érdekesség , Gajumaru Treehouse Diner , látványosság , Naha Harbour Diner , turizmus , utazás ,

Volt egyszer egy étterem a fügefa (banyánfa) tetején...

Akik olvassák a blogomat, már tudhatják, hogy bár elsődlegesen a közönséges füge (Ficus Carica) áll a fókuszban, azért szeretek érdekes cikkeket megosztani más Ficus fajokról (Ficus auriculata, Ficus citrifolia, Ficus benghalensis, Ficus benjamina, Ficus grossu-larioides, Ficus microcarpa, Ficus punctata, Ficus religiosa, Ficus sycomorus, Ficus variegata, Ficus watkinsiana) is, mert annyira csodálom ennek a növénynek az emberiségénél is hosszabb evolúciós útját, és jelentőségét.


Most azért ragadtam tollat, mert egy ismerősöm felhívta a figyelmemet egy – a napokban – magyarul megjelent (a morzsafarm oldalain) cikkre, amely amellett, hogy valótlan dolgokat állít, még egy picit (de tényleg csak egy hangyányit) el is késett, mert a helyet, amelyről írnak, 2015-ben sajnálatos módon végleg bezárták (persze ezt a morzsafarm cikkírója nem említi), és a formabontó épületét teljesen az alapzatig elbontották. Hogy akkor miért is írok egy már nem létező épületről? Azért, mert egyrészt a maga nemében egy csodálatos építészeti remekmű, másrészt mert füge! Azaz fügefa! Azaz fügefa formájú építmény...



És akkor itt kezdenék bele a cikk lényegi részébe. Mivel szeretek naprakész, és hiteles lenni, nem sajnálom az időt a kutatómunkára. Most sem volt ez másként az egykor az Okinawai Naha kikötőben lévő Gajumaru Treehouse Diner esetében. Itt építettek fel annak idején egy hatalmas Banyánfa utánzatot betonból, hogy annak a tetejébe (húsz láb, azaz nagyjából 6.1 méter magasságban) építsenek egy éttermet, a Gajumaru Treehouse Diner-t, amely egyébként élete során többször is nevet változtatott (volt a neve például Naha Harbour Diner is). Az egyébként megérne egy misét, hogy Japánban miért pont Banyánfa, de valószínűleg azért, mert több ország vallási történeteiben is szerepel ez az ősidők óta velünk élő fa.



Az étteremből egyébként remek kilátás nyílt egykor mind a Naha kikötőre, mind pedig a városra, feljutni pedig egy hátsó csigalépcsőn, valamint liften lehetett. Az ide megérkező vendég úgy érezhette, hogy időutazásban van része, és Okinawa felett húsz lábbal egy ősibb, és természetközelibb világba varázsolta. Az étterem széles ablakain, és tágas erkélyein a gyönyörű kilátás egyszerre volt szürreális, és lenyűgöző. A gigantikus faágak mellett, amelyek úgy markolják tenyerükben az aprónak tűnő éttermet, mint egy rég elfeledett isten, vagy titán ujjai, a lenti város látványa, hangjai és mozgása mindig jelen van, de úgy tűnik, mérföldekre lenne.


Az étteremben felszolgált ételek alapanyagául pedig a lehetőségekhez képest igyekeztek a helyi termesztésű, és bio élelmiszereket felhasználni, ami nagyon dicséretes ebben a rohanó, és a környezetével egyre inkább mit sem törődő világban. De mint fentebb írtam, sajnos az étterem 2015-ben végleg bezárt. Így aki a jövőben Japánba készülne, ne keresse ezt a látványosságot, mert nem fogja megtalálni (ha valakit mégis érdekel, hol lehetett, Google térképen itt nézheti meg, mi van a helyén). Aki pedig több fotót szeretne róla látni, az kattintson a forrásmegjelölések utolsó linkjére...

Források: atlasobscura.com,

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu