Fügés ember

Aki rendszeresen olvasgatja a cikkeimet, az rájöhetett már, hogy a legendás mondat, miszerint hazánkban a fügének nincs kártevője és kórokozója, nem teljesen felel meg a valóságnak. Sajnos a fügének is van bőven kártevője és betegsége a mi éghajlatunkon is. Ráadásul némelyik kártevő kimondottan alattomosnak mondható. Ilyen kártevők a most bemutatásra kerülő gyökérgubacs fonálférgek (Meloidogyne spp) . Fotó: Ballai Gergő Világszerte elterjedt fonálféreg genus a Meloidogyne, amelybe gyökérgubacsképző (root-knot nematode) , obligát endoparazita életmódot folytató fajok tartoznak (én most csak a füge vonatkozásában írok róluk, de rengeteg féle növényt érinthet a fonalféreg általi fertőzöttség) . 1877-ben Brazíliában Jobert figyelt meg először kávécserje gyökerein borsószem méretű vastagodásokat, melyek tojásokat és „fonálféreg-szerű” élőlényeket tartalmaztak. Tíz évvel később Goldi készített egy tanulmányt a kávécserje-betegségről, amelyben először leírta a Meloidogyne exigua fonálfér...

A közönséges füge (Ficus carica) az egyik legrégebbi ismert termesztett növény (termesztése megelőzte a gabonafélék, például a búza [Triticum spp., Poaceae] és az árpa [Hordeum vulgare, Poaceae] háziasítását) , és több mint 700 ismert fajtája van. 1 A füge egy több több törzsű, lombhullató szubtrópusi cserje, amely egyike az eperfafélék családjába tartozó Ficus nemzetség több mint 1400 ismert fajának. 2-4 A füge általánosan ismert termése valójában egy magába fordult virág, egy szikoniumnak nevezett szerkezet. 5 Mint ahogyan az a magyar nyelvben általánosságban elterjedt, a szikoniumot a növény „termésének” nevezzük. A füge beporzása is egyedülálló módon történik, mivel a beporzás az agaonid darazsak, más néven fügedarazsak (Blastophaga) családjától függ. Az agaonid darazsak és a füge évezredek alatt együtt fejlődtek ki, egymással szimbiózisban élnek, és egymás nélkül nem tudnak létezni. 3 A darazsak csak a füge termésébe tudják lerakni petéiket, és a fügét csak ...

A füge napégése, azaz a fügefák UV általi perzselésének problémáját jobbára csak azok ismerik, akik nevelnek dézsás fügét , vagy teleltetnek át lakásban fügét , amit aztán tavasszal ki kell vinni a szabadba. A probléma akkor is fennálhat, ha olyan helyről veszünk fügét, ahol mesterséges fény, vagy nagyon kevés természetes fény mellett tartották hosszú időn keresztül. Jellemzően ilyenek a hipermarketek kertészeti részlegei, ahol nulla természetes fény mellett, mesterséges megvilágításban tartanak növényeket akár több hónapon át is. Ezeknek a növényeknek, köztük a fügéknek is (továbbiakban csak fügék) a friss hajtásai, levelei nem találkoztak UV sugárzással a növekedésük során, így nem is alkalmazkodtak ahhoz. Ezeket a fügéket nem lehet egyik percről a másikra hirtelen kirakni a szikrázó napsütésbe, mert hiába igényli a füge a napi nyolc-tíz óra közvetlen napfényt, ha nincs ehhez hozzászokva, bizony a nap sugarai akár egyetlen nap alatt is felperzselik a füge zöld részeit. A napégés jel...

