Fügés ember

A fügén élő füge-levélbolha (Homotoma ficus) jól ismert kártevője a mediterrán területeken élő és tenyésző fügéknek. A Homotomidae család, ahová ez a levélbolha is tartozik, egy kimondottan a fügefélékre specializálódott levélbolha család, amely tagjai elsődlegesen fügéken élnek. Fotó: Fazekas Imre A füge-levélbolha megjelenése várható volt hazánkból, folyamatosan terjedt észak irányában, tíz évvel ezelőtt már Újvidéket is elérte, így hazai megjelenésére számítani lehetett. Az elmúlt években számos monitoring vizsgálat zajlott a faj hazai felkutatására, de csak 2022-ben jelent meg először hazánkban, ráadásul nem csak a várható déli határ menti területeken, hanem attól jelentős távolságra is felbukkant. Maga a füge-levélbolha más hazai levélbolhákkal nem téveszthető össze, a csápja robusztus, erős és hosszú szőrökkel borított. Szintén erős szőröket figyelhetünk meg az enyhén hajlított alakú elülső szárnyak erei mentén. Ráadásul a szárny szélein, az erek végein sötét, barnás foltok is l...

A füge szaporítási módjairól már nagyon sokszor írtam a Fügés ember oldalain, és az olvasói visszajelzések alapján még mindig a dugványozás a leginkább kedvelt szaporítási mód. Ebben talán közre játszik a természet azon csodája, hogy egy darabka botból teljesen önálló, új növényt hozhatunk létre, amely már-már a teremtés érzetét adja az embernek. Pesze ez enyhe túlzás, de saját magam is rendkívüli csodálattal figyelem minden évben az újabb és újabb dugványaim fejlődését. Írtam már korábban magáról a dugványozásról önálló cikket , de posztoltam már az ültetőközegekről is. A mostani cikk két dologra lesz kihegyezve: mikor érdemes gyűjteni a dugványokat, és milyen közegben a legsikeresebb a dugványozás. Ezen írásomhoz felhasználtam két tanulmányt, amelyeket a cikk végén (is) linkelni is fogok. Mikor érdemes begyűjetni a dugványokat? Azt már leírtam korábban, hogy az év bármely szakában gyűjtött fügedugvány képes meggyökeresedni, de a tavaszi dugványok a legéletképsebbek. Egy Brazíliáb...

Sokat írtam már a füge föld feletti részeiről, ellenben a gyökérzetéről még nem esett eddig túl sok szó. Pedig ahhoz, hogy megfelelően tudjuk gondozni a fügénket , és a számára legideálisabb helyre  ültessük , elengedhetetlen a gyökérrendszerének az ismerete is. A közösségi platformokon többször merül fel a füge gyökérzetével kapcsolatos kérdés, és sajnos az arra érkező – jobbára laikusoktól származó – válaszokból az derül ki, hogy az emberek többsége azt gondolja, a füge gyökérzete is olyan, mint a többi gyümölcsfáé. Pedig ez nem így van. Milyen a füge gyökérzete? A füge egy sekélyen gyökerező növény, amelynek szinte a teljes gyökérzete a talaj felső öt méterében helyezkedik el, ezen belül is a gyökérzet 90%-a a felső egy méterben, és csupán a maradék 10% hatol le a fentebb már említett mélységekig. És még ez sem minden esetben van így. Tudni kell ugyanis, hogy míg a magról kelt fügének van főgyökere, ami le tud hatolni a talaj mélyebb rétegeibe is, hogy aztán oldalirányba növ...

Az eredeti angol nyelvű cikk az  Under The Banyan blgon jelennt meg  Mike Shanahan  tollából. Az eredeti címe pedig:  Why one fig tree in the middle of nowhere has a 24-hour armed guard Amikor Parmeshwar Tiwari önként jelentkezett az indiai honvédséghez, nem tudta, hogy öt évet tölt majd a semmi közepén egy fügefa védelmével. A cikk írásának pillanatában azonban pontosan ezt teszi; egy négyfős csapat tagja, akik védenek egy fügefát – Salamatpurban, Madhya Pradesh államban – a nap 24 órájában, a hét minden napján. Menedékük mindössze egy sátor. A kényelem hiányán és az unalom folyton jelenlévő szorításán kívül kígyókkal, skorpiókkal és a folyamatos hőséggel kell megküzdeniük minden áldott nap. Most ehhez jön még hozzá, hogy szembe kell nézniük az állami kormányzatot sújtó ellenérzés hullámával... Amikor Anurag Dwary az NDTV-től arról számolt be, hogy az állam évente 1,2 millió rúpiát (18 600 USD) költ a fügefa őrzésére és öntözésére , a kritikusok gyorsan rámutattak...

