fajtabemutató , mézfüge ,

Ceglédi óriás füge – fajtabemutató

Még 2021 szeptemberében kaptam egy cserepes Ceglédi óriás névre hallgató fügét. Köszönöm névtelenül is annak, akitől kaptam. Volt olyan kedves, hogy a cserepes növényke mellé hozott pár szem szottyosra érett fügét, meg egy egész ágat is, hátha szeretnék gyökereztetni. És hát miért is ne szeretnék gyökereztetni, ha lehet? :D Szeptember lévén a másodtermésből kaptam már pár érett szemet. Ez igen biztató volt, mert azt jelenti, hogy nem egy kései fajta, ami számomra kimondottan érdekessé tette, hiszen az Alföldön foglalkozom fügékkel, ahol a szezon nem mindig hosszú...

A fajtára az interneten rákeresve nem túl sok információt találtam, így könnyen megeshet akár az is, hogy vagy egy szűkebb területen élő tájfajtájából lett szaporítva, vagy egy átnevezett fajta. Egy valami azonban egészen biztos, akitől kaptam, kertészetben vette ezen a néven, így én innentől úgy kezelem ezt a fajtát, mint egy Ceglédi tájfajtát.

Amit tudni érdemes a Ceglédi óriás fügéről, hogy bokra közepes növekedési erélyű, szétterülő fajta. Levelei pedig három-öt karéjosak, 70-75 g súlyú terméseit pedig két hullámban érleli. A fügék alul kissé lapított, kövérkés csepp alakúak, a bőr barna, vékony, és teljes érésben hajlamos a repedésre. Húsa (a bőr és a pép közötti rész) néhány milliméter vastag, krémesen fehér. A pép piros, mézesen-krémesen édes és lédús. Serlegnyílása pedig zárt. Ez egy igazi mézelő füge, mert amikor teljesen érett, akkor a serlegnyílásán hajlamos megjelenni egy mézcsepp. Csak ennyire lédús...

Nagyon gusztusos füge, de a fentiekben leírtak alapján sem a tárolást, sem pedig a szállítást nem bírhatja túl jól, ezért én első sorban friss fogyasztásra ajánlanám. Alkalmas lehet azonban lekvár, vagy bor készítésére is a magas cukorfok, és a bő létartalom okán. Aszalni azonban biztosan nem jó. Azt azonban érdemes tudni róla, hogy mint minden pirosas, lila vagy éppen barna füge, ez is vonzza a madarakat érési időben, így mindenképpen gondolnunk kell a tollas barátaink elleni védelemre is.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

A füge szaporítása – 2. rész: vízben gyökereztetés

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu