Translate

A füge kézi beporzása, avagy az önjelölt fügedarázs esete

A füge magról való neveléséről cikkemben már ejtettem szót arról, hogy a hazánkban jelenlévő, úgynevezett adriai típusú fügék magjaiból szinte teljesen esélytelen új növényt létrehozni, mert azok magjai meddők. A jelenség oka a partenokarpikus gyümölcséréssel magyarázható, ami azt jelenti, hogy egy növény úgy érlel gyümölcsöt, hogy virágait nem porozta be semmilyen rovar. A füge virágzata egy speciális virágzat (serlegvirágzat), amit csak egyetlen rovar, a fügedarázs képes beporozni. Ez a parányi kis beporzó azonban hazánkban nem nagyon van jelen, hiszen a fügedarázs hazánkban nem őshonos, és megtelepedni is csak a Mecsek enyhe telű dombjain, lejtőin, Pécs környékén [PDF] sikerült. Ugyanakkor tudni kell, hogy bár az adriai típusú füge beérik partenokarpikus módon is, azonban ha mégis történik beporzás, akkor nagyobb, finomabb, jobb minőségű terméseket érlel...

És pontosan ezen tény vezetett addig az elhatározásig, hogy megpróbáljak kézzel, manuálisan beporozni néhány fügét. Szeretném megtudni, hogy egyazon fajta gyümölcsei mennyire, és miben különböznek egymástól beporzást, és nem beporzást követően. De ugye a helyzet nem annyira egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Itthon ugyanis nem könnyű kapri fügét beszerezni. Külföldről lehet rendelni, de mire az értékelhető mennyiségű kapri fügét teremne, évek telnének el, és én most akartam ezt a kísérletet lefolytatni.

A kapri füge beszerzése...

Szerencsére a kedvenc online fügés közösségemben valaki arról panaszkodott, hogy több, mint tíz éve, Horvátországban találtak egy mindössze néhány centis fügét, amit kiástak, és gyökerestül hazahoztak. Elültették, szeretettel gondozták több, mint tíz éven keresztül, de azon kívül, hogy növekedett, semmi sem történt. Aztán egyszer csak idén termések jelentek meg rajta, aminek nagyon megörültek először. Amikor a fügék besárgultak, azt hitték, beérett. Leszedték, és meg akarták kóstolni, de amikor szétnyitottak egyet, akkor a belseje üreges volt, és száraz, valamint por hullott belőle. Erre a „por hullott belőle” részre kaptam fel a fejem. Ha egy füge belsejéből por hullik, akkor szinte biztosan kapri füge, és a por pedig nem más, mint a füge virágpora!

Felvettem a kapcsolatot az illetővel, és kértem a kapri fügéjéből gyökeres sarjakat, hogy nekem is legyen majd, valamint megkértem, adjon nekem néhány szem kapri fügét, hogy kinyerhessem belőle a virágport a füge kézi beporzása projektemhez. És adott...

...amiért nagyon hálás vagyok neki! Van ugyan két fajta kapri fügém, amiket Bulgáriából rendeltem, de azok még nem termő korúak, így ez valóban nagy segítség volt nekem.

A füge kézi beporzásához szükséges eszközök

  • 2 db, egyenként legalább 200 ml űrtartalmú tálka
  • apró lyukú, 8-10 cm átmérőjű szűrő
  • tapétavágó kés (sniccer) - új pengével
  • 5, 10 vagy 20 ml-es fecskendő
  • 21G injekciós tű (0,8 mm átmérőjű)
  • desztillált víz
  • szőlőcukor (por formában)

Ha ezeket sikerült beszereznünk, és a szilárd elhatározásunk is megvan, akkor nincs más hátra, mint nekikezdeni a füge kézi beporzásának. A desztillált vizet pótolhatjuk felforralt, majd szoba hőmérsékletűre hűtött csapvízzel is. Injekciós tűből viszont nem szerencsés sem vékonyabbat, sem vastagabbat választani (én kipróbáltam a képen látható vastagabbal is, és nem volt jó).