A terület megvásárlásától elég sok idő telt el odáig, hogy a mai napon eljutottunk a cselekvésig is. Benedek fiammal kimentünk a leendő fügeföldre, hogy elkezdjük annak megtisztítását, majd lekerítését. Mint ahogyan a legelső Farmosi füge-fajtagyűjteményről szóló posztomban már írtam, alapvetően tiszta területről van szó. A 6700 m2-es területnek csak a széleit kezdte el meghódítani a környező erdő, de így is azért legalább 200 m2-nyi akácostól kell majd szép lassan megszabadulnunk. Nem úgy kell ezt elképzelni, hogy komplett akácerdő van ott, a többsége leginkább két méter alatti, vagy azt csak kicsit meghaladó gyökérsarj, amelyek kellő elszántsággal és erővel akár egy ásóval is kiforgathatóak. De azért akadnak nagyobb, akár három méter feletti példányok is sajnos... Mivel még idén ősszel szeretném megkezdeni a fügecsemeték telepítését, a legfontosabb a lekerítés volt. Ehhez a területen keresztbe meg kellett tisztítani nagyjából egy öt-hat méter széles területet, hogy zavartalanul tudj...

...avagy amikor a szezon, és a fazon összekeveredik! Komoly fába vágja a fejszéjét az, aki hazai forrásokból szeretne fajtaazonos fügéket beszerezni. Nyilván ez annak, aki csak szeretne egy szép, finom, ízes lila fügét, nem számít, és lehet pont erre építenek a hazai kertészetek is. De ha valaki egy bizonyos fajtát szeretne, mert csupa jót hallott, olvasott róla, akkor könnyebben vakvágányra futhat. Jó ideje fügézem, hiszen egy Farmosi füge-fajtagyűjtemény létrehozásán fáradozom itt, az Alföldön. Vettem már sok-sok forrásból fügéket, sok-sok formában. Kaptam magánszemélyektől dugványokat, gyökeres sarjakat, és cserepes növényeket is. Vásároltam Európa neves füge gyűjtőitől dugványokat. Vásároltam Európai kertészetekből cserepes növényeket, valamint vásároltam már az eBay-ről is. De a legtöbb csalódás nem ezen forrásokból ért (azért a külföldi felületeken sem biztos, hogy mindig azt kapja az ember, amit venni akart) , hanem a hazai kertészetektől. Mert igen, vásároltam már hazai kertés...

A füge szaporításával már igen sokat foglalkoztam a blogon. A mostani bejegyzésemben a különböző közegekről szeretnék írni, amelyekben a gyökereztetést elvégezhetjük. Azt már a füge dugványozása cikkemben leírtam, hogy amíg a levágott füge vesszőn meg nem jelennek az első gyökerek, addig semmiféle tápanyagra nincsen szüksége a dugványnak. Addig mindössze kettő dologra van szüksége. Oxigénre, és vízre. Ennyi bőven elegendő a füge vesszők gyökereztetéséhez, a tápanyagokra akkor lesz szükség, amikor már a gyökerei révén fel tudja venni azokat a növény. Amíg a dugványunk gyökeret nem ereszt, addig a lehető legtisztább közegre van szüksége. Ugyanis a nem megfelelő közegben nem kaphat elég oxigént, és a szellőzés hiányában berohad, vagy éppen a közegben lévő szerves anyagok bomlását előidéző gombák, és baktériumok a dugványunkat is elkezdik lebontani, még mielőtt az gyökeret ereszthetne, és akkor szintén elkorhad a dugvány. Mindezek fényében akkor ejtsünk most pár szót a különböző közegekr...

Ez a cikk egy lefordított interjú a Mongabay.com-tól Mike Shanahan-al a saját weboldaláról  fordítva. „A füge önmagukban erdőt építhet” – írta csaknem egy évszázaddal ezelőtt E.J.H. Corner ökológus. Most egy lenyűgöző könyv, Gods, Wasps, and Stranglers: the secret history and redemptive future of fig trees (az Egyesült Királyságban ' Ladders to Heaven ' címen jelent meg) újból elmélyül ennek a trópusi fajnak a biológiájában és kulcsfontosságú ökológiai szerepében. A szerző,  Mike Shanahan   ( szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált)  azt is részletesen leírja, hogy a füge és az őket beporzó darazsak egymásra támaszkodnak a túlélésben, és fejezeteket szentel a füge hihetetlen képességének, hogy gyakorlatilag bárhol képes megélni az extrém szélsőségek kivételével. Emellett szót ejt arról is, hogy számos állatfaj táplálkozásában rendkívül fontos szerepet tölt be a füge, ezáltal lehetőséget teremtve más kolonizáló növényeknek, a fá...

Már jó ideje nézegetem az internetes online kertészetek kínálatában a Botanikus kert füge (Ficus carica) névre hallgató fajtát, amiről a leírásokban azt állítják, hogy a PTE Botanikus Kertjének gyűjteményéből való. Ki ne vágyna egy olyan fügére, ami egy ilyen kvalitású helyről származtatható, igaz? Bennem is nemes érzéseket ébresztett, és mindenképpen be akartam szerezni, de nem volt ez olyan egyszerű, hogy csak kosárba teszem, és megnyomom a megrendelés gombot, mert ritkán kapható.  Aztán egyszer csak azt írják a kedvenc fügés online közösségemben, hogy most az egyik barkácsáruház kertészeti osztályán több fajta füge is kapható, közöttük a Botanikus kert füge is. Kaptam az alkalmon, és felkerestem egy ilyen barkácsáruházat, majd vásároltam belőle egy szép, egészséges példányt. Hazavittem, gondosan átültettem nagyobb edénybe, majd nekiláttam, hogy utána járjak, miféle füge is ez, és valóban a Pécsi Botanikus Kertből származik-e, és ha igen, mit lehet tudni azon a nagyjából ...

Pécsi óriás lila füge, az eperdzsem ízű álom... A most bemutatásra kerülő Pécsi óriás lila névre keresztelt füge (Ficus carica) az egyik kedvencem, mert amellett, hogy hatalmasra képes növeszteni a fügéit, még ráadásul rendkívül finom íze is van, de erről majd lentebb. A Pécsi óriás lilával való találkozás is egy véletlen műve, mert egy ismerősöm mutatott róla képeket, miután egy magyar termelőtől vásárolt friss fügék között volt belőle pár szem. Azt mondta az ismerősöm, hogy hatalmas füge volt, és ízre is nagyon, de nagyon finom volt. A fajtáját illető érdeklődésemre elmondta, hogy nem tudja, mert még a termelő sem tudta neki megmondani. Felvettem a kapcsolatot a termelővel és először azt az infót kaptam, hogy anno Olaszországból szerezték Madelein des Deux Saisons néven, de aztán mégsem az lett belőle. Majd később úgy azonosították a fajtát, mint Pécsi lila, amit valamikor talán Harcz Endre hozhatott Olaszországból. 😲 Itt volt nekem egy kis képzavar, hiszen, ha Olaszországból ...

A Németországi Sankt Martin településről származó Szent Márton füge (Ficus Carica), vagy másik nevén a Mártonfüge ( Martinsfeige ) beszerzése egy véletlennek köszönhető. Eredetileg ugyanis nem ezt a fügét kerestem, hanem a Franciaország hegyeiből származó Szent Martin (St. Martin) fügét, ami legendás télállóság hírében áll. Fotó: André de Saint-Paul A keresés során az egyik közösségi platform csoportjában találtam rá a Mártonfüge  ( Martinsfeige )  néven is elhíresült német Sankt Martin fügére, amelynek története annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, szerzek belőle pár dugványt, ezzel is gazdagítva gyűjteményemet. Erről a fügéről fogok most írni pár sort. A Sankt Martin füge a Németországi Pfalz tartományban található Sankt Martin településhez köthető. Itt található a Szent Márton katolikus templom, amelynek közelében van egy szőlőültetvény. A mellett egy birkalegelőn található egy igen öreg fügefa. Ez a fügefa a 'Martinsfeige' néven elhíresült füge, amelyet Sa...