szűk helyre ültetett növények növekedése és végső mérete elmarad azokétól, amelyeknek bőven van területük a fejlődéshez. Így van ez a dézsás növényekkel, dézsás fü...

FRISSÍTÉS (2024.04.20): ELFOGYOTT AZ ÖSSZES DUGVÁNY! Nem tudok több megrendelést felvenni. Akik eddig megrendelték, azoknak még postára adom, de több nincsen! 😕 Ne adjatok le több rendelést! Köszönöm a megértést! Idén tavasszal metszésből származó Farmosi barna dugványok korlátozott mennyiségben eladók. A dugványok nagyon szépek, egészségesek, és kihajtás előtti állapotban vannak. Ilyenkor sokkal könnyebben gyökeresednek. Minden dugvány legalább három nódusszal (rügy) rendelkezik, de általában többel. A dugványok ára 500 Ft / db. Minimum rendelés 3 db. Csomagolási- és postaköltség 1600 Ft ajánlottan feladva. Egy levélben 12 dugvány fér el. 12 db felett két levélben tudom feladni (2 x 1600 Ft lesz akkor a postaköltség). Még így is olcsóbb, mintha csomagban küldeném, mert az 3400 Ft lenne. Csomagolás: nem bolyhosodó, nem szétfoszló nedves törlőkendőbe tekerem a dugványokat, majd így teszem nylon zacskóba. Végül ezt teszem buborékfóliás borítékba, hogy biztosan ne sérüljön meg. ...

Sok témában írtam már cikkeket a fügével kapcsolatban, de a minap egy olyan kérdést tett fel nekem egy olvasó, amire eddig nem is gondoltam, hogy felmerülhet. A kérdés az volt, hogy jó ötlet lehet-e fügefát magaságyásba ültetni. Gondoltam, a válaszomat egy részletes és alapos cikkben írom meg. 🤠 Manapság egyre népszerűbbek a házikertészek körében a magaságyások. Ezek lehetnek a talaj szintjétől mindössze néhány centiméterrel megemelve, vagy akár méteres magasságban is attól függően, hogy milyen célból készülnek. Néhány dolog azonban közös a magaságyásokban, ezek pedig a következők: Télen a talaj hamarabb, és jobban lehűl benne, mert kevésbé tud érvényesülni a talajból felfelé sugárzó talajhő. Tavasszal hamarabb indul melegedésnek a talaja, mert jobban érvényesül benne a napsugárzás melegítő ereje. Ugyanakkor a hideg tavaszi éjszakákon vissza is hűl, így a nappali/éjjeli hőmérsékletváltozások kevésbé kiegyenlítettek benne. Hamarabb kiszárad benne a talaj a nyári h...

Rendszeresen visszatérő téma a közösségi platformokon, hogy a fügét érdemes-e fának nevelni. Vannak, akik szerint ez a legjobb módja a füge termesztésének, de valóban így van ez? Bár már korábban is írtam cikket arról, hogy a fügebokor vagy a fügefa a jobb választás , ebben a cikkben is ezt a témát fogom boncolgatni részletekbe menően pro és kontra érvekkel megtűzdelve. Miért akarják egyesek fának nevelni a fügét? A legtöbbet hallott érv az, hogy mert így szebb, vagy hogy mert így nem kell bujkálni alatta, és kisebb helyet foglal. Van, aki szerint emellett még többet is terem, de ugye ez eleve paradoxon, mert ha kisebb helyet foglal, az azt jelenti, hogy kisebb a koronája, azaz a termőfelülete, így nem teremhet többet. Azon kívül tehát, hogy valójában a fának nevelt füge eltekintve néhány kivételtől nem teremhet többet, mint a bokor, a többi érv még igaz is lehet szubjektív szempontok alapján. Én mégsem ajánlanám a füge fának nevelését! Ez azért van így, mert a fa nem más, mint ...