Azonban, ha jelentős mértékben szeretnénk megkönnyíteni a saját dolgunkat, akkor lehet, hogy érdemesebb a szimpla injekciós tű helyett valamilyen vezetővel ellátott tűt választani, mint például a piercing tűk, vagy véna kanülök (az okokról lentebb írok majd). Már, ha hozzá tudunk ilyesmihez jutni. Bár azt hiszem, a mai netes kereskedelem mellett nem nagyon van olyan, ami nem szerezhető be, csak be kell írni a Google keresőbe például, hogy „injekciós tű 21G”, és máris rájövünk, hogy mennyire egyszerű...

Virágpor begyűjtése a kapri fügékből

Ez a munka inkább időigényes és babra, mint nehéz és fáradtságos. A művelet azzal kezdődik, hogy magunk elé veszünk egy vágódeszkát, az éles tapétavágó kést, és az egyik kis tálkát, ami a fenti felsorolásban is benne van. A vágódeszkán óvatos mozdulatokkal hosszában (a szárat és a serlegnyílást is érintő egyenes mentén) lassan, nem erős nyomás mellett kettévágjuk.

Ha erős nyomást fejtünk ki az amúgy igen puha, és szottyadt hatású kapri fügékre, akkor a belsejét könnyen szétpasszírozhatjuk, aminek következtében nehezen, vagy egyáltalán nem fog belőle kihullani a pollen. Ha félbe vágtuk, akkor a vágási felülettel lefelé a tálka oldalához ütögetjük többször. Ütögetésnél azt tartsuk szem előtt, hogy a porzós virágok a kapri fügében a serlegnyílás közelében találhatóak, így első sorban azt a részt kell macerálnunk a pollenek kinyeréséhez.

Ha mindent jól csináltunk, akkor – egyéb növényi darabkák mellett – virágpor fog kihullani a fügéből. Na ezt a műveletet kell elvégezni a füge másik felével, majd szépen sorban az összes többi fügével is.

Hogyan tovább?

Ha kinyertük a virágport, akkor a kapri füge maradékát kidobhatjuk, arra már nem lesz szükségünk. A következő lépés, hogy ebbe a tálkába öntsünk bele 150 ml desztillált vizet (vagy előzőleg felforralt, majd szoba hőmérsékletűre hűtött csapvizet). Ekkor a virágpor feljön a víz tetejére, de sebaj. Kevergessük addig, míg azt nem látjuk, hogy a virágpor már nem a tetején úszik. Ez azért jelent némi kihívást, mert a pollenek elég jól taszítják a vizet, de kitartással, türelemmel, és gladiátori elszántsággal azért megoldható a feladat.

Ezt követi a többszöri átszűrés, hogy a lehető legtöbb növényi törmeléket kiszűrjük belőle, ami belekerült. Itt van szerepe a másik tálkának. Az apró lyukú szűrőn keresztül szűrjük át abba a tálkába, majd ezt oda-vissza a két tálka között többször végezzük el. Határozott mozdulattal öntsük a folyadékot, hogy a lehető legtöbb virágport átmossa a szűrőn. Lassú öntésnél azt tapasztaltam, hogy a füge pollen egy része megtapad a szűrőn, és az abban fennakadó törmeléken. Ha azt látjuk, hogy már csak úszó/lebegő por van a folyadékban, darabkák nem, akkor jöhet a következő lépés.

2%-os szaharóz oldat készítése

A források nem utaltak rá, miért kell cukor a pollenes vízbe, de feltételezem, a megtapadást segítheti. 2%-os oldatot kell készítenünk, ami annyit tesz, hogy 100 ml vízbe 2 gramm szőlőcukrot kell tennünk. Mivel én optimista módon egyből 150 ml-t készítettem, így én 3 g szőlőcukrot kevertem el benne teljes oldódásig. Most, hogy a megtermékenyítő szuperkoktélt sikerült előállítanunk – valamiért az Ikrek című klasszikus film jutott az eszembe –, jöhet a következő fázis. Fogjuk az előkészített fecskendőinket és tűinket, majd sorban töltsük fel őket a szuperkoktélból.

Egy jó tanács: bár úgy picit tovább tart, de ajánlott a tűket a fecskendőre tenni, és azon keresztül felszívni az oldatot. Így biztosítható, hogy a fecskendőbe ne jusson olyan darabka, amelynek keresztmetszete nagyobb a tű keresztmetszeténél, különben az el fog tömődni a füge megtermékenyítése közben.