Hosszú ideje tervezek már írni a fügedarázsról (Blastophaga psenes) , és a fügedarázs hazai jelenlétéről egy önálló posztot, mert említeni már több cikkemben is megemlítettem. De valahogy ez eddig mindig elmaradt. Most pótlom eme restanciámat. 😊 Időközben azonban egy rovartani konferencián a fügedarázs és a füge kapcsolatáról tartottam előadást. Az előadásomat követően közzétettem annak vieóját (lentebb be van ágyazva ebbe a cikkbe is) , valamint egy, ennél a cikknél sokkal részletesebb cikket is írtam Fügedarázs (Blastophaga psenes) és a közönséges füge (Ficus carica) kapcsolata címmel. „A szmirnai típusú fügéket (Ficus carica) és az ún. caprificus fügéket (Ficus carica caprificus) vizsgálva Schmidt (2010) 2008-tól folyamatosan kimutatja a fügedarázs jelenlétét a Pécs város feletti házi kertekben, a Mecsek déli lejtőin. Bár a szerző 2010-es tanulmányában fotókkal is bizonyította a faj magyarországi elterjedését, a hazai hymenopterológusok mégsem tekintették a taxont a ma...

Egy általános érvényű cikket már írtam a  Korosabb, idősebb füge átültetése címmel, amely leírja a menetét általánosságban egy füge átültetésének. Ebben a posztban ezt most egy konkrét füge átültetésének lépéseivel leírva mutatnám be. Egy kedves fügekedvelő keresett meg azzal a problémával, hogy egy öt évvel ezelőtt Görögországból hozott fügéje itthon nem érlel termést, pedig odakint, Görögországban gyönyörű, zamatos lila fügék voltak a bokron. Hozott belőle szaporítóanyagot, majd elültette a kertjébe. Teremni terem, de nem érleli be. A füge tipusairól szóló cikkemben már leírtam, amit tudni kell a különböző típusú fügékről, így most itt csak annyit írok, hogy azt sikerült kideríteni, hogy ez egy szmirnai füge, amely beporzás nélkül nem érlel termést. Mivel azonban terveim között szerepel a fügedarázs betelepítése Farmosra, így megkérdeztem, kaphatnék-e belőle dugványnak valót. Erre azt mondta, ha kérem, nekem adja az egész növényt, mert neki nem kell így... Hát innen indul ...

A nappalok egyre melegebbek, és egyre többet süt a nap is. Az időjárásból ítélve nyugodtan állíthatjuk, hogy a tavasz már a spájzban van! 😁 Napkozben már szinte folyamatosan 10-12 Celsius felett jár a hőmérőben a higanyszál, ami azt jelenti, hogy hamarosan a szabadföldi fügék is elkezdenek ébredezni. Az én kertemben konkrétan megjelentek az első aprócska fügekezdemények már egy hete. Joggal merül hát fel a kérdés minden lelkes kertészben, hogy... Mikor vihetem ki a telelőből a konténeres fügéket a szabadba? A válasz igen rövid és tömör: akár már most! Bizony, jól olvastad. Bár hajnalonta még néha-néha visszatérnek a gyenge fagyok, de ezek már komolyabb károkat nem okoznak a félfás vesszőjű fügékben sem, azokban amelyek teljesen bekérgesedtek pedig semmilyet. Ezért eljött az idő, el lehet kezdeni kihordani a téliesített fügéket a pincékből, lépcsőházakból, vízóraaknákból, vagy ki hol tárolja. 😊 A fügék már készen állnak a hosszú tél után, hogy a napfény simogatása keltegesse ő...

...avagy a fügefák csodálatos megújulási képessége! Sokszor találkoztam már azzal a kérdéssel, hogy egy hatalmasra nőtt fügefát vagy fügebokrot hogyan lehet megfiatalítani, hogy újra kezelhető méretű legyen, és a terméseit se a felhők közül kelljen szüretelni. Ez a téma már itt, a Fügés emberen is többször lett érintve, de most egy külön posztot szánok annak, hogy vissza lehet-e vágni a hatalmasra nőtt fügefát. Előre szólok, hogy a cikk a fügére nézve kimondottan erőszakos jeleneteket tartalmaz. Gyengébb idegzetű olvasóimnak csak felnőtt felügyelete mellett ajánlott az elolvasása! 😁 A munkahelyem egyik bejáratánál a porta épülete mellett hosszú évtizedek óta állt egy fügefa. Igazából bokor, nem is fa, mert több törzse volt talajszinttől, de ezek annyira megvastagodtak, hogy már inkább volt nevezhető több törzsű fának. Sajnos akkoriban azonban még nem írtam fügés cikkeket, így nem is éreztem fontosnak lefotózni a hatalmas, majnem öt méter magas füge-szörnyet. 😁 Mivel azonban nagyon rá...

Tavaly ősszel nagyon megörültem neki, amikor az egyik hazai kertészet kínálatában megláttam egy Negru Svinita néven futó fügefajtát, mert gondoltam, találtam valamit, amim eddig még nincsen. Rendeltem is egyet, amit egy korrekt kiszállítás követett. Szép egészséges növényeket kaptam (mert rendeltem onnan más egyéb gyümölcstermőket is) , a Negru Svinita is gyönyörű volt. 😊 De mint tudjuk, a fügék elnevezései elég szövevényesek, és következetlenek tudnak lenni, így azért mérget nem vettem rá, hogy új fajtát találtam. Nekiálltam nyomozgatni egy kicsit, és hát a gyanúm beigazolódott, miszerint is a Negru Svinita valószínűleg nem egy általam eddig nem ismert fajta. Annyit tudtam meg, hogy a kertészet Csehországból hozza be a növényei egy részét, közte a fügéket is. A csehek meg állítólag sok esetben Romániából veszik, erre utalhat a Svinita szó is a füge elnevezésében, ami egyébként egy romániai település neve ( Sviniţa = Szinice ) . A település érdekessége, hogy mikroklímája alkalma...

Most, hogy a tavasz már kacérkodik velünk, és a napközbeni hőmérsékletek rendre meghaladják a +10-12 fokokat, a talajszint feletti teleltetőkben elkezdenek ébredezni téli álmukból a fügék. A közösségi platformokon naponta többször bukkannak fel az olyan kérdések, hogy kihajtott a füge a pincében/lépcsőházban, mit tegyek? Vagy hogy ez normális-e? Semmi ok a pánikra! Csak annyi történt, hogy a füge kialudta magát! A füge szenzorai folyamatosan érzékelik a környezet hőmérsékletét, és amint az tartósan, többször is +10 celsius fok fölé emelkedik, lassan beindul benne a nedvkeringés. A szeretett fügénk felébred téli álmából. Elkezdenek rajta duzzadni a rügyek, és szépen lassan megjelennek az első fügekezdemények, levelek. Ez egy teljesen normális folyamat, ennek így kell történnie. Az lenne a baj, ha nem így történne. 😊 Innentől viszont a füge nem bírja a fagyot, vannak igényei... Jó tudni azonban, hogy a fügének innentől kezdve vannak igényei. Amint lassan beindul a fügében a nedvkeringés...

Az elmúlt kicsit több, mint két év alatt a Fügés ember eléggé ismert lett – főleg mióta a Sokszínű vidék riportot is készített velem. Egyre többen jeleztétek nekem az elmúlt időkben, hogy fantasztikus kezdeményezésnek tartjátok a Farmosi füge-fajtagyűjtemény projektemet, ami ha úgy vesszük, tulajdonképpen egy fügés génbank. Többen is kérdeztétek, van-e lehetőség rá, hogy támogassátok akár pénzzel is a projektet, mert ti is értékteremtőnek tartjátok. 😊 Én – aki nem ismerne, itt olvashat rólam bővebben – nagyon örültem ennek a sok-sok visszajelzésnek, mert ezekben többek között azt is kifejezésre juttattátok, hogy a Fügés ember fügével foglalkozó szakmai, és tudományos honlap hiánypótló a magyar online média világában. Örülök neki, hogy ennyire értékelitek a munkámat, mert a sok-sok minőségi tartalom előállítása a magánélet, a munka, a család, a saját kert, plusz még a fügeföld mellett nem kis kihívás. Egyébként eddig is nagyon sokat segítettek, mert többen is küldtetek neke...