A projekt lényegi része: a füge kézi beporzása

Most jön az a rész, amikor fügedarázsnak képzeltem magam, és fügéről fügére jártam, hogy szépen sorban beporozzam mindegyiket. De felmerül a kérdés, hogy melyik fügét érdemes beporozni, melyik fogékony a pollenre, hiszen többféle fejlettségi stádiumban lévő fügék is megtalálhatóak a majdnem 90 fajtámon. Valahol azt olvastam, hogy a leginkább fogékonyak a cseresznye méretű fügék. Hát én pont olyat nem találtam. Vagy nagyobbak voltak, vagy kisebbek. Végül arra jutottam, hogy a természet tudja, mit miért tesz, és össze is tudja hangolni a dolgokat. Ergo, amikor a kapri füge pollent ad, akkor kell, hogy fogékonyak legyenek a fügék a kaprikra.

És bár többféle kapri is létezik, melyek időben lehet kicsit eltolva fejlesztenek termést, én úgy döntöttem, hogy a Mei Li Ya fügém lesz az alany. Ezen nagyjából épp picivel voltak nagyobbak a fügék, mint egy nagyobb fajta cseresznye, és az első termése beporzás nélkül is rendkívül jó minőségű volt. Gondoltam, pont ideális alany lesz arra, hogy teszteljem fügebeporzó képességemet. A nevezett fajtából van egy példányom, ami 12 literes vödörbe van ültetve. Kicsike még, de így is legalább 12 db másodtermés van rajta, szóval tökéletes kísérleti nyúlnak fügének tűnt.

Sok a szöveg, porozzunk már!

Porozzunk hát! A füge kézi beporzásának kulcsfontosságú mozzanata, a tűvel a serlegnyíláson át történő behatolás. Ez olyan egyszerűnek látszik, de a serlegnyílás zártabb, és keményebb, mint elsőre azt feltételeznénk. Ezért nagyon fontos, hogy miközben a tűt szúrjuk befelé a fügébe, mindenképpen úgy fogjuk a fügét a másik kezünkkel, hogy az esetlegesen túlszaladó tűvel nehogy megszúrjuk magunkat, mert akkor nem a füge lesz beporozva, hanem mi, és ezért még a vérünket is fogjuk adni. Ez pedig nem végcél. A füge belseje üreges, ezért valóban könnyű túlszúrni, mert a serlegnyílás környékén nehezen megy a tű, és amikor azon áthalad, az üregben úgy meg tud szaladni, hogy mire megállítjuk, már a másik oldalon ki is kukkantott. Szóval óvatosan.

A cél, hogy a tűvel bejussunk a füge belsejében lévő üregbe, hiszen a füge belső falán vannak a pollenre áhítozó nő ivarú virágok. Ha azt érezzük, hogy a tű átjutott a serlegnyíláson, és az üregben van, töltsük fel a bekevert szuperkoktéllal. És amikor megpróbáljuk nyomni a fecskendőt, akkor fog minket meglepetés érni. Ugyanis megeshet, hogy a tű befelé haladva eltömődött. Nálam ez többször is megesett, ezért írtam fentebb, hogyha tudunk, szerezzünk olyan tűt, amiben van vezető, mert az nem tud eltömődni. Beszúrás után kihúzzuk a vezetőt, és mehet is befelé a koktél. Ha nincs ilyen spéci tűnk, akkor toljuk túl a tűt a fügén, hogy annak hegye kijöjjön a másik oldalon, és lassú nyomással próbáljuk kilökni a tűből az eltömődést. Majd ha ez sikerült, húzzuk vissza a tűt az üregbe, és addig töltsük a pollenes szaharóz oldattal, míg a serlegnyíláson és/vagy ott, ahol a tű kikandikált a másik oldalon, el nem kezd kifolyni.

Ekkor az üreg fel van töltve. Egy ilyen befecskendezéssel kb 50X több pollent juttatunk be a fügébe, mintha a fügedarázs hordta volna be, tehát a siker – bár nem garantált – esélyes. Persze ettől még sajnos semmi sem biztos, mert míg a valódi fügedarázsnak megvannak a megfelelő érzékszervi lehetőségei arra, hogy a legjobb kapriból a legjobb pollent a legbefogadóbb fügére vigye át, addig nekünk ilyen szenzoraink nincsenek, mi maximum a „jaj, de szép ez a füge, ezt mindenképp beporzom” alapon tudjuk ezt megtenni. És hát valljuk be, a két módszer hatékonysága, és garantálhatósága nem feltétlenül megegyező.

Mitől függ a siker?

Az, hogy sikerült-e megtermékenyíteni a fügét, több tényezőtől is függhet. Ezek a következők:

  • a kapri fügéből kivett pollen minősége megfelelő volt-e
  • jól sikerült-e elkészíteni a szaharóz oldatot
  • a kiválasztott fügék épp fogékonyak voltak-e a virágporra
  • beérik-e a beporzott füge az idényben

Én a Mei Li Ya fügémen lévő fügék felét poroztam be, majd ezeket megjelöltem. A jelölésre a legegyszerűbb mód, ha a beporzott füge nyakára egy kis fonalat kötünk, vagy kábel kötegelővel megjelöljük lazára húzva. Én ágrészeket jelöltem meg, hogy a jelölés fölött lévő összes füge be lett porozva. Mivel több szuperkoktélom lett, mint amennyit felvettek a Mei Li Ya fügéi, így más egyéb fajtákból is beporoztam néhány darabot. Az idő meg majd eldönti, hogy ez mennyire lett sikeres. Sajnos egyelőre szmirnai fügével csak olyannal rendelkezem, amelyik még nem hozott termést, ezért választottam adriai típusú fügét. A füge típusairól egyébként írtam cikket is, ha valaki kíváncsi rá, olvassa el, hátha nem tud még mindent a fügéről.

Mivel relatív sok pollenes szuper koktélom lett, több másik vödörben nevelt füge fajtán is beporoztam néhány fügét. Így került beporzásra a keszthelyi fekete fügémen is öt darab füge a rajta lévő kilenc másodtermésből. Emelett még két másik fajtán (Szelei Góliát, Bik's Brown Turkely) is beporoztam egy-egy fügét.

Egy tipp: azért választottam a kísérlethez dézsában nevelt fügét, mert bizonytalan, hogy szabad földben beérnének-e a másodtermések. A dézsás fügét pedig hűvösebb ősz esetén be lehet vinni üvegházba is akár, hogy több ideje legyen beérlelni a fügéit. Reményeim szerint a kísérlet sikeres lesz, szebb, finomabb, jobb minőségű fügék teremnek majd a bokor egyik beporzott oldalán, mint a másikon. Pedig mint a bekezdés feletti kép is mutatja, ez a füge beporzás nélkül is rendkívül guszta fügét érlel.

Amint lezárul a kísérlet, frissíteni fogom ezt a cikket az újabb adatokkal, élményekkel, információkkal. Addig pedig azt kívánom mindenkinek, váljék boldog fügedarázzsá, és porozzon be minél több fügét!

Ötletadó: tinkerbugfigs.com

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Tudtad, hogy valószínűleg te is éretlenül eszed a fügét?

Amikor a füge ( Ficus Carica) gyümölcse  elkezd színesedni és puhulni, sokan rögtön szaladnak a kosárkáért, és elkezdik leszedni a fügét anélkül, hogy tudatában lennének annak, hogy akkor az a füge még nem érte el a tökéletes érési állapotot. Olyannyira nem, hogy sok csalódást tud okozni, hogy még fellelhető benne ilyenkor a kellemetlen ízű tejnedv, amitől ragacsos lesz az ember szája. És bár édes a füge, de mégis van egy kellemetlen mellékíze. Ha te is így jártál, ne szaladj rögvest a baltáért, hogy kivágd ezt a vacak ízű fügét a kertedből, hanem fogadd el: bár te úgy láttad, már megérett, de igazából még kellett volna neki két-három nap. De akkor honnan lehet tudni, hogy beérett a füge? A füge érési folyamatáról tudni kell, hogy amikor megjelenik a bokron a picike, épp csak gombostűfejnyi fügécske, onnantól - fajtától függően - nagyjából 12-18 hétre van szüksége, hogy teljesen beérjen, de átlagosan 100 nappal számolhatunk. A füge eleinte lassacskán növöget, majd egy bizonyos méretné

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Cu de Burro csak másodtermő csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Morena Naha Harbour Diner Napolitana növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok Panino Paradiso Pedro Petrovača bileja Petrovka Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sárga Óriás Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu